2017. április 30.  Vasárnap
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 30.  Vasárnap   Katalin, Kitti
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Gróf Széchenyi Zsigmond története

Struensee, a felnégyelt tudós

Zsivago doktor eltitkolt szerelme

“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete

Gróf Széchenyi Zsigmond története  
Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.
Struensee, a felnégyelt tudós  
245 éve, 1772. április 28-án fejezték le Johann Friedrich Struensee grófot, Dánia "titkos kabinetminiszterét", aki a világon elsőnek írta le a száj- és körömfájás kórisméjét.
Zsivago doktor eltitkolt szerelme  
Olga Ivinszkaja, egy irodalmi újság szerkesztője 1946-ban ismerkedett meg Borisz Paszternakkal, akit akkor már jó ideje foglalkoztatott a Zsivago doktor. A találkozásból hamar szerelem lett.
“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete  
525 éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja és mecénása, Firenze uralkodója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Fráter György: Mindenkinek meg kell halnia című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Fráter György: Mindenkinek meg kell halnia

Szerző: / 2016. december 25. vasárnap / Aktuális, Háttér   

Fráter György (Martinuzzi György) bíboros (1482–1551), esztergomi érsek (Fotó: MEK.OSZK) 465 éve, 1551. december 17-én gyilkolták meg Fráter Györgyöt, a XVI. századi magyar történelem egyik legellentmondásosabb figuráját. “Omnibus moriendum est” – írták sírja fölé: Mindenkinek meg kell halnia.

“Egyik ember vén korában ifjúnak álmodja magát, a másik ifjú fővel férfikorba csapong át. – Györgynek kínzó látásai voltak. Minduntalan azt a képet látta maga előtt: a királynénak szánt tündért a tükör előtt. S magát álmodta melléje királynak. Tündérkirálynak, lidércfejedelemnek…” (Jókai Mór: Fráter György)

Az 1480-as évek elején született Horvátországban, vélhetőleg Kamicsác várában, az Utyeszenich köznemesi családból. (Velencei származású édesanyja eltorzított neve után Martinuzzi Györgyként is ismert.) A György barát, vagy Fráter György elnevezést a pálos szerzetesrendbe való belépését követően kezdte használni.

Fiatalon, nyolcéves kora körül került Corvin János udvarába, s bár apródként megtanult fegyverrel bánni, oktatására nem jutott sok figyelem. Húsz esztendős korától Szapolyai István nádor özvegyét szolgálta, de írástudatlansága miatt csak alantasabb munkákat végezhetett. A nagyszabású terveket szövögető fiatalember mielőbb pótolni akarta lemaradását, így belépett a pálos szerzetesek soraiba. Négyéves képzést követően rendjének egyik legtudósabb szerzetese lett, akit méltónak találtak arra, hogy a lengyelországi testvérmonostor, a híres czestochowai zárda perjeli méltóságát betöltse.

Fráter György (Martinuzzi György) bíboros (1482–1551), esztergomi érsek (Fotó: MTA)György barát akkor került újra kapcsolatba a Szapolyai családdal, amikor az akkor már királlyá koronázott Szapolyai János magához kérette, hogy rábízzon bizonyos értékeket. Fráter György végül a menekülő királlyal tartott Lengyelországba, ahonnan rendszeresen járt Magyarországra, hogy Habsburg Ferdinánddal szemben támogatókat szerezzen. Az erős akaratú és kiváló diplomáciai érzékű szerzetes hamar Szapolyai legbizalmasabb tanácsadójává vált, legfőbb politikai célja a mohácsi vészt követően szétszakadt ország egyesítése volt.

1534-ben váradi püspökké nevezték ki, így tovább nőtt befolyása. A “fehér barát” hosszas gondolkodás után arra a következtetésre jutott, hogy a haza egysége a törökök segítségével állítható vissza a leghamarabb. Remélte, hogy a Habsburg seregeket visszaszorító törökök is kimerülnek, így az ország mindkét nagyhatalomtól függetlenül, a főúri csatározásoknak is véget vetve járhatja saját útját. A török szolgaságtól is tartva végül tevékenyen részt vett az 1538-as váradi szerződés aláírásában, amely kimondta, hogy Szapolyai halála után Ferdinándra száll a magyar korona. A szerződés biztosította ország területi egységét, valamint Erdély függetlenségét is, amelyet György barát mentsvárnak tekintett a trónviszályoktól sújtott ország számára. A titkos szerződés híre nyomban eljutott a Portára is, a szultán azonban úgy viselkedett, mintha nem tudott volna a történtekről.

A törékeny politikai helyzetet alapjaiban változtatta meg Szapolyai házasságkötése: az öregedő király a lengyel uralkodó lányát, Izabellát vette feleségül, aki 1540-ben fiú örököst szült neki. Az egy szívszélhűdésen túlesett uralkodó alig pár nappal élte túl fia születését, az újabb agyérgörcs már végzetes volt számára. Szapolyai a halálos ágyán azzal bízta meg Fráter Györgyöt, hogy tekintse semmisnek a Ferdinánddal kötött szerződést, s ha kell támaszkodjon a törökökre.

Szapolyai halála után Fráter György igen nehéz helyzetbe került. A szultán megelégelte a háttérben folyó politikai játszmákat és Buda felé indult. György barát erre megpróbálta a pápa révén Ferdinándot a magyar trónról való lemondásra rábírni, ami feleslegessé tette volna a török beavatkozást. További bonyodalmat jelentett, hogy az elhunyt Szapolyai hívei királlyá kiáltották ki a csecsemő János Zsigmondot, nyíltan szembehelyezkedve a váradi béke rendelkezéseivel. Feszültség támadt az özvegy királyné körül is, aki a maga elképzelése szerint kívánta az országot kormányozni és nem tartott igényt a barát tanácsaira. A nézeteltérés odáig fajult, hogy az özvegy felkínálta Ferdinándnak az országot, akinek csapatai 1541 májusában körülzárták Budát. A barát ezen a válságon még úrrá lett, bezáratta Izabellát és kivégeztette a vár átadását előkészítő összeesküvőket. 1541 augusztusában azonban a szultán jelent meg serege élén, hogy biztosítsa gyámfia, János Zsigmond jogait. A városnézést színlelő török katonák megszállták Budát, a szultán pedig ünnepélyesen kijelentette, hogy Budát és a környező országrészt János Zsigmond nagykorúságáig ellenőrzése alá veszi.

Fráter György politikai tervei veszni látszottak Buda elfoglalásával. A barát számára egyedüli lehetőség az maradt, hogy a János Zsigmond tartózkodási helyéül kijelölt Erdélyből próbálja helyreállítani az ország egységét. Ferdinánd támogatását azzal akarta megnyerni, hogy a császár lányát, Johanna főhercegnőt szemelte ki János Zsigmond menyasszonyául. Ügyes diplomáciai lépéssel sikerült elkerülnie a szultán haragját is, noha Konstantinápolyban már várták “az áruló barát fejét”. Bécsben azonban kételkedni kezdtek a barát őszinteségében. “A barát természetének és jellemének kiismerésére az emberinél mélyebb értelem sem elegendő. Ugyanazon pillanatban nevet és sír, ígér és tagad, szent szándékot és ördögi cselekményeket nyilvánít. Egyik órában gyanút kelt, a másikban mindent igazol. Inkább töröknek, mint kereszténynek, inkább Lucifernek, mint Jánosnak hiszem őt” – írta 1551 november végén a fővezér Castaldo. Levelére Ferdinándtól azt a választ kapta: hűtlenség esetén cselekedjék belátása szerint.

“Azután levágták a kardinálnak azt a fülét, melyről híres volt, hogy születése óta szőrös, s hőstettük tanújeléül elküldték Ferdinándnak. Azzal otthagyták a halottat. A kincsein megosztoztak. Az alvinci várkastélyból mindenki elfutott. A sebeiből felocsúdó apród a gyilkosok eltávozta után felvánszorgott, s a faluba menekült: ott ápolták a jobbágyok rejtegetve, míg magához tért. A nagy ember pedig ott feküdt a tornác márványán hetven napig temetetlen. Senki sem kérdezősködött utána. Csak amidőn a felépült apródja hírt vitt a gyulafehérvári barátoknak ura haláláról, azok mentek érte, s eltemették a kolostorukban.” (Jókai Mór: Fráter György)

Castaldo nem habozott sokáig. 1551. december 17-én az alvinci kastélyába visszatérő Fráter György után küldte katonáit, akik végeztek is a baráttal. Teste hetven napig maradt temetetlenül, végül a gyulafehérvári káptalan papjai helyezték örök nyugalomra. “Omnibus moriendum est” – írták sírja fölé: Mindenkinek meg kell halnia.

Martinuzzi Fráter György barát meggyilkolása 1551. december 17-én az alvincii kastélyban, 17. sz. rézmetszet (Fotó: MEK.OSZK)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek