2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “Hajnali két óra felé tűnt fel a föld” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

“Hajnali két óra felé tűnt fel a föld”

Szerző: / 2017. október 12. csütörtök / Aktuális, Háttér   

525 éve érte el Kolumbusz Kristóf San Salvadore szigetét, s ezzel eljutott az addig ismeretlen földrész, Amerika partjaihoz, amelyet ő még Indiának vélt.

Kolumbuszék 1492. október 12-én látták meg az Indiának vélt földet, de valójában új földrészre találtak. Igaz, ezt csak később Amerigo Vespucci itáliai felfedező és térképész bizonyította. Róla nevezték el később az amerikai földrészt.

Kolumbusz genovai olasz tengerész volt, aki állítólag még 1474-ben fordult a firenzei Paolo Toscanellihez, hogy jelölné meg számára az Indiába vezető legrövidebb utat. A híres geográfus rámutatott: a fűszer-országokba nyugat felé is vezet út, mivel a Föld gömbalakú. Azt is feltételezte, hogy ez az útvonal nem túlságosan hosszú. (Toscanelli tévedett, Ázsia nyugat-keleti kiterjedését 10 ezer km-nél kevesebbre becsülte, s a valóságban 17 ezer km ez a táv.)

Sebastiano del Piombo: Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo 1451-1506) arcképe (Fotó:cristoforocolombo.com)Kolumbusz első javaslatát II. Jánosnak tette. A portugál király navigációs tanácsa elvetette Kolumbusz bizonyítékait és az ajánlatot, de mégis megpróbálta felhasználni a tervet. Titokban hajót küldött nyugat felé a Zöldfoki-szigetekről, a hajósok azonban nem találtak semmit.

Kolumbusz elhagyta Portugáliát, a spanyolországi Palosba költözött kisfiával, Diegóval (felesége ekkoriban meghalt), és egy kolostor priorja révén kasztiliai grandoknak ajánlotta fel szolgálatait. Medina-Celi herceg a királynőhöz fordult, hogy engedélyezze az expedíciót. Kasztíliai Izabella és Aragóniai II. Ferdinánd 1486-ban hivatta őt, a tervet egy bizottságnak adták át, amely 1490-ben adta meg nemleges válaszát, bár a Föld gömbalakját elfogadta.

Kolumbusz közben felvette a kapcsolatot spanyol pénzemberekkel, de Angliával és Franciaországgal is. 1491 végén újra fogadta őt a királynő a Granadát ostromló hadak táborában. Javaslatát ismét elvetették, mert követeléseit – ahogy a portugálok is – túlzottnak tartották, ám Luiz Santangel, a legnagyobb kereskedőház feje rábeszélte az uralkodókat (Kasztíliai Izabellát és Aragóniai Ferdinándot) a felfedezőút támogatására és vállalta a szükséges pénz kölcsönzését. A királynőt a pénzemberek támogatása és egyes egyházi vezetők szava győzte meg. Santangel több mint egymillió maravédit (ma kb. 10 millió forint) adott kölcsön a koronának. 1491. április 17-én Ferdinánd király és Izabella királynő írásban hozzájárult a Kolumbusszal kötendő szerződéshez: “Őfelségeik, mint az óceán-tengerek urai, nevezett Don Cristobal Colónnak adományozzák mindazoknak a szigeteknek és szárazföldeknek az admirálisságát, amelyeket ő személyesen és mestersége révén felfedez… Őfelségeik kinevezik Colont alkirályukká és főkormányzójukká…”

A királyok két hajót szereltek fel, de Kolumbusz szerzett egy harmadikat is. 1492. augusztus 3-án három hajójával (Santa Maria, Pinta, Nina) indult el Palos kikötőjéből, hogy Afrika megkerülése nélkül, Nyugat felől jusson el Indiába.

Kolumbusz bemutatja tervét a királyi párnak (Fotó:cristoforocolombo.com)

Kolumbusz társaival 33 napig hajózott anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, közben egyszer a kis flottát majdnem teljesen fogságba ejtette a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat-szövedék. A csüggedt legénységben Kolumbusz úgy próbálta tartani a lelket, hogy egy második, hamis hajónaplót is vezetett, ahová kevesebbet írt be a valóban megtett távolságnál.

1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. A Bahamák egyik szigetén értek partot, melynek eredeti neve Guanahani volt, Kolumbusz San Salvadore-nak keresztelte át. Innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak.

“Október 11-12, csütörtök-péntek
Hajnali két óra felé tűnt fel a föld, amelytől mintegy 8 tengeri mérföld távolságban lehettünk. Bevontunk minden vitorlát és csak a nagyvitorlával mentünk tovább, minden mellékvitorla nélkül. Azután a part közelébe értünk és ott várakoztunk napfelkeltéig. Péntek volt, amikor egy szigetre értünk, amelyet indián nyelven Guanahani-nak neveznek.

Ott mindjárt meztelen bennszülötteket pillantottunk meg. Martin Alonso Pinzónnak és fivérének, Vicente Yañeznek, a Niña kapitányának kíséretében felfegyverzett csolnakon kiszálltam a szárazföldre. Ott kibontottam a királyi lobogót, miközben a két kapitány egy-egy zöldkeresztes zászlót lobogtatott, ilyent vontunk fel mindegyik hajóra, jobbról és balról koronával díszített F és Y betű állott rajtuk.[8] Zöld fákkal beültetett és vízben és mindenfajta gyümölcsben gazdag tájék tárult szemünk elé.

Magamhoz hívattam a két kapitányt és a többieket is, akik partraszálltak, továbbá Rodrigo d’Escobedot, az armada jegyzőjét és Rodrigo Sanchez de Segoviát, és felszólítottam őket, hogy személyes jelenlétükkel, mint szemtanuk igazolják, hogy a királynak és királynének, uraimnak és parancsolóimnak nevében birtokba veszem ezt a szigetet, amint ez az okmányokból kitűnik, amelyeket ott kiállítottunk.

Mindjárt összegyülekezett a sziget számos bennszülöttje. Felismervén, hogy oly emberekkel állok szemben, akiket inkább lehet szeretettel, mintsem karddal megmenteni és szent hitünkre téríteni, barátul akartam megnyerni őket s ezért némelyiknek piros sapkát és üvegből való nyakláncot és más, értéktelen csekélységet ajándékoztam s ők ezeken fölötte örvendeztek. Oly jó barátaink lettek, hogy öröm volt látni. Úszva elérték hajóinkat és papagályokat, gyapotfonálból készült gombolyagokat, gerelyeket és más hasonló holmit hoztak magukkal, s azokat elcserélték arra, amit mi adtunk nekik, így üveggyöngyökre és csengőkre. Mindent nagyon szívesen adtak és vettek – de én úgy sejtettem, hogy mindennek híjjával lehetnek.” (Columbus útinaplója, ford.: Szerb Antal)

Kolumbusz – néhány matrózát ott hagyva – visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel nem volt biztos a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt.

Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Az uralkodóktól kapott hatalmával azonban nem tudott okosan élni, kegyetlen volt, majd lázadás tört ki ellene. Harmadik útjáról bilincsbe verve hozták haza Spanyolországba, és bár tisztázta magát, s egy negyedik expedíciót is vezethetett, pártfogói végül elfordultak tőle és szegénységben halt meg.

Kolumbusz Kristóf találkozása a bennszülöttekkel (Fotó:cristoforocolombo.com)

Többen feltételezik, hogy nem az 1492-es volt Kolumbusz első útja Amerikába, hanem titokban már hét évvel előbb eljutott oda. Ezt bizonyítaná egy Isztambulban őrzött térkép, amely szerint a földrészt (a keresztény időszámítás szerint) 1485-ben fedezték volna fel, valamint III. Ince pápa római sírfelirata, aki 1492-ben, az expedíció indulása előtt halt meg.

Kolumbusz élete végéig nem ismerte fel, hogy új kontinensre bukkant, 1506. évi haláláig abban a hitben élt, hogy Indiába jutott el. Amerigo Vespucci olasz felfedező és térképész – aki először 1499-ben, majd még többször is járt az Újvilágban – állapította meg először, hogy Kolumbusz önálló kontinenst fedezett fel, ezért az ő keresztnevéről Amerikának nevezték el a földrészt. Sovány történelmi igazságtétel a legnagyobb és legbátrabb felfedező számára – aki elsőként vágott neki a nyílt óceánnak – hogy a dél-amerikai Columbia az ő nevét viseli.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek