2017. április 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 27.  Csütörtök   Mariann, Zita
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) 95 éve írták alá a Bethlen-Peyer-paktumot című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

95 éve írták alá a Bethlen-Peyer-paktumot

Szerző: / 2016. december 22. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Gróf Bethlen István az országházban (Fotó: Magyar Országos Levéltár)“A tárgyalások kiindulási pontja az volt, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság hivatalos képviselői és orgánumai a nyilvánosság előtt ismételten hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a magáéival azonosoknak tekinti…” 95 éve, 1921. december 22-én írták alá a Bethlen-Peyer-paktumot.

95 éve, 1921. december 22-én írta alá Bethlen István kormányfő és Peyer Károly, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetője azt a titkos megállapodást, amely megkötésekkel ugyan, de lehetővé tette az MSZDP visszatérését a magyar politikai közéletbe.

A modern magyar történelemben egyedül a szociáldemokrata párt képvisel egyfajta folyamatosságot a szocialista gondolkodás kialakításában. Ezt eddig azért nem tudatosították a közvéleményben, mert a kommunista történetírás úgy vélte: az MSZDP nem töltötte be azt a szerepet, hogy a munkásosztály pártja legyen. Az első világháború kataklizmáját, a Tanácsköztársaság rövid regnálását és a trianoni traumát követő időszakban a politikai vezetés, élén Teleki Pállal, Bethlen Istvánnal és a kormányzó Horthy Miklóssal a konszolidációt tekintette legfontosabb feladatának. Az ország területi és gazdasági veszteségei miatt elodázhatatlanná váltak a komoly változások.

A Tanácsköztársaság bukását (1919. augusztus 1.) követően a szociáldemokraták közutálatnak örvendtek, és a politikai közéletnek sem lehettek teljes jogú szereplői. A párt vezetősége – köztük az elnök, Peyer Károly – elhagyta az országot, legtöbben Bécsben találtak ideiglenes otthonra.

A kezdődő keresztény-nemzeti kurzusnak elsődleges célja volt a fehérterrort gyakorló különítmények felszámolása és az antanttal szemben a minél jobb tárgyalópozíció kialakítása. Az 1920-as választásokon a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdák győztek, de koalícióra léptek a Teleki nevével fémjelzett Keresztény Nemzeti Pártból és a Keresztényszociális és Gazdasági Pártból alakult Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával (KNEP). A Telekit 1921-ben a miniszterelnöki székben követő gróf Bethlen István (1921. április 14-én alakította meg kormányát) egy egységes tömb létrehozására törekedett, így 1922-ben pártjával együtt “csatlakozott” a kisgazda párthoz, így jött létre az Egységes Párt (hivatalos nevén: Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt), amely nevével ellentétben soha sem volt egységes.

A kényelmes többség birtokában az első világháborút elveszítő Magyarországot talpra állító miniszterelnök, Bethlen nyugodtan végrehajthatta reformjait: az ország csatlakozott a Népszövetséghez, jelentős kölcsönökhöz jutott. Ennek azonban ára volt, amit előzetesen kellett megfizetni a nagyhatalmak számára. Külföldről nézve ugyanis elfogadhatatlan volt, hogy az egyik legjelentősebb társadalmi réteg, a munkásság érdekképviselete nem valósult meg, és hogy a Magyarországon az 1870-es évek óta működő szociáldemokrata mozgalom bénult állapotban leledzett. Bethlen rájött, hogy kompromisszumot kell kötnie Peyer Károllyal, lehetőleg egy mindkét fél számára előnyös megállapodás keretében.

Gróf Bethlen István miniszterelnök és a kormány tagjai a Budai Várban, 1921. december 25. (Fotó: Vasárnapi Ujság / OSZK)

A két politikus (a kormány nevében gróf Bethlen István miniszterelnök, a szociáldemokraták részéről Peyer Károly) 1921. december 8-án kezdte meg a titkos tárgyalásokat, és 1921. december 22-én írták alá a “kiegyezésről” szóló, titkos dokumentumot. A Bethlen–Peyer paktum mindkét részről kölcsönös kötelezettségvállalásokat és engedményeket jelentett. A megállapodás értelmében a kormány megkülönböztetés nélkül, minden pártra kiterjedően visszaállította a gyülekezési jogot, bár a gyűlések rendezését szigorú feltételekhez kötötték. Kimondták, hogy a szakszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, és továbbra is kormányellenőrzés alatt maradnak.

De mennyit profitált a megegyezésből a Szociáldemokrata Párt? A kormány elismerte az MSZDP-t, mint legális pártot, visszaadta székházait, és nem akadályozta a pártlapok terjesztését, valamint ígéretet tett az internálások fokozatos megszüntetésére és a munkásbiztosítás korszerűsítésére, illetve továbbfejlesztésére. Cserébe a szociáldemokraták nem szerveztek sztrájkokat, lemondtak a közalkalmazottak, vasutasok, postások, mezőgazdasági alkalmazottak szervezéséről. Megszakították kapcsolataikat a liberális polgári ellenzékkel, törölték programjukból a köztársaság visszaállítását és ígéretet tettek, hogy a párt nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatják a kormány hivatalos politikáját. “Tekintettel a bolsevista agitáció veszélyeire” a kormány továbbra is fenntartotta az internálás lehetőségét, de “hajlandó volt azt kizárólag az állami és társadalmi rend védelme szempontjából kezelni, egyébként minimumra redukálni.” Ezzel együtt a minimumra csökkentették a rendőri felügyeletet, és a jelentkezés kényszerét is.

Bethlen kötelezettséget vállalt arra, hogy a kormány megalkotja az aggkori nyugdíjról, a rokkantbiztosításról, az özvegyek és az árvák biztosításáról, valamint a munkásbiztosításról szóló törvényeket. A megállapodás lehetővé tette, hogy a bányamunkások szabadon költözhessenek, viszont kikötötték, hogy a stratégiai fontosságú ágazatokban a szociáldemokraták nem folytathatnak olyan mértékű agitációt, amely akadályozná a termelés folytonosságát és mérvét. A kormány feloldotta a szakszervezetek és egyesületek betétjeinek zárolását, kikötötték viszont, hogy bizonyos ágazatok dolgozói nem sztrájkolhatnak. Az MSZDP ezek mellett elfogadta, hogy lemond a köztársasági eszmét hirdető propagandáról és a radikális ellenzéki szerepről, s engedtek annak a kormánykövetelésnek is, hogy nem bírálják a végrehajtó hatalom külpolitikáját.

Az MSZDP vállalta, hogy a külföldi testvérpártjaival való kapcsolatában megcáfolja a fehérterrorról szóló híreket és úgymond hiteles képet ad Magyarországról. E kötelezettségnek mindenekelőtt a Népszava hasábjain kellett eleget tenniük, vagyis az újságnak olyan hangvételt kellett megütnie, amely kifejezi a polgári társadalommal való együttműködésre való hajlandóságot. A párt nevesebb tagjainak emellett a megállapodás tényéről szóló cikket kellett megjelentetniük a külföldi szociáldemokrata lapokban.

A részleteket illetően titkos megállapodás három éven át maradt titokban, amikor is az MSZDP vezetőségének határozata alapján a Népszavában nyilvánosságra hozták a paktumot. A megegyezés, amelyben a kormány elismerte a szociáldemokrata pártot, mint politikai tényezőt, nagy felháborodást váltott ki a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban. Bírálói szerint a párt túl nagy engedményeket tett a kormány felé, amely a (városokon kívüli) nyílt szavazás és a kedvezőtlen politikai feltételek miatt nem tudta megfelelően ellátni a munkásság érdekeinek védelmét és képviseletét.

Kilátás a Budai Várból a Clark Ádám tér, a Lánchíd és a Bazilika felé, 1921 (Fotó: Fortepan)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek