2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A “Hajós” története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A “Hajós” története

Szerző: / 2015. augusztus 25. kedd / Aktuális, Háttér   

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest, 2012 (Fotó: MTI) Az úszók, vízilabdázók, szinkron- és búvárúszók, műugrók, öttusázók, triatlonosok mellett az úszás szerelmesei is sportolhatnak és kikapcsolódhatnak a 70 éve újjáépített Nemzeti Sportuszodában a Margitszigeten.

70 éve, 1945. augusztus 25-én nyitották meg a második világháborúban megrongálódott és újjáépített a Nemzeti Sportuszodát a Margitszigeten. Az uszoda 1930-ban épült, tervezője a “magyar delfinnek” is becézett Hajós Alfréd (1878-1955) építész volt, aki 1896-ban Athénban az első újkori olimpián Magyarország első és második aranyérmét nyerte úszásban 100 és 1200 méteren. Az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyén Lauber Dezsővel készített stadiontervével ezüstérmet szerzett, s mivel aranyat nem adtak ki, valószínűleg ő az egyetlen, aki sportban és szellemi téren is győzött. (Szellemi olimpiai versenyeket 1912 és 1948 között rendeztek.)

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest, 1936 (Fotó: Fortepan)A Hajós által megálmodott létesítményt a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi. (A statikai terveket Gergely Jenő készítette.) A széles homlokzati előcsarnokból lépcsők vezetnek az emeletre, innen lefelé érhetők el a lelátó ülései. A tribünök alatt öltözők, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák kaptak helyet. A lépcsők félhenger alakú kiugrásokban helyezkednek el, a hátsó traktusba pedig a zuhanyozók és a büfé kerültek. Az első külső medence és a műugró létesítmény 1937-ben készült el, azóta többször átalakították és kibővítették a margitszigeti sportuszodát.

A nagymedence, a kismedence és a három ugrótorony (ezek közül már csak egy van meg) a magas árvízszint miatt az emeleten kapott helyet, alattuk gépészeti helyiségeket alakítottak ki. Az épület homlokzatát klinkertégla burkolat fedi, a déli főbejárat mellett a Duna-parti nyugati homlokzat is hangsúlyos, és árkádsor teszi ünnepélyessé. A műemlékké vált, modern stílusú vöröstéglás épület az első magyar fedett uszoda, amely 1975 óta viseli Hajós Alfréd nevét.

1937-ben Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus tervei szerint szabadtéri úszómedencékkel és műugró toronnyal bővült. Az épületből a nagymedencéhez téli kiúszó alagút, illetve csatorna vezet. A háromszintes ugrótornyok a korra jellemző plasztikus formákkal épültek.

A második világháborúban megrongálódott létesítményt 1945-re építették újjá. A megnyitó ünnepség alkalmából rendezett versenyen Székely Éva a 100 méteres mellúszásban országos csúcsot úszott. Az uszoda épületét azóta többször bővítették, 2006-ban az úszó Európa-bajnokságra új műugró torony, versenycélú úszómedence, 1000 személy befogadására alkalmas lelátó és kiszolgáló részlegek épültek, amelynek a Széchy Tamás uszoda nevet adták. Legutóbb 2014-ben korszerűsítették.

A két sportlétesítmény együttese az ország úszósportjának központja. A jelenleg nagyjából 80 ezer négyzetméteres területen összesen 8 fedett, illetve nyitott medence és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő műugró emelvény várja a profi és amatőr sportolókat. A legjobb magyar úszók, vízilabdázók, szinkron- és búvárúszók, műugrók, öttusázók és triatlonosok közül sokan itt készülnek fel a hazai és nemzetközi versenyekre. Az uszoda egész évben alkalmas edzések, edzőtáborok, hazai és nemzetközi versenyek, valamint bajnokságok, kupák megrendezésére a vizes sportágakban. Egyesületek és szövetségek akár szállást is foglalhatnak az uszoda területén. A gyerekeket nyáron napközis táborok, ősztől tavaszig úszótanfolyamok várják

A „Hajós” – ahogy sportnyelven hívják a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát – Magyarország első fedett uszodája. A létesítmény a Margitszigeten, gyönyörű környezetben található, autóval csak külön engedéllyel szabad megközelíteni. Az uszoda több nagy világversenynek adott már helyet, 1958-ban, 2006-ban és 2010-ben úszó Európa-bajnokságnak, 1945-ben, 1969-ben és 1999-ben öttusa világbajnokságnak, 1958-ban, 2001-ben és 2014-ben vízilabda Eb-nek, de rendeztek már vízilabda Bajnokok Ligája-döntőt is a Margitszigeten, és évek óta ez a helyszíne a nyári nemzetközi vízilabda-tornáknak.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest, 1949 (Fotó: Fortepan)

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest, 1958 (Fotó: Fortepan)

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest, 2014 (Fotó: MTI)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek