2017. január 23.  Hétfő
Hódara -8 °C Hódara
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Hódara -8 °C Hódara
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A haruspex jóslása című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A haruspex jóslása

Szerző: / 2017. január 10. kedd / Aktuális, Háttér   

ókori egyiptomi étkezés (Fotó: Wikimédia)Julius Caesar vesztére nem hallgatott a tanácsukra, Claudius császár viszont mélyen hitt a haruspexek jóslásában. Mit mond a haruspex?

A római madárjós nem volt pap, de a római vallás papja éppenséggel átvehette a feladatát, ha kellett. Érdekes módon még élt az inauguráció latin kifejezés, vagyis eszerint a beiktatás, szó szerint madárjóssá tételt jelent. Ami persze bonyolultabb feladat volt annál, mint hogy valaki megállapította: holnap eső lesz, mert alacsonyan szállnak a fecskék, vagy a jövő évben több vesztes kimenetelű csata lehetséges, mert az istenek haragszanak a világra.

Római haruspex-ceremónia (Fotó: romanbath.co.uk)Számos, jót és rosszat előre hirdető jelet kellett figyelnie a görbe pásztorbottal felszerelt augurnak. Sőt, az sem volt elég, ha a madarak röptének tulajdonított jeleket ismeri, maga a görbe pásztorbot is mutatja, hogy eredetileg mindenféle állati viselkedésre ügyelnie kellett. Csak később korlátozódott a feladat a madarakra (latinul avis, auis).

Róma hatalmának növekedtével egyre több lett az augur. A testületet eredetileg 3 patricius alkotta. tagjainak száma még a királyok korában kétszeres lett; Kr. e. 300 óta 4 patricius és 5 plebejus augur volt, Sulla számukat 15-re, Caesar 16-ra emelte. A Pallas Nagylexikon szerint az augurok fő feladatát képezte az állami tisztviselők által elrendelt a madárjelek megfigyelése. A madarak megfigyelésében nem kizárólag a repülés irányára szorítkoztak; egyes madaraknál (pl. sas) figyeltek a repülés módjára is, másoknál (pl. varjú, bagoly) pedig a hangjukra. Bizonyos isteneknek szentelt madarak puszta megjelenésükkel szerencsét vagy szerencsétlenséget jelentettek.

Miután a jóslásuk megbízhatósága egyre csökkent, a formaszerűségnél egyébnek nem tekintették őket. Végül úgy döntöttek, hogy a jövendölést végezzék inkább a béljósok, a haruspexek. Ők már igazi papnak számítottak. Munkájuk – az áldozati állatok beleiből való jóslás – egyrészt keleti eredetű volt, hiszen a babilóniaiak is művelték, másrészt a rómaiak pedig legyőzték ugyan az etruszkokat, de valóságos sznobizmussal tekintettek mindenre, ami etruszk. Így hát elismerték az etruszk jövendőmondók, a haruspexek szakértelmét.

A római haruspex azonban nem magából az áldozati állat beleiből jósolt, hanem csak a májból. És azt is másképp, mint az etruszkok, őszerintük ugyanis a máj nem volt más, mint az ég tükre, és a májjóslás szorosan összefüggött a villámok helyéből való következtetésekkel. A májból levont eredményt államügyekben csak akkor lehetett felhasználni, ha a tanács, a senatus jóváhagyta. Claudius császár – Robert Graves ismert regényhőse – idejében Rómában hatvan haruspex alkotott kollégiumot, gondozva „a jövő tudományát”. Kollégiumuk élén a magister publicus állt. Claudius őszinte rajongója volt az etruszk hagyományoknak, tudott is ezen a nyelven, amelyről évszázadonként felfedezik, hogy rokona a magyarnak.

Etruszk haruspex volt a hagyomány szerint az a vak jós is, aki Julius Caesarnak azt javasolta, hogy március 15-én – ahogy Rómában mondják, március idusán – inkább maradjon otthon. De vesztére nem hallgatott a tanácsra. Ahogy a szenátus összegyűlt, Caesart megtámadta a szenátorok egy csoportja, és 23 (mások szerint 35) szúrást szenvedett el.

Thomas Couture: Dekadens rómaiak, 1847, Musée d'Orsay (Fotó: Wikipédia)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek