2017. április 30.  Vasárnap
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. április 30.  Vasárnap   Katalin, Kitti
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős

Struensee, a felnégyelt tudós

Zsivago doktor eltitkolt szerelme

“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Struensee, a felnégyelt tudós  
245 éve, 1772. április 28-án fejezték le Johann Friedrich Struensee grófot, Dánia "titkos kabinetminiszterét", aki a világon elsőnek írta le a száj- és körömfájás kórisméjét.
Zsivago doktor eltitkolt szerelme  
Olga Ivinszkaja, egy irodalmi újság szerkesztője 1946-ban ismerkedett meg Borisz Paszternakkal, akit akkor már jó ideje foglalkoztatott a Zsivago doktor. A találkozásból hamar szerelem lett.
“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete  
525 éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja és mecénása, Firenze uralkodója.
Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “hanem zászló” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

“hanem zászló”

Szerző: / 2017. március 16. csütörtök / Aktuális, Háttér   

“Csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló.” Már Kosztolányi Dezső is megemlékezett a lobogó zászlóról.

“Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.”

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: MAGYARORSZÁG CÍMERE

Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben,
    Téridet országos négy folyam árja szegi;
Ám természettől mind ez lelketlen ajándék:
    Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.

A mindössze két paragrafusból álló 1848. évi XXI. törvény tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes középület, közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására.

Hollós és oroszlános címerek

Királyi vagy állami címerről 1202-ig nem beszélhetünk. Hazánknak addig nem volt címere. Mondáink szerint a turulmadár volt a fejedelmi jelkép, uralkodói jelvényként pedig Bizánc tűzte ki elsőként a keresztet. ezek azonban jelképek voltak csupán. Az első, az Árpád-házra jellemző oroszlános címer 1202-ben, Imre királynál, a másik 1223-ban, II. András idején, az Aranybullán tűnt fel. Érdekesség, hogy mind az oroszlános ábrázolás, mind a megjelenő két – vörös-ezüst – szín is Imre király spanyol feleségének a hatása. A kettőskereszt Bizáncban ár nem az egyház, hanem az állam, a birodalom jelképe volt. III. Béláról tudjuk, hogy Bizáncban nevelkedett, később egyenesen vőjelöltté, a birodalom örökösévé is vált. De hazatért, magyar király lett. A kettőskereszt jelképét hazahozta magával, az ő pénzein jelent meg először. A címerben azonban nem az államot, hanem inkább a függetlenséget hangsúlyozta ki: nem a Bizánctól való függést és alávetettséget, hanem a magyar államhatalom egyenjogúságát.

Hunyadi Mátyás király a Thuróczy krónikában (Augsburg, 1488) (Fotó: OSZK)Az Árpád-ház kihalása után az Anjouk megtartották az Árpádok vörös-ezüst színeit, de a címerbe címerükként beiktatták a liliomot is. S ezzel a korral egyre bonyolultabbakká váltak címereink. Zsigmond cseh király és német-római császár is volt. A sokat emlegetett kétfejű osztrák császári sas római eredetű, s nem osztrák. A római királyi jelkép az egyfejű, majd a német-római császárság jelképe a kétfejű sas volt.

A címerek változtak az uralkodó király hatalmi helyzetével is. Hunyadi Mátyás király egyik címerén a fekete holló középen, egy másikon már oldalt volt látható. A Mátyás-címeren zöld hármashalmot látunk, s mivel cseh király is volt, a cseh oroszlánt.

A közel négyszáz éves Habsburg-uralom alatt is számos címere volt hazánknak. Mária Terézia például két címert is készíttetett. Az 1741-esnek a szívpajzsában még csak Magyarország kiscímere kapott helyet, a nagyobb pajzsban pedig Csehország, a társországok és Ausztria, illetve Burgundia címere. Később, 1745-ben, miután a Habsburgok újból német-római császárok lettek, megjelent az új címer. Középen a császárságot ábrázoló kétfejű sassal, s a magyar címer csak erre van ráillesztve.

A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín.

Az 1848-as követelések egyike volt, hogy “a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit az áprilisi törvények XXI. törvénycikke szentesített. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.

Bellony László: Forradalom és szabadságharc 1848–49-ben részlet (Fotó: Wikimédia)

Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett.

“A címer önmagában csak külsőség, de sok nagy érdek, sok szép tett, sok nemes érzés fűződik hozzája. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy mindazok az események és cselekedetek, a melyek Magyarországot sok küzdelmes évszázadon át fenntartották: a címerekhez vezettek, vagy azokból származtak, hogy a nálunk elkövetett jó és rossz tettek legnagyobb részének a címerek könyvében valami nyoma maradt.” (Részlet Magyarország címeres könyvéből (1913). Bevezette: Ifj. Andrássy Gyula gróf, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, az MTA tagja.)

Piros, fehér és zöld

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ZÁSZLÓ
(részlet)
Csak bot és vászon,
de nem bot és vászon,
hanem zászló.

Az Alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben (felülről) piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, végül március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására.

2014. december 16-án az Országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította. A határozat szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.

A képviselők javaslatuk indoklásában kifejtették, hogy a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

További érdekesség ITT olvasható.

Nemzeti zászló a Szabadság hídon, Budapest (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek