2017. június 28.  Szerda
Közepesen felhős 32 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. június 28.  Szerda   Levente, Irén
Közepesen felhős 32 °C Közepesen felhős

Jean-Jacques Rousseau vallomása

Antoni Gaudí mesterműve

Karinthy-sors

Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney

Jean-Jacques Rousseau vallomása  
Jean-Jacques Rousseau francia író és filozófus, a felvilágosodás képviselője 305 éve, 1712. június 28-án született.
Antoni Gaudí mesterműve  
1852. június 25-én született Antoni Gaudí katalán építész, akinek ellentmondásos személyiségét mutatja, hogy az évek során művészete egyre gazdagabbá, újszerűbbé vált, míg ő maga ifjúkorához képest egyre vadabb és megszállottabb lett.
Karinthy-sors  
130 éve, 1887. június 25-én született Karinthy Frigyes író, humorista, a XX. századi magyar irodalom egyik legeredetibb és legkiválóbb egyénisége.
Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney  
Sir Paul McCartney a Guinness-rekordok szerint minden idők legsikeresebb zeneszerzője és előadóművésze, aki több mint százmillió lemezt és ugyanennyi kislemezt adott el.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe

Szerző: / 2015. augusztus 20. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Szent István királySzent István király napja, az egyik legrégibb magyar ünnep, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Augusztus 20-án minden évben országszerte ünnepségeket rendeznek.

Szent István király napján minden évben megrendezik az augusztus 20-i ünnepségeket. A budapesti Kossuth-téren felavatják a frissen végzett honvédtiszteket. Átadják a Szent István Rendet, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket, továbbá a Külhoni Magyarságért-díjakat.

Szent István a trónon, Képes Krónika (Fotó: OSZK)Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, Magyarország hivatalos nemzeti és állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is. Szent István király napja, az egyik legrégibb magyar ünnep, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Nemzetközi dalostalálkozótól kezdve tűzijátékokkal, utcabálokkal, képzőművészeti kiállítással igyekeztek helyettesíteni az évszázados hagyományokat, az ünnep csupán a munkás-paraszt találkozókról és a tűzijátékról szólt.

Augusztus 20-i tűzijáték, háttérben az Erzsébet híd, 1978 (Fotó: Fortepan)

Először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította hivatalos állami ünnepévé. Ezen a napon adják át a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda.

Augusztus 20-i tűzijátékv Budapesten (MTI Fotó)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek