2017. április 30.  Vasárnap
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. április 30.  Vasárnap   Katalin, Kitti
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős

Struensee, a felnégyelt tudós

Zsivago doktor eltitkolt szerelme

“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Struensee, a felnégyelt tudós  
245 éve, 1772. április 28-án fejezték le Johann Friedrich Struensee grófot, Dánia "titkos kabinetminiszterét", aki a világon elsőnek írta le a száj- és körömfájás kórisméjét.
Zsivago doktor eltitkolt szerelme  
Olga Ivinszkaja, egy irodalmi újság szerkesztője 1946-ban ismerkedett meg Borisz Paszternakkal, akit akkor már jó ideje foglalkoztatott a Zsivago doktor. A találkozásból hamar szerelem lett.
“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete  
525 éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja és mecénása, Firenze uralkodója.
Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság

Szerző: / 2017. február 13. hétfő / Aktuális, Háttér   

Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság (Fotó: SOM) Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt. Az elképzelés hamis. Mire szolgált az erényöv?

„Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság” címmel az erényöv tárgyi kultúráját mutatja be a Kecskeméti Katona József Múzeum a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagából összeállított, szombattól látható tárlat.

Erényöv - Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság (Fotó: SOM)Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a középkor találmánya, a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja, az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt a féltékeny férjek által. Az elképzelés hamis. Valójában ez egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt. Az elképzelés hamis. Valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

A velencei övnek, máskor Vénusz szalagjának nevezett erényöv szó a legtöbb európai nyelvben a 15. században jelent meg erkölcsösség, szűziesség, tisztaság, ártatlanság jelentésben. Az első hitelt érdemlő adat az 1420-as évekből származik, ekkor nem kívánt elhálás és nemi erőszak ellen használták. A latin eredetit (cingulum) ugyanakkor már régóta használta a teológiai irodalom. Ennek az értelmezésnek semmi köze sem volt a szexuális tárgyhoz; átvitt értelemben és hasonlatként használta a testi megtartóztatás és a szeplőtlenség leírására Nagy Szent Gergely.

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, célja pedig az asszonyi hűség kikényszerítése volt. Ez az elképzelés azonban hamis. A középkorban használt erényövek mítosza a 16-18. században jelent meg, a középkor és a reneszánsz korának embere ezt még nem ismerte; az erényöv fogalmát metaforikusan, átvitt értelemben alkalmazta.

Az erényövet a 16. századtól elsősorban a prostituáltak alkalmazták védekezésül a nem fizető ügyfelekkel szemben. A 17. században Boccaccio szatírában jeleníti meg az övet mint nevetséges dolgot, mert az a véleménye, hogy a erényesség ilyesfajta megőrzése a nőknél lehetetlen. A 18. század enciklopédistái írásaikban “tudományosítják” az erényövet, ezt egyre többen készpénznek veszik és hamisítványok tucatjai készülnek, a múzeumok pedig megveszik őket. Ilyen régi hamisítvány van Velencében, a Palazzo Ducaléban. A pádovai herceget meggyilkolták és ezt utólag azzal igazolták, hogy brutálisan bánt feleségével és barátnőivel, mert erényövet csatolt rájuk. A halála utáni leltárnál azonban nem találták meg az erényövet, ezért hamisítottak egyet. A 19. században újra felbukkant: ekkor a fiúknál alkalmazták, megakadályozandó a maszturbálást – olvasható a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum honlapján.

Párhuzamosan megjelent az erényöv, mint a házastársi hűség biztosítéka, s viszonylag elterjedt, olyannyira, hogy még divatlapokban is hirdették. Használata a 20. század elejéig fennmaradt. Ekkor született a mítosz a középkori lovagokról, akik midőn hadjáratba indultak, e speciális övet kényszerítettek a feleségükre, védvén annak erényeit.

Az erényöv valódi története az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, orvostörténetének, szexualitás-történetének, és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor kultúráját szemlélni. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagából összeállított időszaki kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgyaknak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé.

Erényöv - Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság (Fotó: SOM)

Erényöv - Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság (Fotó: SOM)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek