2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Büszkeség és balítélet 200 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Büszkeség és balítélet 200

Szerző: / 2013. január 28. hétfő / Aktuális, Hírek   

Jane Austen“Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség” – ezzel a számtalanszor idézett mondattal indul Jane Austen második regénye, amely először Thomas Egerton kiadásában látott napvilágot 1813-ban, immár 200 évvel ezelőtt.

A világirodalom egyik legismertebb kezdő sora, Colin Firth hírneve és egy zombi-könyv is köthető a Büszkeség és balítélet című regényhez, amelyet maratoni felolvasással ünnepelnek a rajongók hétfőn Bath-ban megjelenése 200. évfordulója alkalmából.

Büszkeség és balítélet kiadásának 200. évfordulóját ünnepli a világ

Jane Austen, Büszkeség és balítélet, 1813“Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség” – ezzel a számtalanszor idézett mondattal indul Jane Austen második regénye, amely először Thomas Egerton kiadásában látott napvilágot 1813-ban, majd így folytatódott: “Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.”

Ez a néhány sor jellemzi az egész történetet és a kort, amelyben az írónő élt, és amiről írt. Austen “saját drága gyermekem”-nek nevezte Büszkeség és balítélet című munkáját, amely még mindig olyan népszerű Nagy-Britanniában, hogy évi 50 ezer példányban adják el, holott e-könyv formájában ingyenesen is hozzáférhető – írja a BBC hírportálja.

Austen 1795 körül kezdte el írni első igazi regényét, amely kezdetben még az Elinor és Marianne címet viselte, s csak később lett belőle Értelem és érzelem. Alig fejezte be, máris újabb regénybe kezdett, s 1796-97-ben First Impressions (Első benyomások) címen elkészült a Büszkeség és balítélet első változata. E korai regények utolsó darabja az 1798-99-ben keletkezett Susan, amelyet később A klastrom titka címmel ismerhetett meg a közönség.

Az először 1813-ban megjelent mű a szerző nevének feltüntetése nélkül nyomtatták ki, s a Critical Review
és a Quarterly Review című vezető folyóiratok lelkesen üdvözölték a szórakoztató, ugyanakkor tanulságos műveket. Életének ez az időszaka sikeres és boldog volt, élvezettel írta további regényeit, és örült, hogy
nyomtatásban láthatta műveit, amelyek széles körben ismertek és népszerűek voltak, s a kritika is kedvezően nyilatkozott róluk. 1816-ban Sir Walter Scott a Quarterly Review egyik számában az
a “névtelen szerzőt” a modern regény és az új realista hagyomány kiemelkedő képviselőjének nevezte.

A műből számos filmfeldolgozás is készült, Büszkeség és balítélet és a zombik címmel pár éve horrort is forgattak belőle (bemutatásáról még nincs információ), a jelenleg zajló Sundance filmfesztiválon pedig Austerland címmel debütált egy produkció, amely egy mai Austen-rajongóról szól. Az évfordulóról világszerte megemlékeznek a Jane Austen társaságok, a bath-i Jane Austen Központ pedig 12 órás felolvasómaratont szervezett hétfőre, amelyen mintegy 140 vállalkozó – köztük Austen-szakértők, írók, zenészek, politikusok, olimpikonok és iskolások – tolmácsolásában hangzik el a teljes mű.

Jane Austen, Pride and Prejudice, illusztráció, 1894Egyes felmérések szerint az angol olvasók körében mind a mai napig Austen az egyik legolvasottabb író, az utóbbi évek remek filmfeldolgozásainak köszönhetően valóságos reneszánszáról beszélhetünk. Ennek egyik titka, hogy jól ismeri az általa ábrázolt társadalmi közeg, a korabeli angol középosztály életét, az anyák különböző praktikáit, hogy lányaikat a lehető legelőnyösebben adják férjhez, s minden bizonnyal ismerte a szerelem csodáját is, annak minden árnyoldalával együtt.

Austen kiváló megfigyelő volt, s tapasztalatait, élményeit élvezetes stílusban tudta előadni, szeretettel és nem kevés humorral ábrázolta ezt a ma már talán kisszerűnek tűnő világot.

“A leányokat lehangolta a hölgyek nagy száma; a bál előtti napon azonban megnyugodtak, mert értesültek, hogy Mr. Bingley tizenkét hölgy helyett csak hatot hozott magával Londonból, öt nővérét és egy unokanővérét. Mikor pedig a társaság belépett a bálterembe, kiderült, hogy csak öten vannak. Mr. Bingley, két nővére, az idősebbik nővér férje és még egy fiatalember.”

Mindig is népszerű regény volt, de az 1995-ös televíziós BBC-feldolgozás óta, amelyben Colin Firth játszotta a főhősnő, Elizabeth Bennet szívét és kezét elnyerő Mr. Darcy szerepét, globális siker lett belőle – emlékeztetett David Lassman, a központ szóvivője. Hozzáfűzte: a bath-i emlékhelyre évente 60 ezren látogatnak el, 80 százalékuk nő. Az írónő kultuszát évente megrendezett fesztivállal is ápolják, Austen ugyanis 1801 és 1806 között a városban élt. A fesztiválozók a korabeli épületek között korhű jelmezekbe öltözve járhatnak-kelhetnek a szó szoros értelmében az írónő lépteit követve.

A központ további megemlékezéseket is szervez a bicentenárium méltó megünneplésére. Az évfordulót előadások, konferenciák és kiállítások teszik emlékezetessé Nagy-Britannia-szerte.

“Austen olyan, mint Shakespeare, mindig tud újat mondani” – foglalta össze az írónő műveinek jelentőségét Shelley Cobb professzor, aki február 9-én tart előadást a hampshire-i Chawton House Könyvtárban azon a konferencián, amely a Büszkeség és balítélettel kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozik.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.