2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Radnóti dedikációi “beszédes együttest” alkotnak című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Radnóti dedikációi “beszédes együttest” alkotnak

Szerző: / 2017. február 12. vasárnap / Aktuális, Hírek   

Bíró-Balogh Tamás (Fotó: Bíró-Balogh Tamás oldala) Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi című kötetéért Erdődy Edit-díjban részesült Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. 

Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész a Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi című kötetéért vehette át az idei Erdődy Edit-díjat kedden Budapesten, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetben rendezett ünnepségen. Bíró-Balogh Radnóti Miklós dedikációit és azok történetét gyűjtötte és rendezte kötetbe. A Erdődy Edit-díjat harmadik alkalommal adták át. 

Széchenyi Ágnes, az intézet tudományos főmunkatársa a szerzőt és kötetét méltatva hangsúlyozta: Bíró-Balogh Tamás filológiai jellegű publikációja tizenöt év gyűjtőmunkájának az eredménye és Radnóti Miklós hatszáztizennégy ismert kézjegyéből áll.    

A szép kivitelű könyv a Szépmíves Könyvek gondozásában tavaly jelent meg. “Ezzel a szép kiadvánnyal a kiadó is nagyban hozzájárult a kötet sikeréhez” – hívta fel a figyelmet. Elmondta: a szerző által összegyűjtött dedikációk “beszédes együttest” alkotnak és így alkalmasak arra, hogy történeti, szociológiai elemzés tárgyát képezzék. A tudományos főmunkatársa rámutatott arra, hogy a dedikáció egy sajátos forrástípus, amelynek együttese sorozatként is értelmezhető. Történeti, szociológiai elemzésük megmutatja, hogy az író számára kik voltak azok az alkotók és más nem szakmabeli személyek, akik valamilyen szempontból kitüntetett fontossággal bírtak. Kirajzolódik belőlük az író szűkebb értelemben vett kapcsolathálózata is, amely megmutatja a számára releváns kapcsolatok körét, belső arányait, történeti-és irodalomszociológiai jellemzőit.   

“Jelenleg nem sok ilyen jellegű dedikációkötet áll a kutatók rendelkezésére” – hangsúlyozta Széchenyi Ágnes, hozzátéve, hogy ezek között többek között Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc, József Attila dedikációgyűjteménye említhető meg. A szétszóródott dedikációkat összegyűjtő szerző a Ferencz Győző által írt Radnóti-önéletrajz adatait használja, de ki is egészíti azokat. Egybeveti a kötetek recepciójával, kikutatja a címzettjeit és csaknem 100 oldalas megjegyzésekkel ellátott életrajzi adatot fűz a dedikációkhoz. A kötet kevés szerzői szöveget tartalmaz, de annál több benne a filológiai hozzátétel – magyarázta.

A szerző egy nyomozó, gyűjtő filológus, az a fajta irodalomtörténész, aki bővíti a forrásokat, gyarapítja az értelmezendő szövegek számát. Bíró-Balogh Tamás a Szegedi Tudományegyetemen, a Juhász Gyula Pedagógiai Karon a Tanító-és Óvóképző Intézet magyar szakcsoportjának tanársegédjeként dolgozik. Az irodalmon kívül etikát, nyelvtant és nyelvi módszertant is tanít. Előtte három évig a Kerkai Jenő Népi Kulturális Tanodában humántanárként dolgozott hátrányos, valamint halmozottan hátrányos gyerekekkel.  

Eddig megjelent kötetei közül a tudományos főmunkatárs kiemelte a Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei című, 2004-ben megjelent munkát, valamint a Mint aki a sínek közé esett (Kosztolányi Dezső életrajzához) című könyvét. Szegeden élő szerző ahhoz a tradícióhoz kapcsolódik, amely igyekszik a nagy témákat, a helyi szegedi témák kutatásával kiegészíteni és összekapcsolni. 

Az Erdődy Edit-díjat olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként ítélik oda, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni. A díj Erdődy Edit irodalomtörténész személyiségére és munkásságára emlékeztető egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít, és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek