2017. október 21.  Szombat
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 7 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) I. Erzsébet, Anglia szűz királynője című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

I. Erzsébet, Anglia szűz királynője

Szerző: / 2013. március 25. hétfő / Aktuális, Háttér   

Erzsébet királynő, 1592, HardwickI. Erzsébet 25 évesen került Anglia trónjára. A hatalomhoz vezető út megannyi veszélyt tartogatott számára. A szűz királynő élete a koronázását követően sem vált könnyebbé, ám végül szinte végig népszerűségnek örvendve, 45 éven át uralkodott.

Történelmi albumok, szépirodalmi és szórakoztató regények sora foglalkozik Erzsébet királynővel, ami annak is köszönhető, hogy a Tudor-uralkodók közül ő élt a legtovább. Haja és fogai kihullottak, energiája és merészsége azonban egy fikarcnyit sem csökkent az évek múlásával. 1602 vége felé már elég sokat betegeskedett. Alig evett, és utasított minden orvosságot, sőt még aludni sem volt hajlandó. Attól félt, ha lefekszik, soha többé nem fog tudni felkelni. Elkerülhetetlenül közeledett számára a vég. I. Erzsébet, az utolsó Tudor-uralkodót végül 1603. március 24-én, székében ülve érte a halál 410 évvel ezelőtt.

I. Erzsébet, Anglia királynője

I. Erzsébet angol királynő, 1533. szeptember 7-én Greenwich-ben látta meg a napvilágot. Apja a Tudor-házbeli VIII. Henrik, anyja a király második felesége, Boleyn Anna volt. Henrik első feleségétől, Aragóniai Katalintól azért vált el – dacolva a pápával, országát kivonva Róma fennhatósága alól, s megalapítva az anglikán egyházat – mert az leányt szült neki, Máriát. Miután Anna is leányt hozott a világra, kegyvesztett lett, s Erzsébet még három éves sem volt, amikor anyját apja kivégeztette. A király érvénytelennek nyilváníttatta házasságát a parlamenttel, így Erzsébet törvénytelen gyermekké vált.

I. Erzsébet, 1546, ismeretlen festő (Royal.gov.uk)Erzsébet Hatfieldben, külön udvarban nevelkedett, koraérett, komoly kislány volt. Részt vett az udvar életében, s 10 éves korától Catherine Parr, Henrik hatodik felesége szeretete vette körül. Uralkodóhoz méltó nevelést kapott, legnevesebb tanára Roger Asham, cambridge-i humanista volt. Klasszikus nyelveket, történelmet, retorikát, filozófiát, teológiát és erkölcstant tanult, olaszul és franciául is beszélt.

VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után, fia, a 9 éves VI. Edvárd lett a király, halála után, 1553-ban Aragóniai Katalintól született, Mária, aki a Katolikus jelző mellé a Véreset is kiérdemelte, uralkodott. Ez alatt Erzsébet egy ideig a Tower foglya is volt.

1558. november 17-án azonban ő lépett trónra, s főminisztere, Robert Cecil (később lord Burghley) tanácsára visszaállította a protestantizmust, viszont nem végeztetett ki senkit hite miatt, s valamelyest elfogadta a katolikusokat is. A kompromisszumot az zavarta meg, hogy V. Pius pápa 1570-ben kiátkozta a királynőt, ezután ő is keményebb lett vallási téren. Szeszélyessége és akaratossága ellenére is mérhetetlenül erősnek mutatkozott David Starkey I. (Angliai) Erzsébet című könyvében így ír: “„Hálát adok Istennek, amiért oly képességekkel vagyok megáldva, hogy ha egy szál alsószoknyában űznének ki országomból, akkor is megélnék a keresztény világnak bármely sarkában”.”

A tündérkirálynő

Erzsébet gyakori utazgatásait látva senki sem gondolta volna, hogy a kincsestár kong az ürességtől. Udvaroncai drága ruhákban jártak, lovaikat pompázatos lószerszámok díszítették, a királynő fényűző gyaloghintójával és pazar módon, hímzésekkel és csillogó ékkövek sokaságával díszített brokátöltözékeivel demonstrálta: Anglia hatalom, Anglia jól működő gazdasággal bír. Valójában azonban a kirakat messze állt a valóságtól. Akármerre ment, az emberek szinte egymást taposták, csak hogy láthassák. Megjelenése mindenhol hatalmas ámulatot keltett, alattvalói egyre inkább valóságos ikonként tekintettek rá, és nem földi halandóként. Erzsébet pontosan ezt akarta elérni. Kiváló marketingtevékenységet folytatva Erzsébet a pompás gazdagság és a bölcsesség szinonimájaként élt a köztudatban. Jelen volt a művészeti ágak minden területén: legyen szó az irodalomról, a festészetről vagy akár a kertészetről is. Az írók, festők és énekmondók mind nagymértékben hozzájárultak máig élő misztikus hírnevéhez. Edmund Spenser angol költő és drámaíró például Gloriana néven őt tette meg a tündérek uralkodójává A tündérkirálynő (The Faerie Queene) című művében. Udvari festői mindig gazdagon hímzett és díszített, ékkövekkel kirakott ruhákban ábrázolták. a királynő alakja még olyan híres tengerészeket (kalózokat) is megihletett, mint Sir Francis Drake és Sir John Hawkins, akik az Atlanti-óceánon átkelve rendszeresen fosztogatták az Amerikában lévő spanyol gyarmatokat.

Az Erzsébet-kornak nevezett időszakban országa Európa egyik vezető hatalma lett mind a gazdaságban és kereskedelemben, mind a politikában. 45 éves uralkodása alatt mindvégig hihetetlen népszerűségnek örvendő Erzsébet jórészt olyan tulajdonságainak köszönhette politikai sikereit, amelyek minden igazi történelmi nagyságból általában hiányoznak: a színlelésnek, hajlékonyságnak, határozatlanságnak, halogatásnak és a fösvénységnek (életében egyetlen ruháját sem selejtezte ki, szekrényeiben végül mintegy háromezret őrzött).
Vérmérsékletét tekintve keveréke volt a férfiasnak és a nőiesnek, az erélynek és a fortélynak, az ingadozásnak és a makacsságnak. Szíve mélyén világi nő volt, a gyakorlatban maximálisan pacifista (harminc éven át megőrizte az ország békéjét), akinek vezérelve a gazdaságosság volt. Magas fokú intelligenciával rendelkezett. Művésze volt a társalgásnak és igazi mestere a szónak. A XVI. század, amelyet méltán neveznek a Tudorok évszázadának – VIII. Henrik és I. Erzsébet ugyanis összesen 83 évig uralkodott -, Anglia első fénykorát hozta.

A korabeli propaganda nagyszerű munkát végzett a pompa és dicsfény által övezett királynő képének kialakításában. Erzsébet azonban egy dolgot mereven elutasított; nevezetesen azt, hogy megházasodjon. Az örökös nyaggatás és udvarlók felsorakoztatása ellenére is, az uralkodó azt a választ adat, hogy ő már “hozzáment Angliához”. Erzsébet úgy döntött, hogy neki jobb és kényelmesebb, ha “szűz királynő” marad.
Azonban szinte egész élete alatt szerelmes volt, valamilyen lángon folyamatosan égett egy-egy kiszemelt udvaronca iránt. Hosszú uralkodása alatt, hogy csak a legismertebbeket említsük, a következő udvaroncokkal, katonákkal, hercegekkel űzte szerelmi játékait: Thomas Seymourral, a flotta admirálisával, Robert Dudleyval, Leicester grófjával, Sir William Pickeringgel, Sir Christopher Hattonnel, Ferenc alenconi herceggel, Sir Walter Raleigh-vel és persze Robert Devereaux-val, Essex grófjával – akit Lytton Strachey életrajza és Maxwell Anderson színdarabja tett híressé -, nem szólva a számtalan, kevésbé híres széptevőről. Hogy milyen messzire ment az enyelgésben, azt örök homály fedi már. És bár manapság elsősorban az általa kitalált “szűz királynő” jelzővel emlegetjük, kortársai és saját alattvalói a neve mellé ragasztották a “királyi szajha” címkét is.
Talán a legmélyebb érzelmekkel Robert Dudley iránt volt, akit hosszú időn át hevesen ostromlott, ezt a harmincéves “flörtjét” szinte csak olykor szakadt meg, főként a dühödt ellenségeskedés miatt. Az érzelmek viszont e harminc év alatt is túlélte a férfi megalkuvását és az asszony királynői szerepéből adódó óvatosságát, a vetélytársak megjelenését, ütköző becsvágyaikat, politikai manővereiket. A velejéig politikus Erzsébet, aki mindent feláldozott hazájáért, és minden porcikájában Angliáé volt, sohasem oszthatta meg a férfival a trónját. Mint királynő még vele is mindig megtartotta a három lépés távolságot, még ha csak képletesen is. Királynőként aratott legnagyobb győzelme pillanatában mégis könnyeket csalt szemébe a végső elválás híre.

Szerelem, féltékenység, bosszú és gyilkosság

Stuart Mária skót királynőt legtöbbször gyönyörű, kívánatos fiatal nőként ábrázolják, pedig a valóságban igen messze állt a romantikus hősnő eszményképétől. Tanulatlan, tolakodó és áskálódó perszóna volt, aki szinte mindent meggondolatlanul és rosszul csinált – a 16. századi Skóciának nem ilyen királynőre lett volna szüksége. Nem elég, hogy az országban zűrzavaros állapotok uralkodtak és a skót főurak kiskirályok módjára a központi hatalommal dacolva éltek és herdálták el a pénzüket, Mária ezt a helyzetet még rosszabbra fordította.

I. Erzsébet Sir Francis Drake érkezésekor, 1580 (Forrás: Herritage)Erzsébetet a trónöröklésben unokahúga, Stuart Mária követte volna, akinek katolicizmusát a protestánsok nagy fenyegetésnek tekintették, ezért állandóan napirenden volt Erzsébet házassága. Erzsébet azonban királyi kérőit kijátszotta egymás ellen, a tárgyalásokat évekig elhúzta, valószínűleg senkivel sem akarta megosztani a hatalmat. Bármelyik dinasztikus kapcsolat legalább annyi külpolitikai hátránnyal járt volna Anglia számára, mint előnnyel. Ugyanakkor erősen szerelmes természetű volt és egyáltalán nem rejtette véka alá ilyen irányú vágyait. Elfogadta, tudomásul vette, sőt élvezte a még életében rá ragasztott “szűz királynő” jelzőt, holott számos életrajzírója szerint több férfivel is intim kapcsolatot létesített. Azt is megengedte, hogy Anglia első gyarmatát az Újvilágban róla nevezzék el Virginiának, azaz “Szűz-Földnek”.

I. Erzsébet uralkodásának utolsó csaknem két évtizedét végig kísérte vetélkedése Stuart Mária skót királynővel. A két, teljesen különböző természetű, hatalomra törő asszony egymás elleni harca azzal ért véget, hogy Erzsébet elfogatta Stuart Máriát, s 19 évi fogság után 1587-ben kivégeztette. Ez csak rontotta a viszonyt a spanyolokkal, amely Francis Drake és mások kalóztámadásai miatt addig is feszült volt. II. Fülöp végül elindította az Armadát Anglia ellen, John Hawkins és Drake vezetésével azonban az angol flotta 1588-ban szétszórta a spanyolokat, s megalapozta Anglia tengeri uralmát.

Felbuzdulva az Armada fölött nem kis szerencsével aratott győzelmen, az angol hajóhad 1596 júniusában váratlanul megjelent a Cádizi-öbölben. Az angolok rövid ostrom után bevették Cádizt, lerombolták erődítményeit, súlyos váltságdíjat vetettek ki a város lakóira, majd elvitorláztak.

Az uralkodásának utolsó két évében belső ellenséggel is meg kellett küzdenie, az írek ellen (kedvesének, a lázadóvá lett Essex grófjának kivégzése árán) döntő győzelmet aratott, meghiúsítva ezzel a felkelők álmát, hogy Írország – Angliától elszakadva – önálló katolikus állam lehessen.

Erzsébet még 70. életévében is napról-napra intézte az államügyeket, látszólag változatlan energiával. Kocsikázott, táncolt, fogadta külországok követeit, közben azonban szinte észrevétlenül fogyott életereje. Levegőváltozás végett 1603 elején Richmondba költözött, és március 24-én ott érte őt a halál. Kérdésekre válaszolni nem volt már ereje, de intéssel jelezte beleegyezését, amikor az ágya mellett álló főurak megkérdezték tőle: „Ki legyen az utóda? A skót király (Stuart Mária fia, Jakab) legyen?” Halálával véget ért a Tudorok uralma, 1603-ban Stuart Mária fia, VI. Jakab skót király került az angol trónra I. Jakab néven.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek