2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) II. Ulászló, azaz “Dobzse László” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

II. Ulászló, azaz “Dobzse László”

Szerző: / 2016. március 13. vasárnap / Aktuális, Háttér   

II. Ulászló magyar király 1490-1516 (Fotó: OSZK) Ahogy a krónika írja, az erőskezű Hunyadi után a magyar főnemesek olyan királyt akartak választani, “akitől nem prüszköl a májuk”. II. Ulászló magyar és cseh király 500 éve, 1516. március 13-án hunyt el.

Jagelló Kázmér lengyel király és Albert magyar király leányának, Erzsébetnek a fia 1456. március 1-jén született Krakkóban. 1471-ben került a cseh trónra, de a hatalomért Mátyás királlyal kellett megküzdenie, akitől 1474-ben vereséget szenvedett. Mátyás halála után trónkövetelőkben természetesen nem volt hiány. Az egyik a nagy király fia: Corvin János herceg volt; a másik Miksa római király, III. Frigyes császár fia; a harmadik, Ulászló cseh király, aki anyja, V. László nővére révén vallotta magát a magyar korona örököseül; végül a negyedik Ulászló öccse: János Albert.

Ahogy a krónika írja, az erőskezű Hunyadi után a magyar főnemesek olyan királyt akartak választani, „akitől nem prüszköl a májuk”. Végül II. Ulászlót 1490-ben választották magyar királlyá, főként azért, hogy a bárók szabadon érvényesíthessék akaratukat. Hatalmát korlátozó feltételeket fogadtattak el vele, s visszahelyezték magukat ősi jogaikba. A feljegyzések szerint a nép most is örömujjongásban tört ki, a reményekkel eltelt Beatrix királyné pedig a nagy nap örömére pénzt szóratott közéje.

“Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.” (Móra Ferenc: Titulász bankója)

M. Godlewski: II. Ulászló magyar és cseh király (Fotó: Wikipédia), 1863 A magyar koronára többen is igényt tartottak, ezért Ulászló uralkodása nem sok jóval kecsegtetett. Előbb Albert lengyel herceg tört be az országba, de ő Ulászló sziléziai birtokaiért cserébe visszavonult. Miksa, Frigyes császár fia azonban elfoglalta Bécset, sőt az országba benyomulva, Székesfehérvárott királlyá is koronáztatta magát. Miksától végül Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál szabadították meg az 1491. évi pozsonyi békével, amelyben Ulászló elismerte Miksa és örökösei trónigényét.

Megszabadulván ellenségeitől, Ulászló tétlenségbe merült. Ulászlónak nem volt eszköze az ország rendbetételére, kincstára kiürült, állítólag magának is a néptől kellett élelmet kérni, miközben az urak állandó követeléseit kénytelen volt jóváhagyni. Mindenre rámondta, hogy “dobzse”, azaz “jól van”. Ez a szokása már Csehországban megszerezte neki a “Dobzse král” (Jól van király) címet, s nemsokára “Dobzse László” alakban Magyarországon is közkeletűvé vált.

Az ország határait a törökök is veszélyeztették, de velük is békék sorát kötötte. Gyengekezű uralkodó volt, a tényleges hatalmat tulajdonképpen nem is ő, hanem a Szapolyaiak, majd Bakócz Tamás gyakorolta. 1490 után fokozatosan lebontották a Mátyás korában kiépült központosított politikai rendszert, majd 1494-ben szétverték az egykor rettegett fekete sereget, elhanyagolták a török ellen kiépített végvárrendszert, eltörölték a Hunyadi által bevezetett adókat. Magyarország rövid időn belül súlyos adósságot halmozott fel.

Uralkodására jellemző volt az 1505. évi rákosi országgyűlés határozata is, amelyben kimondták, hogy többé nem választanak idegent magyar királlyá. 1506-ban azonban a király Candale-i Annával kötött házasságából egy fiúgyermek született, s Lajoshoz, a trónörököshöz kapcsolódott 1515-ben a Jagelló király országlásának legjelentősebb diplomáciai eseménye, a Habsburgokkal kötött házassági szerződés, melynek révén – Ulászló leányán, Annán keresztül – Ferdinánd főherceg is megszerezhette a trónt 1527-ben.

Ulászló uralkodása alatt, 1514-ben tört ki a Dózsa-féle parasztháború, amely tovább gyengítette a királyság törökkel szembeni védelmi erejét. A parasztság lázadását megtorló intézkedések a második jobbágyság kialakulását és a főúri rendek további erősödését hozták magukkal. Az erélytelen király méltán érdemelte ki a “Dobzse László” nevet. A trónon fia, II. Lajos követte.

II. Ulászló magyar király 1490-1516 (Fotó: OSZK)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek