2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) IV. Béla, a második honalapító című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

IV. Béla, a második honalapító

Szerző: / 2015. május 3. vasárnap / Aktuális, Háttér   

 IV. Béla Árpád-házi magyar király, Budapest, Hősök tere (Fotó: Wikipédia) “Béla erejének teljében, messze menő tervekkel, határozott szándékkal foglalta el őseinek trónját.” IV. Béla Árpád-házi magyar király, a “második honalapító” 745 éve, 1270. május 3-án halt meg.

IV. Béla nagyon izgalmas történelmi korszakoknak, korszakváltásoknak lehetett nemcsak szemtanúja, de alakítója is. Hogy miért tiszteljük ma is annyira azt a királyunkat, akinek uralkodása alatt a tatárok mérhetetlenül nagy pusztítást végeztek hazánkban? Mert a saját döntéseit képes volt felülbírálni és újragondolni, új politikája révén pedig újraszervezni az országot.

II. András király fia 1206 novemberében – egyes források szerint 29-én – született. Apja II. András Árpád-házi magyar király anyja, egyik testvére Szent Erzsébet volt. Életének első végzetes eseménye volt 1213-ban anyjának, Gertrúd (Gertrudis) királynénak a meggyilkolása. Katona József Bánk bán drámájában és Erkel Ferenc azonos című operájában történtekkel ellentétben a királyné nem érdemelt kegyetlen halált.

IV. Béla Árpád-házi magyar király (Fotó: OSZK)Egy évvel később, 1214-ben apja politikai ellenzéke kikényszerítette Béla megkoronázását, önálló területi hatalomhoz azonban csak 1220-ban jutott, amikor elnyerte Horvátország és Dalmácia hercegségét (később Szlavóniáét is). Ugyanebben az évben tizennégy évesen feleségül vette a már két éve Magyarországon élő, vele egy évben született Laszkarisz Máriát, a nikaiai császár lányát, aki tíz gyermeket, nyolc lányt és két fiút szült neki. Apja 1226-ban elvette tőle Dalmáciát és Horvátországot, az erdélyi hercegséget kapta meg.

Az 1220-as évek végére valódi politikai tényezővé vált, fő céljának azt tekintette, hogy megakadályozza apja felelőtlennek tartott politikáját. Amikor 1235 szeptemberében, apja halála után trónra került, célul tűzte ki a királyi hatalom megerősítését. Leszámolt apja párthíveivel, majd elindította a királyi birtokok visszavételét.

“Kitüzött czélja az volt, hogy koronájának birtokát abba az állapotba helyezi vissza, melyben az nagyatyjának, III. Bélának idejében volt. „Midőn Istennek ugy tetszett, hogy örökség utján reánk szálljon a királyság, édes testvérünknek, Kálmán királynak, egész Tótország herczegének, a főpapoknak, báróknak és egész országunknak tanácsával és megegyezésével elhatároztuk, hogy visszavonjuk az atyánk és nagybátyánk idejében történt felesleges és haszontalan adományokat, melyek által a királyi korona joga majdnem megsemmisült.” Nem tett különbséget egyházi és világi közt. Előbb rendbe akarta hozni gazdaságát, aztán adományozhat és jutalmazhat, mint ősei tették.” (A Magyar Nemzet Története, 1896)

1239-ben – az ország védelmi erejének növelésére – beengedte az országba a korábban elüldözött és a tatárok elől menekülő kunokat, akik azonban nomád életmódjuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a magyarokkal. Béla intézkedéseivel maga ellen fordította az ország előkelőit, és a helyzet akkor sem változott meg, amikor köztudottá vált a készülődő tatár támadás híre.

1240 végére az ország keleti határait elérték a mongol seregek, és Béla nem tudott igazán hatékony sereget mozgósítani ellenük. A nehézségeket fokozta, hogy 1241 tavaszán a Rákos mezején nemesek egy csoportja meggyilkolta Kötöny kun vezért, akinek halála után a felháborodott nomádok mindent feldúlva dél felé kivonultak az országból. A király végül legjobb harcosai nélkül indult meg keletre, Muhi felé, ahol 1241. április 11-én a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Batu kán vezette mongol főseregtől.

Béla az őt védelmezők hősiességének köszönhetően el tudott menekülni, de hadserege megsemmisült. Az ország jelentős részét elfoglalták a mongolok, a király pedig nagy kerülővel végül a dalmáciai Trau (ma: Trogir) várában talált menedéket.

A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában, 1488 (Fotó: MEK/OSZK)

A mongolok 1242 tavaszán váratlanul kivonultak, elképzelhetetlen pusztítást hagyva maguk után, a lakosság mintegy negyede esett a harcok, a járványok és az éhínség áldozatául. Amikor 1242 májusában Béla visszatért az országba, fő feladatának az ország újjáépítését és védekezési képességének javítását tartotta. Mivel belátta, hogy az előkelők ellenében nem kormányozhat, felhagyott a királyi birtokok visszavételével. Ehelyett új birtokokat is adományozott, de kővárak építésére kötelezte a megjutalmazottakat. Jó példával járt elöl: nevéhez fűződött például a mai Budavár ősének alapítása (1243), míg Mária királyné 1250 körül felépíttette Visegrádot. Számos településnek kiváltságokat adományozott, elősegítve várossá fejlődésüket.

Védelmi célokból visszahívta az országba a kunokat, és arra kötelezte a városokat, hogy háború esetén meghatározott számú lovagot állítsanak ki. Fontos feladatának tekintette a költségvetés reformját, a stabil pénzrendszer megteremtését.

Margit IV. Béla tatárok előtti menekülésekor született Dalmáciában. Többször megkísérelték férjhez adni, ám a hitbuzgó lány a kolostori életet választotta. Szülei végső kétségbeesésükben ajánlották fel “Isten rabjának” a tatárok elleni győzelem reményében. A róla elnevezett margitszigeti Domonkos-rendi zárdában élt és halt meg. A legenda szerint teste, halála után, rózsaillatot árasztott. XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté.

Nevéhez fűződött az Aranybulla 1267. évi megújítása, amely a hagyományos nemességtől addig megkülönböztetett szervienseket nemessé nyilvánította. Erősítette az írásbeliséget az ügyintézésben, növelte a kancellária szerepét. Pártfogolta a ferences rendet, Budán letelepítette a domonkos rendet, apácáik számára a Nyulak szigetén (Margitsziget) kolostort építtetett, ide adta leányát, a későbbi Szent Margitot is. Intézkedéseivel méltán nyerte el a “második honalapító” elnevezést.

Az 1250-es években Béla külpolitikája elsősorban Nyugat felé fordult, bekapcsolódott a kihalt Babenberg-dinasztia örökségének, Stájerországnak a megszerzéséért folytatott küzdelembe. 1253 és 1258 között Dél-Stájerország István trónörökös irányítása alá került, de a tartomány fellázadása után kialakult harcokból végül II. Ottokár cseh király került ki győztesen.

IV. Béla király életének utolsó évtizedét a fiával, Istvánnal folytatott küzdelem árnyékolta be, amely 1264-65-ben fegyveres harcba torkollott. A király végül az 1265-ös isaszegi csatában vereséget szenvedett Istvántól, és békét kötött örökösével, de viszálykodásuk gyakorlatilag kettészakította az országot, ami Béla halála után súlyos következményekkel járt. 1269-ben Béla király legkedvesebb fia, Béla herceg, aki 1268-ban átvette Szlavónia kormányát, uralkodása első évben meghalt. Halála az öreg királyt és a királynét is nagyon megviselte.

Az Árpád-házi királyokhoz képest szokatlanul magas kort élt meg, IV. Béla 64 éves korában 1270. május 3-án hunyt el. Az esztergomi ferencesek templomában temették el. Felesége, Mária csak kevéssel, alig néhány héttel élte túl.   Tevékenységei hatására elindult a magyar városok fejlődése, új országrészek népesültek be, a hadügyi reformmal javult az ország védelme. Emlékét számos szobor őrzi az országban. Béla utódja fia, István lett, V. István néven.

Jeges Ernő: IV. Béla építi budavár falait (Fotó: pinteraukcioshaz.hu)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek