2017. március 27.  Hétfő
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 27.  Hétfő   Hajnalka
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Amerikai író lesz a könyvfesztivál díszvendége című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Amerikai író lesz a könyvfesztivál díszvendége

Szerző: / 2014. október 4. szombat / Aktuális, Hírek   

A könyv világnapja  (Fotó: UNESCO)“Ez a szakma magára maradt.” Kötött könyvárakat, a Márai-program folytatását, könyvszakmai hitelprogramot javasol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülések. És egy jó hír: Jonathan Franzen amerikai író lesz a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.

Hat pontból álló törvényhozási és intézkedési javaslatcsomagot ismertetett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

“Ez a szakma magára maradt” – jelentette ki az MKKE elnöke a rendezvényen. Kocsis András Sándor szerint a könyvszakma mindössze 610-620 millió forint állami támogatásban részesül, amely, mint fogalmazott, rendkívül alacsony összeg az ágazat hatásához, jelentőségéhez képest.

Felidézte, a könyvszakma a rendszerváltás után gyorsan bővült, ám a 2008-as gazdasági válság az ágazatot is mélyen érintette, a csökkenő könyvforgalom a tavalyi évben mutatott először némi növekedést. Hozzátette: a korábban létező források, programok mára elapadtak, valamint eltűntek a szponzorok is. Megjegyezte: nem profitábilis könyvekhez kérnek támogatást, hanem a magyar könyvkultúra továbbéltetéséhez.

Az elnök szerint a könyvszakma sokszínűségének megőrzéséhez összeállított hat pontot az MKKE nyári, kibővített elnökségi ülésén teljesen konszenzussal fogadták el, ugyanakkor több éves előkészítő, egyeztető munka előzte meg a javaslatot.

A könyvszakmai szervezet árkötöttségi törvény elfogadását javasolja, ehhez egy részleteiben kidolgozott törvényjavaslatot adtak át kormányzatnak. Kocsis András Sándor hozzátette: a javaslatot már két éve benyújtották, ám a kormányzat szereplői “nem tartották időszerűnek” a tervezetet.

A dokumentum indokolásában az szerepel, hogy a kötött árrendszer Európa számos országában él, a magyar javaslat a 2002-es német szabályozást tekinti mintának. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kötött könyvárak elsősorban az újdonságok védelmét szolgálják: a kiadók határozzák meg a könyv fogyasztói árát, amely egy évig engedély nélkül nem lenne megváltoztatható. Hozzátette: a javaslat nem csupán a kis és közepes méretű kiadókat, hanem kis és közepes méretű könyvesboltokat is védi, hiszen megakadályozza, hogy a hipermarketek, nagy tőkeerővel működő kereskedések a sikerkönyveket áron alul adják.

A MKKE javasolja továbbá a Márai-program folytatását, forrásbővítését, amely eredetileg egymilliárd forinttal indult volna, végül azonban 400 millió forintos keretösszeggel segítette a kiadókat, illetve gyarapította a könyvtárak állományát. Az összeg előbb a felére, majd 100 millió forintra csökkent – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy azt szorgalmazzák, hogy a Márai-program forrását a 2010-es szintre, 400 millió forintra emeljék fel.

A galériában a 2014-es Könyvfesztivál szépségei

XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2014 (Fotó: Cultura)


A szervezet a nagy sikerű 2001-es Olvasás éve mintájára a 2015/16-os évet a Kortárs Magyar Irodalom Évének nyilvánítaná a Nemzeti Kulturális Alap kiemelt támogatásával; az olvasásnépszerűsítő programra az elnök szerint 50 millió forint támogatásra lenne szükség.

Az MKKE javasolja továbbá, hogy a pedagógusok – évente 100 ezer forint értékben – a vásárolt könyveik árát az adóbevallásukban leírhassák. Kocsis András Sándor szerint ez nem példanélküli, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia minősített kutatói is hasonló adókedvezményben részesülnek. A szervezet ezenkívül  kiterjesztené a Széchenyi Pihenő Kártya használatát a könyvvásárlásra is.

Az elnök szerint szükség van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kamattámogatott könyvszakmai hitelprogram korszerűsítésére is, például szeretnék ha a tárca az eddigi 50 százalékos kamattámogatást 75 százalékra emelné, de a hitelplafont is 75 millió forintra növelnék.

Zentai Péter László, a MKKE igazgatója a szervezetet ért, a sajtóban megjelent vádakra reagált. Hangsúlyozta: a kiadók és a kereskedők nem ellenérdekelt felek, ezért indokolt az, hogy közös szervezetbe tömörüljenek. Cáfolta továbbá, hogy az MKKE a kereskedők érdekeit képviselné, szerinte kiadók szavazati aránya majdnem kétszerese a kereskedőkének a taggyűlésen. Azt azonban elismerte, hogy “megsértődtek”, amikor Balassi Intézet nem vette figyelembe a könyvszakma érveit a Publishing Hungary program során, a frankfurti magyar nemzeti stand megújításához igényelt támogatást pedig elutasította.

Újságírói kérdésre válaszolva a szervezet vezetése szólt arról is, hogy a legfontosabb kérdésben, az árrés emelésben nincs jogosítványuk felszólalni, noha tisztában vannak azzal, hogy a magyar kereskedők nyugat-európai mértékű, vagy annál időnként magasabb árréseket használnak. Rámutattak: a magyar könyvpiaci koncentráció is számos kérdést vet fel.

Jonathan Franzen amerikai író lesz a 2015-ben, április 23-tól 26-ig a Millennárison megrendezendő XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Jonathan Franzen amerikai író a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője, műveit magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki.

Bejelentették, hogy 2015-ben nem egy adott ország könyvkultúráját, hanem a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünneplik a fesztiválon, mivel 1795-ben jött létre a Pesti Könyvárusok Grémiuma, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének jogelődje, Európa második legrégebbi civil könyvkiadói társasága.

Jonathan Franzen (Fotó: Greg Martin)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek