2017. július 24.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Amerikai író lesz a könyvfesztivál díszvendége című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Amerikai író lesz a könyvfesztivál díszvendége

Szerző: / 2014. október 4. szombat / Aktuális, Hírek   

A könyv világnapja  (Fotó: UNESCO)“Ez a szakma magára maradt.” Kötött könyvárakat, a Márai-program folytatását, könyvszakmai hitelprogramot javasol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülések. És egy jó hír: Jonathan Franzen amerikai író lesz a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.

Hat pontból álló törvényhozási és intézkedési javaslatcsomagot ismertetett a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

“Ez a szakma magára maradt” – jelentette ki az MKKE elnöke a rendezvényen. Kocsis András Sándor szerint a könyvszakma mindössze 610-620 millió forint állami támogatásban részesül, amely, mint fogalmazott, rendkívül alacsony összeg az ágazat hatásához, jelentőségéhez képest.

Felidézte, a könyvszakma a rendszerváltás után gyorsan bővült, ám a 2008-as gazdasági válság az ágazatot is mélyen érintette, a csökkenő könyvforgalom a tavalyi évben mutatott először némi növekedést. Hozzátette: a korábban létező források, programok mára elapadtak, valamint eltűntek a szponzorok is. Megjegyezte: nem profitábilis könyvekhez kérnek támogatást, hanem a magyar könyvkultúra továbbéltetéséhez.

Az elnök szerint a könyvszakma sokszínűségének megőrzéséhez összeállított hat pontot az MKKE nyári, kibővített elnökségi ülésén teljesen konszenzussal fogadták el, ugyanakkor több éves előkészítő, egyeztető munka előzte meg a javaslatot.

A könyvszakmai szervezet árkötöttségi törvény elfogadását javasolja, ehhez egy részleteiben kidolgozott törvényjavaslatot adtak át kormányzatnak. Kocsis András Sándor hozzátette: a javaslatot már két éve benyújtották, ám a kormányzat szereplői “nem tartották időszerűnek” a tervezetet.

A dokumentum indokolásában az szerepel, hogy a kötött árrendszer Európa számos országában él, a magyar javaslat a 2002-es német szabályozást tekinti mintának. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kötött könyvárak elsősorban az újdonságok védelmét szolgálják: a kiadók határozzák meg a könyv fogyasztói árát, amely egy évig engedély nélkül nem lenne megváltoztatható. Hozzátette: a javaslat nem csupán a kis és közepes méretű kiadókat, hanem kis és közepes méretű könyvesboltokat is védi, hiszen megakadályozza, hogy a hipermarketek, nagy tőkeerővel működő kereskedések a sikerkönyveket áron alul adják.

A MKKE javasolja továbbá a Márai-program folytatását, forrásbővítését, amely eredetileg egymilliárd forinttal indult volna, végül azonban 400 millió forintos keretösszeggel segítette a kiadókat, illetve gyarapította a könyvtárak állományát. Az összeg előbb a felére, majd 100 millió forintra csökkent – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy azt szorgalmazzák, hogy a Márai-program forrását a 2010-es szintre, 400 millió forintra emeljék fel.

A galériában a 2014-es Könyvfesztivál szépségei

XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2014 (Fotó: Cultura)


A szervezet a nagy sikerű 2001-es Olvasás éve mintájára a 2015/16-os évet a Kortárs Magyar Irodalom Évének nyilvánítaná a Nemzeti Kulturális Alap kiemelt támogatásával; az olvasásnépszerűsítő programra az elnök szerint 50 millió forint támogatásra lenne szükség.

Az MKKE javasolja továbbá, hogy a pedagógusok – évente 100 ezer forint értékben – a vásárolt könyveik árát az adóbevallásukban leírhassák. Kocsis András Sándor szerint ez nem példanélküli, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia minősített kutatói is hasonló adókedvezményben részesülnek. A szervezet ezenkívül  kiterjesztené a Széchenyi Pihenő Kártya használatát a könyvvásárlásra is.

Az elnök szerint szükség van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kamattámogatott könyvszakmai hitelprogram korszerűsítésére is, például szeretnék ha a tárca az eddigi 50 százalékos kamattámogatást 75 százalékra emelné, de a hitelplafont is 75 millió forintra növelnék.

Zentai Péter László, a MKKE igazgatója a szervezetet ért, a sajtóban megjelent vádakra reagált. Hangsúlyozta: a kiadók és a kereskedők nem ellenérdekelt felek, ezért indokolt az, hogy közös szervezetbe tömörüljenek. Cáfolta továbbá, hogy az MKKE a kereskedők érdekeit képviselné, szerinte kiadók szavazati aránya majdnem kétszerese a kereskedőkének a taggyűlésen. Azt azonban elismerte, hogy “megsértődtek”, amikor Balassi Intézet nem vette figyelembe a könyvszakma érveit a Publishing Hungary program során, a frankfurti magyar nemzeti stand megújításához igényelt támogatást pedig elutasította.

Újságírói kérdésre válaszolva a szervezet vezetése szólt arról is, hogy a legfontosabb kérdésben, az árrés emelésben nincs jogosítványuk felszólalni, noha tisztában vannak azzal, hogy a magyar kereskedők nyugat-európai mértékű, vagy annál időnként magasabb árréseket használnak. Rámutattak: a magyar könyvpiaci koncentráció is számos kérdést vet fel.

Jonathan Franzen amerikai író lesz a 2015-ben, április 23-tól 26-ig a Millennárison megrendezendő XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Jonathan Franzen amerikai író a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője, műveit magyarul az Európa Könyvkiadó adja ki.

Bejelentették, hogy 2015-ben nem egy adott ország könyvkultúráját, hanem a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünneplik a fesztiválon, mivel 1795-ben jött létre a Pesti Könyvárusok Grémiuma, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének jogelődje, Európa második legrégebbi civil könyvkiadói társasága.

Jonathan Franzen (Fotó: Greg Martin)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek