2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kolumbusz utolsó útja című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Kolumbusz utolsó útja

Szerző: / 2016. május 20. péntek / Aktuális, Háttér   

Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) (Fotó: Wikipédia)“Columbus is a nagy királyi programba kapcsolódott belé, a születő új birodalom expanziv ereje dagasztotta, a szeleknél is hatékonyabban, vitorláit.” Kolumbusz Kristóf olasz származású utazó, tengerész, az amerikai földrész felfedezője 510 éve, 1506. május 20-án halt meg.

“Milyen kicsinyek a dolgok közelről nézve, milyen lényegtelen apróságokkal kezdődik az újkor, milyen kevéssé tudják a történelemalakító emberek, hogy mit cselekszenek. Columbus és társai hősiesen nekivágnak a még át nem hajózott óceánnak, három karavellával, mai fogalmaink szerint három törékeny bárkával – és ebből lesz Amerika!” (Szerb Antal)

Életének első szakaszáról szinte semmit nem tudni. Kolumbusz Kristóf (Columbus vagy Colón Kristóf) származását, élettörténetének kezdetét homály borítja, amely esetleg szándékos is lehet. Születési éve sem bizonyos. Vélhetőleg Genovában született 1451-ben vagy 1452-ben,  fiatalkorában talán kalóz volt, így szerezte meg a gyakorlatban hatalmas tengerészeti ismereteit. Annyit tudni, hogy tizennégy évesen már a tengert járta, majd miután Portugália partjainál hajótörést szenvedett, 1470 körül ott telepedett le. Mindeközben megtanult görögül és latinul, továbbá geográfiai és teológiai ismeretekre tett szert.

Jose Maria Obregon: Kolumbusz Kristóf, 1856 (Fotó: Wikipédia) Tapasztalt hajósként ténynek tekintette, hogy a Föld gömbölyű, és úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nyugat felől is el lehet jutni, de lényegesen kisebbre becsülte a megteendő utat. 1485-ben beterjesztett egy javaslatot II. János portugál királynak az új útvonal felderítésére, de elutasították. Ezután Kolumbusz Kristóf Genovából Spanyolországba ment, hogy Indiába tervezett felfedezőútjához támogatást szerezzen, amit sokéves csüggesztő várakozás után a spanyol királyi udvarban megkapott, és 1491 végére sikerült elérnie, hogy Károly király nagyszülei, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd támogassa útját.

“Ez év augusztusának harmadik napján, pénteken, napnyugta előtt egy félórával elhagytam e kikötőt, élelemmel és legénységgel jól ellátva és a Kanári szigeteknek irányítottam hajóimat, amelyek Felségtek birtoka és a felülmondott óceánban fekszenek. Innen szándékoztam útnak indulni és mindaddig haladni, míg csak Indiába nem jutok…”  (Columbus útinaplója, ford.: Szerb Antal)

1492. augusztus 3-án 50 fős legénységgel futott ki a Santa Maria nevű vezérhajójával, amelyet a Pinta és a Nina kísért, Palos kikötőjéből. Október 12-én érte el a Bahama-szigeteket, amelyet már Indiának vélt, de a valóságban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki.

A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki. Spanyolországban hősként fogadták, a királyi felségeket lenyűgözték a messzi földről hozott bennszülöttek, a dohány, az ananász és a pulyka, igaz, a keresett fűszerekből semmit sem talált.

“Március 6, szerda.
Amikor híre ment annak, hogy Indiából jöttem, Lisszabonból olyan nagy sereg érkezett engem meglátogatni és az indiánokat megbámulni, hogy nem győztem eleget álmélkodni. Mindannyian nagyon csodáltak bennünket és úgy vélték, hogy az isteni Gondviselés azért tüntette így ki Castilia királyait, mert istenfélők és nincs más kívánságuk, mint Istennek szolgálni.”
(Columbus útinaplója, ford.: Szerb Antal)

Kolumbusz még háromszor (1493-96, 1498-1500 és 1502-04 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban rosszul élt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de presztízse és kiváltságos helyzete odalett.

Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, perben-haragban állt a királyi udvarral. Testben-lélekben megtörve, bár nem szegényen, 1506. május 20-án halt meg. Élete végéig abban a hitben volt, hogy Kelet-Indiában járt, azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később az amerikai kontinenst elnevezték. Emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi.

Ferdinánd és Izabella keresték a módját, hogyan tudnák a Spanyol Királyságnak juttatott világrészeket minél jobban kiaknázni. A siker azonban illékonynak bizonyult, hiszen Kolumbusz Kristóf Újvilágba tett felfedezőútjai nem találtak rá az Indiába vezető ígéretes tengeri útvonalra. A Kolumbusz utáni nemzedék I. Károly királlyal az élen újra nekirugaszkodott a spanyol világbirodalom kiépítésének. A király és tanácsadói felismerték, hogy India fölbecsülhetetlen értékű kereskedelmi javakat kínál, s ezek között is a legértékesebb árucikk a fűszer.

Hamvait előbb Hispaniolában, majd 1899-ben a sevillai katedrálisban helyezték végső nyugalomra. Tévedései dacára a genovai hajós útjai történelmi jelentőséggel bírtak, mivel felfedezéseivel megalapozta a születő spanyol világbirodalmat és az egész világot feltáró földrajzi felfedezések korát.

Amerika felfedezésének 500. évfordulóján az amerikai bennszülöttek képviselői hódítónak, a fehér zsarnokság hírnökének minősítették, Japánban és Hondurasban is jelképes perben ítélték el gyilkosság, rablás, fosztogatás és még számos bűncselekmény miatt. 2009 márciusában Alfonso Ensenat de Villalonga történész közzétette elméletét, mely szerint Kolumbusz Kristóf eredeti neve Pedro Scotto lehetett, és felmenői Skóciából származtak.

Collezione Andreoni Nascimbene: Kolumbusz Kristóf Amerikába érkezik (Fotó: Vatikán Múzeum/Wikipédia)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek