2017. augusztus 19.  Szombat
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 19.  Szombat   Huba
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Lebstück Mária története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Lebstück Mária története

Szerző: / 2017. június 15. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Lebstück Mária (1830-1892) honvéd főhadnagy (Fotó: OSZ) 125 éve, 1892. május 27-én halt meg Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, s akinek regényes élete Jókai Mórt novella, Huszka Jenőt és Szilágyi Lászlót operett írására ihlette.

“Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.
​Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.
Hanem hát mind annál, a mit költői fantázia kitalál, sokkal érdekesebb ennek a rendkívüli alaknak az igaz története, a melyhez a hiteles adatokat ő maga bocsátá kezemre. Ez a két év egy nő életéből «sok» volna egy regénynek.
(…)
Most itt lakik Új-Pesten a fiánál. Szegény sorban van és beteg. Nem panaszolja sorsát, nem alkalmatlankodik a hazafiak ajtaján, nem kéreget, nem dicsekszik az érdemeivel; csendesen megvonul.
Én sem indítok meg érette országos irgalmat, csupán annyit mondok, hogy talán mégis szép volna a magyar honfiaktól, ha ezt az emlékezetreméltó alakját a szabadságharcznak nem hagynák élte alkonyatán nyomorban elveszni.”
  (Jókai Mór: A női honvédhadnagy)

Lebstück Mária (1830-1892) honvéd főhadnagy (Fotó: OSZ)1830. augusztus 15-én született Zágrábban. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani lányának, aki 13 éves korától Bécsben élő nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is itt végezte. A nagybácsi, báró Simonich Boldizsár császári ezredes életvitele nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején, majd Magyarországra szökött. Itt sikerült bekerülnie a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz, számos csatában küzdött, ott volt a branyiszkói áttörésnél, Buda visszaszerzésekor. Itt már főhadnagyi rangban, mert a kápolnai csatában megsebesült és hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták.

1849 májusában Buda ostrománál ismerkedett meg későbbi férjével, Jónák József tüzér őrnaggyal. Rövid jegyességüket gyors házasság, majd gyermekáldás követte. (A hadügyminiszter érthetően megdöbbent, amikor a vérzivataros időkben szabadságért jelentkező főhadnagy pirongatta, mire az elpityeredve közölte: férjhez akar menni.)

Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. A tüzér őrnagy apa soha nem örülhetett fiának születése után csak egyszer láthatta: a császári bíróság végül “enyhítette” az ítéletet és 16 évi, vasban eltöltendő fogságra ítélte.  A hadbíróság Jónák József kérésére a házasságukat életfogytiglani ítélete miatt felbontotta. Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák, s erőfeszítésüket hat hónap után siker koronázta, de Máriát kiutasították Magyarországról. 1850-ben Horvátországban telepedet le gyermekével, néhány év múlva Győrbe költözött. Itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett, hamarosan összeházasodtak és tizenhét évig, férje haláláig éltek boldogan.

Miután férje és közös lányuk, Antónia is elhunyt, a magára maradt Mária rendkívül nagy szegénységben, francia nyelvet tanított és mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő, mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre, a Csokonai utca 4. számú házba. Az aradi börtönből már kiszabadult Jónák József a budai Ganz Gyár alkalmazottjaként 1875-ben bekövetkezett haláláig igyekezett támogatni a fiát. Újpesten mindig honvéd egyenruhában jelent meg – női ruhát csak otthon viselt. Jókai Mór kérésére halálos ágyán németül elmondta élettörténetét, amit Jókai feljegyzett, s később több cikket is írt róla. 1892. május 27-én halt meg s az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét utca viseli a városban, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán.

Az 1848-as szabadságharcot megjárt különös sorsú nőnek Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, a Mária főhadnagy, és az ebből Szeleczky Zita főszereplésével forgatott film állít méltó emléket – bár az operett szabályai szerint happy enddel végződő történek sorsának tragikus fordulataiba nem avatja be a közönséget.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek