Magyar írók, képzőművészek Olaszországgal kapcsolatos emlékeit idézi fel személyes tárgyak, művészeti alkotások és multimediális megoldások segítségével a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), Délszaki kalandok – Magyar írók Itália-élménye 1890-1950 című kiállítása.
Babits Mihály: Itália
(részlet)
Itália! tudom városaid csodálni,
hol dús sikátoron vidám nép bizsereg.
Lázas az ily szük út, mint testben kék erek,
s nemes, habár hanyag, szennyében is királyi.
Jellegzetes történetek, figurák, helyszínek és hangulatok felvillantása, Babits, Molnár, Ady, Szerb Antal, Márai, Gulácsy, Csontváry Kosztka Tivadar. A magyarok Itália-járása több évszázados múltra tekint vissza. A 2013-as magyar-olasz kulturális évad keretei közt megrendezésre kerülő Délszaki kalandok az Írók poggyásszal című kiállítássorozat részeként Párizs, Berlin és Bécs után egy újabb nyugat-európai kultúrcentrum irodalmi emlékezetét idézi meg.
Délszaki kalandok
Az Itália-tapasztalat sokszínűsége miatt a kiállítás ezúttal nem egy konkrét városra fókuszál, hanem a Fiumétől Szicíliáig beutazott Olaszországot a maga változatosságában igyekszik felmutatni – mondta el a keddi megnyitón a PIM főigazgatója. E. Csorba Csilla hangsúlyozta, a kiállítás nem a magyar tudatban élő kulturális klisék lenyomatát keresi, hanem „tágabb kalandokra” vállalkozik: magyar alkotók műveinek, naplóinak, levelezéseinek segítségével rekonstruál többféle Itália-képet. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a PIM tárlatát méltatva kiemelte: a rendezők szövegeket, hangulatokat tesznek érzékelhetővé a muzeológia eszközeivel. Mellbevágónak nevezte ugyanakkor a hihetetlen tudásanyagot felvonultató kiállítás sűrűségét.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az idei magyar-olasz kulturális évadról hangsúlyozta: az eddigi programok sikerei bizonyítják, hogy a két ország kapcsolatai többet jelentenek szerződéseknél, diplomáciai találkozóknál. Gina Giannotti, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója felidézte: a korábbi dinasztikus, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok után 1848-tól fűződtek különösen szorosra a két nemzetet összekötő szálak. Az 1860-as években valóságos kultusza alakult ki Petőfinek, míg Kossuth Torinóban talált menedékre, később pedig számtalan magyar művész lelt inspirációra olaszországi utazásain.
Italománia
A latinitás kultúrájához való kötődés a magyar irodalom történetében erőteljes és sokszálú. A kiállítás által választott korszak mellett szól, hogy az Itália-járás legváltozatosabb típusainak bemutatására ad módot: a vallási és kulturális zarándoklattól a nász-, illetőleg tanulmányúton és hadi szolgálaton át az emigrációig. Olyan irodalmi teljesítmények létrejöttének körülményeit mutatnak be a közönségnek, mint Babits Mihály Divina Commedia-fordítása, a Római Magyar Akadémia körüli magyar írói kirajzás, vagy a népszerűsítést méltán megérdemlő Fülep Lajos firenzei kötődései.
Maguk a művészek is vallanak azonban Olaszországhoz fűződő viszonyukról: Kosztolányi, Ady, Jókai, Szerb Antal vagy Márai itáliai vonatkozású írásai mellett Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Molnár C. Pál vagy Vedres Márk festményei és szobrai is felidézik a déli utazások során összegyűjtött művészi inspirációkat.
Márai Sándor a negyvenes években Itáliában is jelentős sikereket aratott, majd a feledés évtizedei után az utóbbi időszakban az olasz közönség újra felfedezte, és immár a közép-európai irodalom nagyjai között tartja számon. A PIM kiállítása az olaszországi utazásokat, jellegzetesen itáliai helyszíneket megidéző installációk – vasútikocsi-belső, dóm, piazza, sikátor, osteria, könyvtár – segítségével kelti fel a látogatóban az Itália-élményt. A megelevenítő díszletek között sétálva a látogató előtt sorra tárulnak fel a szubjektív tartalmak, amelyek a szenvedélyes italomániát (Babits Mihály kifejezése) táplálták.
A vitrinekben számos korabeli útikönyv és -dokumentum, képeslap és műtárgy mellett művészek személyes emlékei is helyet kaptak; a közönség találkozhat például Babits Isteni színjáték-fordításának kézirataival vagy Márai útlevelével is.
E. Csorba Csilla elárulta, hogy a PIM október 31-ig látogatható kiállításának módosított változata terveik szerint ősszel a milanói Ambrosiana Könyvtárban is bemutatkozik.
Délszaki kalandok. Magyar írók Itália-élménye 1890-1950
Megtekinthető: 2013. május 8-tól október 31-ig
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
