2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mario Vargas Llosa az ELTE díszdoktora lesz című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Mario Vargas Llosa az ELTE díszdoktora lesz

Szerző: / 2015. június 15. hétfő / Aktuális, Hírek   

ELTE BTK épület„Ha ma megkérdeznénk Vargas Llosa olvasóit, minden bizonnyal az író áradó mesélőkedvét emelnék ki …” Tisztelete és nagyrabecsülése jeléül az ELTE díszdoktorává avatják a Nobel-díjas Mario Vargas Llosát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem olyan nagy hatású tudósoknak adományozza a doctor honoris causa címet, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az ELTE-vel. Mario Vargas Llosa a második Nobel-díjas szerző, aki részesül az Egyetem legmagasabb kitüntetésében, az elsőt, José Saramago írót 2010-ben, az Egyetem 375. évfordulóján fogadták díszdoktorrá.

Az Egyetem Szenátusa a Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján határozott úgy, hogy Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író részére tiszteletbeli doktori címet adományoz. Az ELTE tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni a kitüntetéssel.

Mario Vargas Llosa munkássága a Bölcsészettudományi Kar Spanyol Tanszékén közel ötven éve tananyag, az oktatók és hallgatók monográfiákban, tanulmányokban, illetve szakdolgozatokban elemezték munkásságát. A hallgatók közül Gulyás András a hatvanas évektől fordította is műveit, Tomcsányi Zsuzsanna számos Vargas Llosa-történetet ültetett át magyarra, a legutóbbi A diszkrét hős című mű Szőnyi Ferenc fordítása. Pál Ferenc egyetemi tanár fordításában A beszélő, Scholz László egyetemi tanár fordításában az Utazás a fikció birodalmába – Juan Carlos Onetti  világa jelent meg. 

A madridi ceremónián részt vesz Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete, az Egyetem képviseletében Erdődy Gábor nemzetközi rektor-helyettes, Pál Ferenc rektori megbízott, Menczel Gabriella, a Spanyol Tanszék vezetője és Gosztonyi Gergely rektori kabinetvezető is. A világhírű írót az ELTE hallgatói is köszöntik.

A perui Mario Vargas Llosa (1936-) az egyik legismertebb és legtekintélyesebb latin-amerikai író. A kortárs próza egyik meghatározó alkotója az 1960-as évek óta ismert a hazai olvasóközönség előtt: a kezdetektől nemcsak az olvasók fordultak érdeklődéssel művei felé, hanem a hazánkban kibontakozóban lévő hispán filológia képviselői is.

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író (Fotó: Babelio.com

2010-es Nobel-díját az indoklás szerint a hatalmi berendezkedés feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért kapta. Mario Vargas Llosa több alkalommal járt Magyarországon, legutóbb 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként. Kiválóságát már korábban olyan irodalmi díjak sorával ismerték el, mint a Cervantes-díj, a Rómulo Gallegos-díj, a Német Könyvkiadók Békedíja, az Asztúria Hercege díj és a Jeruzsálem-díj.

A kortárs próza meghatározó alkotója 2015. június 16-án Madridban veszi át az Eötvös Loránd Tudományegyetem legmagasabb kitüntetését. Mario Vargas Llosát Mezey Barna, az ELTE rektora és Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar következő dékánja köszönti.

„Ha ma megkérdeznénk Vargas Llosa olvasóit, minden bizonnyal az író áradó mesélőkedvét emelnék ki, akiből scriptor natus-ként éppolyan természetes módon patakzik a szó, akárcsak A beszélő című regényében az őserdei macsigenga indiánok közé elvetődött egykori egyetemi társából, Zuratasból. Pedig a latin-amerikai újpróza meghatározó alkotójaként fellépő Vargas Llosa első műveivel alaposan próbára tette olvasóit. A limai katonaiskola mindennapjait felkavaró gyilkosság történetét bemutató A város és a kutyák után megjelenő A Zöld Palota majd a Négy óra a Catedralban című regényeinek, amelyekben Peru lehangoló politikai valóságát, reménytelen mindennapjait mutatja, bonyolult szerkezete gyakorlott befogadói figyelmet követelt. Ám korai műveinek komor világát és bonyolult építkezését elhagyva az 1970-es és 1980-as évektől kezdve egyre több engedményt ad a „populáris” elbeszélői technikáknak, amelyek olyan közkedveltté tették későbbi regényeit, mint a Júlia néni és a tollnokot, vagy éppen a nemrég megjelent A diszkrét hőst” – fogalmaz az ELTE laudációjában Pál Ferenc.

Vargas Llosa nemcsak sikeres regények írója, hanem elmélyült kutató elme is, akit nemcsak földrészének politikai valósága érdekel, hanem az is, hogy miképpen formálódik fikcióvá a történelmi és politika tapasztalat, hogyan születik az irodalmi mű. Mindig is rendkívül aktív közéleti-politikai tevékenységet folytatott, még a perui államelnöki székért is küzdött. Cikkei, nyílt levelei és nyilatkozatai hetente jelennek meg az angol, spanyol és francia nyelvű sajtóban. Tekintélyes nemzetközi szervezetekben (PEN Club és Cervantes Intézet) látott el vezető funkciót. Kiemelkedő kritikai és irodalomtörténeti tevékenységet folytat, írt monográfiát Victor Hugo, Gustave Flaubert, Juan Carlos Onetti és Gabriel García Márquez munkásságáról.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.