2017. május 25.  Csütörtök
Zápor 16 °C Zápor
Rovatok
2017. május 25.  Csütörtök   Orbán
Zápor 16 °C Zápor

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Ancsel Éva a szabadság mentén

Ég és föld között

Baross Gábor, a vasminiszter

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Ancsel Éva a szabadság mentén  
90 éve, 1927. május 23-án született Ancsel Éva Állami Díjas filozófus, esszéista, aki tanítványok ezreinek adott életre szóló emléket, példát emberségből, szeretetből, etikus gondolkodásmódból.
Ég és föld között  
A kortárs ifjúsági irodalomban igen kedvelt műfajjá nőtték ki magukat a gimis regények, vagy szebben megfogalmazva a Young adult. Szigeti Kovács Viktor interjúja Hajdú-Antal Zsuzsannával, a Léggömbök című ifjúsági regény írójával
Baross Gábor, a vasminiszter  
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Oskar Schindler története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Oskar Schindler története

Szerző: / 2014. október 9. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Oskar Schindler (Fotó: oskarschindler.dk)“Aki egy életet megment, az egész világot menti meg.” Oskar Schindler német gyáros, aki több mint 1200 zsidót mentett meg a haláltól a II. világháború alatt, 40 éve halt meg.

Ki volt Oskar Schindler, aki a második világháború alatt több, mint 1200 zsidó életét mentette meg, s akit Thomas Kenneally Schindler bárkája című regénye, ill. Steven Spielberg Schindler listája című filme tett híressé? Hogyan alakult az élete annak, aki életét naponta kockára tette másokért? Magyarul Oskar Schindler a magyarok számára sem ismeretlen, számos magyar család rokonát, ismerősét mentette meg, és az Én, Oskar Schindler című kötetben számtalan levele és irata is elérhető, melyet egy hildesheími ház padlásán egy bőröndben találtak meg 1999 októberében.

Oskar Schindler német gyáros, aki több mint 1200 zsidót mentett meg a haláltól a II. világháború alatt, 40 éve, 1974. október 9-én halt meg. 1908. április 28-án született Zwittauban, az Osztrák-Magyar Monarchiában (jelenleg Csehország) egy szudétanémet gyáros család gyermekeként. Gyermekkorában egy rabbi és családja lakott a szomszédjukban, akikkel jó viszonyt ápoltak. A gazdasági világválság idején elvesztették vagyonukat, így a fiatal Schindler belépett a Szudétanémet Pártba, és 1936-ban a Wehrmacht ügynökeként dolgozott Dél-Lengyelországban. 1939-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tagja lett, több magas rangú pártvezetőt, SS-tiszteket és Gestapo-vezetőket is megismert.

Lengyelország német megszállása után Krakkóba ment, és kapcsolatai révén megszerezte a zománcozott edényeket gyártó Record üzemet, melynek nevét a hangzatosabb Deutsch Emailwaren Fabrikra változtatta. A gyárban kezdettől fogva olcsó munkaerőt, elsősorban zsidókat alkalmazott, akik a plaszówi gettóból kerültek ki. Ekkortájt hajtatta végre Amon Göth a krakkói gettó felszámolását, és továbbiakra készült. Göth volt a plaszówi gettó vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy fogvatartott ritkán élt túl 4 hétnél többet a táborban. Göth ámokfutását azonban Schindler nem bírta tétlenül nézni, egyre több zsidót kért ki és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak.

Schindlernek segítője is akadt, Mietek Pemper a második világháború idején a dél-lengyelországi krakkói Plaszow koncentrációs táborban Amon Göth SS táborparancsnok személyes írnoka volt, és élete kockáztatásával jutatta el a foglyok neveit Oskar Schindler német gyárosnak. Schindler listáin olyan zsidó nők és férfiak nevei szerepeltek, akik a háborúban fontos szerepet játszó krakkói zománcgyára számára “elengedhetetlenül szükséges szakmunkások” voltak.

Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy titkos kis kórházat is berendezett részükre. A rendkívül veszélyes kettős játék során többször is őrizetbe vették, kapcsolatai révén azonban mindig hamar kiszabadult. 1943-ban üzemét lőszergyárrá alakították, ám két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Budapestre is eljutott, az itt élő zsidókat tájékoztatta a koncentrációs táborokban zajló szörnyűségekről.

Amikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a gettókat átköltöztették. És mivel Schindler a nemzetiszocialista párt tagja volt, az ő gyárának is költöznie kellett, de sikerült elérnie, hogy Brünnlitzbe kerüljön. A költözéskor készült listája, amely azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. Az 1098 nevet tartalmazó listát titkára, Itzhak Stern gépelte le. Őket nevezik “Schindlerjude”-nak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkás végzettségek szerepeltek.

A gyár 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Hersch Licht ékszerész aranyfogakból gyűrűt készített Schindlernek, melybe a következő mondat lett belevésve: “Aki egy életet megment, az egész világot menti meg.”

Történetét sokáig homály fedte

A háború után Schindler Regensburgban élt, majd 1949-ben Argentínába költözött, de vállalkozása kudarcot vallott. 1957-ben felesége nélkül tért vissza Frankfurtba. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Kevés támogatója segítségével cementüzemet nyitott, de ez is csődbe jutott, ettől kezdve a pénzzel rosszul bánó Schindlert a megmentett zsidók segítették pénzküldeményeikkel.

Oskar Schindler kiállítás (Fotó: oskarschindler.dk)

A náci rezsim rémségét eleinte elhallgató, csak lassan feldolgozó Németországban sokan megvetették Schindlert, akit több alkalommal értek szóbeli és fizikai atrocitások. A hatvanas évektől felváltva élt Izraelben és Németországban, 1962-ben fát ültethetett a jeruzsálemi Igazak Kertjében. Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki 1963-ban az Izrael állam és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is.

Oskar Schindler 1974. október 9-én halt meg Hildesheimben, de kérésének megfelelően Izraelben temették el. A Sion-hegyi katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Emléktábláján a következő felirat olvasható: “Köszönjük Istennek, hogy a miénk volt.”

Történetét sokáig homály fedte, s hogy végül mégsem merült feledésbe, az az egyik megmentett zsidónak köszönhető. A Beverly Hillsben elegáns üzletet nyitó Leopold Page ugyanis minden vásárlónak elmesélte megmentője történetét, amelyre 1980-ban Thomas Keneally ausztrál író felkapta a fejét. Két évvel később megjelent a Schindler bárkája, amelyből 1993-ban Steven Spielberg Oscar-díjas alkotást rendezett, Liam Neeson főszereplésével.

Oskar Schindler zománcgyárának irodaépületében ma múzeum áll. A kiállítás Krakkó polgárainak életét mutatja be a megszállás ideje alatt, az 1939-től 1945-ig terjedő években. A kiállítás a lengyelek, zsidók és a megszálló németek II. világháború alatti életéről mesél egy-egy személy sorsán keresztül, vagy mindennapi használati tárgyak segítségével. Schindler hőstetteinek emlékét az irodája őrzi, itt helyezték el a szimbolikus “túlélők bárkáját”, mely a gyár dolgozói által készített, több ezer edényből készült.

2013-ban halt meg a legfiatalabb férfi, akit Oskar Schindler mentett meg a náciktól. Leyson 10 éves volt, amikor Németország – 1939-ben – lerohanta Lengyelországot. Két fivére a népirtás áldozata lett, őt azonban megoltalmazta Schindler, akinek gyárába 13 évesen került. Annyira kis növésű volt, hogy egy dobozon kellett állnia ahhoz, hogy felérje a munkagépet.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek