2017. április 26.  Szerda
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 26.  Szerda   Ervin
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó feltalálója című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó feltalálója

Szerző: / 2017. január 13. péntek / Aktuális, Háttér   

Schwarz Dávid (1850-1897) a kormányozható léghajó feltalálója (Fotó: Wikipédia) A kormányozható léghajó feltalálója, Schwarz Dávid 120 éve, 1897. január 13-án hunyt el Bécsben.

1850. december 7-én született Keszthelyen Schwarz Dávid egy zsidó kereskedő család hetedik gyermekeként. Alig volt kétéves, amikor árvaságra jutott, ezért csak az elemi iskolát tudta elvégezni, és már gyerekként munkát vállalt. Kereskedőtanonc volt szülővárosában, majd Zágrábban dolgozott fakereskedőként. Az erdészetnél dolgozott, amikor 1880-ban feleségül vette egy jómódú zágrábi fakereskedő lányát. 1890-ben megörökölte apósa vállalkozását, és egy szlavóniai erdőkitermelésen két évig egyedül irányította a munkát.

Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó feltalálója és felesége, Melania Schwarz (Fotó: 24sata.hr)Az ottani gépekkel foglalkozva támadt fel érdeklődése más műszaki kérdések, így a léghajózás iránt – ebben talán a fatörzsek szállításának nehézségei is közrejátszottak. Részletes terveit a bécsi hadügyminisztériumnak nyújtotta be, ám ott elutasították. Ezután felvette a kapcsolatot a bécsi orosz katonai attaséval, és nemsokára meghívták Szentpétervárra, ahol 1892-től két éven át folytatott kísérleteket. Eredményei azonban nem voltak kielégítőek, a hidrogén töltését nem tudta megoldani. Az orosz kormány 77 ezer rubel elköltése után megelégelte a dolgot, nem adott több pénzt. Schwarz nem vesztette kedvét, saját költségén tovább folytatta kísérleteit.

1895-től Németországba telepedett át, és Berlinben Carl Berg, a lüdesheidi Alumíniumipari Művek tulajdonosának anyagi támogatásával dolgozott merev rendszerű, könnyűfémből épített kormányozható léghajója megvalósításán. A terv felkeltette a porosz hadügyminisztérium érdeklődését is, pénzt azonban nem kapott rá, mert a jármű jövőjét csak a polgári utasszállításban látták, katonai célokra alkalmatlannak találták. (Ebben igazuk is volt, az első világháborúban a bevetett 97 Zeppelin közül 94 elpusztult.)

Schwarz ötlete volt az alumínium alkalmazása, az abból készített merev váz és az arra feszített 0,2 milliméter vastag alumíniumlemezzel borított, hidrogénnel töltött, ceruza alakú hajótest is. A henger alakú léghajó első vége kúpos, a hátulsó lekerekített volt, ez a kialakítás jelentősen csökkentette a levegő ellenállását. Ő alkalmazott először kötelek helyett szilárd rudakat a léghajó és a gondola összekapcsolására, és gázrekeszek segítségével tette biztonságosabbá a léghajó töltését.

Schwarz így a léghajózás valamennyi alapvető kérdését megoldotta, 1896. októberi első repülési kísérlete csak a nem megfelelő tisztaságú, így elégtelen felhajtóerejű hidrogéngáz miatt vallott kudarcot. Mire azonban az ipar megfelelő minőségű gázt tudott előállítani, Schwarz Dávid 1897. január 13-án Bécsben, agyvérzésben meghalt.

A Schwarz Dávid-féle léghajó (Fotó: MaDA)

A munkálatok utolsó részleteit özvegye irányította. A magyar feltaláló szerkezete 1897. november 3-án tette meg első és egyben utolsó próbarepülését Berlinben, a tempelhofi repülőtéren. E léghajó hossza 47,5 méter, átmérője 13,5 méter, térfogata 3617 köbméter volt, meghajtásként négyhengeres, könnyített, Daimler típusú, 505 kilogrammos, 10 kilowatt teljesítményű vízhűtéses benzinmotort alkalmazott. A három légcsavar a hajótesten volt, a 3500 kilós jármű egy perc alatt 100 méterre emelkedett, majd 400 méteres magasságot ért el. Az erős szél miatt azonban le kellett ereszkednie, emiatt a “berepülő pilóta” Ernst Jageles, aki addig egyáltalán nem vezetett hasonló szerkezetet, az egyik ékszíj elszakadásától megrémült, és hirtelen túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. A gép zuhanni kezdett és a földhöz csapódott. A vékony alumíniumlemezek összetörtek, az út mégis igazolta a merev rendszerű léghajók előnyeit. A Pesti Hírlap így számolt be a szerencsétlen kísérletről:

„…A folyó év januárjában elhunyt magyar állampolgár, Schwarz Dávid irányítható léggömböt talált fel… Minthogy sem nálunk a honvédminisztérium, sem Ausztriában a Landwehr minisztérium, sem a közös hadügyőrség nem támogatta a derék feltalálót, ő kormányengedély alapján kivitte irányítható léggömbjét Berlinbe… A Schwarz Dávid féle irányítható léggömböt tegnap mutatták be Berlinben, szabadon repülve, a légzsák megtöltése és a felszállás rendben folyt le…” (Pesti Hírlap, 1897. november 5.) 

Schwarz léghajója volt a világon az első héjszerkezetű légi jármű. A közönség soraiban ott volt Ferdinand Zeppelin gróf, aki a bemutató után Schwarz Dávid özvegyétől megvette a léghajó összes szabadalmát, és ezek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust. Zeppelin 1891-ben kezdett a repülés kérdéseivel foglalkozni. Több kudarc után Schwarz terveinek továbbfejlesztésével 1900-ban sikerült először merev testű, kormányozható léghajót építenie. A Schwarz-féle léghajó alakra és szerkezetre az 1914 körül szolgálatba állított Zeppelin-féle gépek elődjének tekinthető.

Schwarz léghajójának sorsa a magyar feltalálók pályájának és találmányaiknak tipikus története – pénz és támogatás hiánya miatt külföldi valósította meg, így az ő neve lett nemzetközileg ismertté.

A Schwarz Dávid-féle léghajó (Fotó: rabbi.zsinagoga.net)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek