A Tudástár anno elnevezésű régi és ritka, muzeális értékű, hatalmas lexikonokat és enciklopédiákat bemutató kiállításon lenyűgöző bibliai, földrajzi, matematikai, történeti, politikai, nyelvészeti, ókortudományi, orvosi, növénytani és egyéb szaklexikonok is láthatók Szegeden.
Tudástár anno címmel nyílt a szegedi Somogyi könyvtár gyűjteményében található kiemelkedő gazdagságú, muzeális értékű lexikonokat és enciklopédiákat bemutató kiállítás kedden. A kiállítás (amely az ’élet a Google előtt’ alcímet is viselhetné) a Somogyi Károly gyűjteményében kiemelkedő gazdagságú, muzeális értékű, XVI–XIX. századi lexikonokat, enciklopédiákat mutatja be, mégis egyfajta ’kikacsintás’ a XX–XXI. századra, annak bárhonnan elérhető, elektronikus enciklopédiáira, ’tudástáraira’ is.
Az október közepéig látogatható tárlatot összeállító Szőkefalvi-Nagy Erzsébet elmondta, hogy az utóbbi években különösen a világháló térhódításával a tudástár kifejezés divatossá vált. Tudástárak azonban már az ókorban is léteztek, például a ninivei könyvtár agyagtáblái vagy az alexandriai könyvtár tekercsei. A királyi könyvtárak hatalmas gyűjteményei is a tudás megszerzését szolgálták, ahogy a kolostorok, egyetemek könyvtárai is. Az ismeretek rendszerezése, összegzése; a tudás rendszerbe foglalt átadásának igénye hozta létre a nagy összefoglaló műveket, enciklopédiákat, lexikonokat.
A bemutatott kötetek – amelyek többsége a könyvtáralapító Somogyi Károly gyűjteményéből származik – között az egyik legérdekesebb a 10. századi bizánci kézirat, a Szuda vagy Suidas két 18. századi kiadása. A 30 ezer bejegyzést tartalmazó lexikon olyan szövegeket is átörökít, amelyek már régen megsemmisültek.
A válogatásban a hatalmas, egyetemes lexikonok, enciklopédiák mellett bibliai, földrajzi, matematikai, történeti, politikai, nyelvészeti, ókortudományi, orvosi, növénytani és egyéb szaklexikonok is szerepelnek.
A magyar enciklopédiák közül Apáczai Csere János Utrechtben 1653-ben megjelent Magyar Encyclopaediája a legrégebbi, a legfiatalabb a Somogyi Károly közreműködésével írt Egyetemes Magyar Encyclopaedia, amelyet a Szent-István-Társulat adott ki 13 kötetben 1859 és 1876 között. A nagy francia enciklopédia két kiadása mellett ritkaság a 37 kötetes, Madridban megjelent Enciclopedia Moderna, amelynek kiállított példánya Miksa mexikói császáré volt.
A tárlaton természetesen szerepel az első önálló – nem fordításon alapuló – 16+2 kötetes, 1893 és 1900 között megjelent magyar lexikon, a Pallas Nagylexikona, ráadásul két változatban, az eredeti kötetek mellett digitalizálva, DVD-n is.
