2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A szövőnőből lett űrhajós című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A szövőnőből lett űrhajós

Szerző: / 2017. március 8. szerda / Aktuális, Háttér   

Valentyina Tyereskova, az első nő és az első civil az űrben (Fotó: Wikipédia) “Itt sirály, itt sirály, a repülés rendben zajlik, a közérzetem jó” – jelentette Tyereskova az irányító központnak. Március 6-án lett 80 éves Valentyina Tyereskova, az első nő és az első civil az űrben, aki 1963 júniusában a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén három napon át keringett a Föld körül.

A szövőnőből lett űrhajós: Tyereskova 80 éves

Március 6-án lett 80 éves Valentyina Tyereskova, az első nő és az első civil az űrben, aki 1963 júniusában a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén három napon át keringett a Föld körül. 

Tyereskova a közép-oroszországi Bolsoje Maszlennyikovo faluban született, apja traktoros, anyja szövőnő volt. Ő is tizenhat éves korától a textilgyárban dolgozott, levelező úton szerzett pamutfonó technikus-technológusi szakképzettséget. Szabadidejében ejtőernyőzött és a Komszomol, a kommunista ifjúsági szervezet aktivistájaként társadalmi munkát végzett. Több mint százötven ugrás állt mögötte, amikor a helyi kollektíva űrhajósnak javasolta.

Valentyina Tyereskova, az első nő és az első civil az űrben (Fotó: Wikipédia)A Szovjetunió akkoriban az űrverseny lázában égett, amelynek első szakaszában sorra aratta a győzelmeket az Egyesült Államok fölött. 1957-ben a szovjet szputnyik volt az első űreszköz, 1961-ben Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a világűrben és a szovjet vezetés azt is presztízskérdésnek tekintette, hogy a világ első űrhajósnője is szovjet legyen.

Tyereskova több mint négyszáz jelentkező közül került az öt űrhajósnő-jelölt közé, akik mind gyakorlott ejtőernyősök, 30 évnél fiatalabbak, 70 kilogrammnál könnyebbek és 170 centiméternél alacsonyabbak voltak. Ellene szólt, hogy nem volt repülős gyakorlata, mellette viszont a proletár származás. Rossznyelvek szerint kiválasztásában a küldetésre nem kis szerepe volt későbbi férjének, Andrijan Nyikolajev űrhajósnak, ám a végső döntést maga a párt főtitkára, Nyikita Hruscsov hozta meg.

Az eredeti tervek szerint gyors egymásutánban két nőt lőttek volna fel: előbb Tyereskovát, majd a tapasztalt vadászrepülő Valentyina Ponomarjovát, de ezt az utolsó pillanatban megváltozatták. A Vosztok-5-tel Valerij Bikovszkij indult útnak, őt két nappal később követte a Vosztok 6 fedélzetén Tyereskova.

A TASZSZ hírügynökség 1963. június 16-án jelentette a szenzációs hírt a világ első űrhajósnőjének fellövéséről. Tyereskova két napot, 22 órát és 50 percet töltött a kozmoszban, 48 alkalommal kerülte meg a Földet, s egy alkalommal öt kilométerre megközelítette a másik Vosztok űrhajót. “Itt sirály, itt sirály, a repülés rendben zajlik, a közérzetem jó” – jelentette Tyereskova az irányító központnak.

Mint évtizedekkel később, a cenzúra megszűnése után kiderült, nem egészen úgy történt az űrutazás, mint ahogy beharangozták, s minden jókora túlzás volt: az űrhajósnő útja során végig orrvérzéssel és rosszulléttel küzdött, mert szervezete nem tudott hozzászokni a gravitáció hiányához. Az űrhajósnő-programot ezután megszüntették, újra csak tizenkilenc évvel később járt ismét nő a világűrben, a szintén szovjet Szvetlana Szavickaja személyében.

Tyereskova űrutazása után – félig szerelemből, félig kötelességtudásból – űrhajóstársához, Andrijan Nyikolajevhez ment férjhez, az esküvőn jelen volt Hruscsov is. A cél az volt, hogy az első “űrgyerek” megszületésével is bizonyítsák, a kozmoszban való tartózkodás ártalmatlan az emberi egészségre. A kislány meg is született, ma már sebészorvos, de a házaspár 1982-ben elvált.

Tyereskova a küldetés után a Szovjetunió Hőse és a szovjet hadsereg első női tábornoka lett. Elvégezte a repülőakadémia űrhajós szakát, kandidátus és a szovjet hadsereg első női tábornoka lett. Az űrhajózáshoz ezután néhány publikációtól eltekintve legfeljebb az élménybeszámolók és kampányok szintjén volt köze. Évekig részt vett a leendő Mars-misszióval kapcsolatos munkában, és azt most is figyelemmel kíséri. “A Mars az én kedves bolygóm, ahova szívesen elrepülnék, de ismerjük az emberi teljesítőképesség határait. Én már nem bírnám ki a terhelést”.

Annál aktívabb közéleti szereplővé lépett elő, a szovjet női egyenjogúság első számú megtestesítőjeként negyedszázadon át szovjet parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a szovjet nőbizottság elnöke és a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke volt. Nevét viseli kráter a Holdon, kisbolygó, utca és iskola, szülőfalujában múzeuma van. Évek óta közéleti és politikai szerepet vállal. 2013-ban az Egységes Oroszország párt parlamenti képviselője, a törvényhozás alsóházának külügyi bizottsági alelnöke volt.

2016-ban, a Gagarin-film bemutatásakor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós felidézte: az első űrrepülés, majd azt ez követő további szovjet űrsikerek – köztük a második, Tyitov által véghezvitt szovjet űrrepülés, valamint Tyereskova, az első női űrhajós repülése – sokkolták az amerikaiakat, akik akkor határozták el, hogy elsőként fognak embert küldeni a Holdra. A világ első űrsétát tett női űrhajósa Szvetlana Szavickaja, aki 1984. július 25-én a Szaljut–7 űrállomás fedélzetéről lépett ki az űrbe 3 óra 35 perces űrhajón kívüli tevékenységre. 

Valentyina Tyereskova, az első nő és az első civil az űrben, 1963 (Fotó: Wikipédia)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek