2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vérgrófnő volt Báthory Erzsébet? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Vérgrófnő volt Báthory Erzsébet?

Szerző: / 2014. augusztus 21. csütörtök / Aktuális, Háttér   

Báthory Erzsébet (Fotó: Wikipédia)Gonosztevő volt, vagy elmebeteg? Vagy csak a kor volt kegyetlen, amelyben élt? Vagy éppenséggel ő az áldozat? Báthory Erzsébet, “a csejtei rém” 400 éve halt meg.

Négyszáz éve, 1614. augusztus 21-én halt meg a csejtei várban ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Története a 18. század eleje óta fonódott össze a vérszomjas, kegyetlen, vérben fürdő, már-már vámpírszerű vonásokat viselő nő alakjával. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon. A róla keringő mendemondákban nem nehéz felismerni a 18. század ponyvairodalmának motívumait: a kiszolgáltatott cselédlányt és az örök fiatalság után vágyakozó, gonosz úrnőt. Alakja háromszáz év alatt szimbólummá emelkedett: Drakula párja, a női Faust, aki az örök fiatalság reményében a sátánnal szövetkezik. Egyszerre megvetett tömeggyilkos és csodált idol, sztár. Vajon kideríthető-e az igazság Báthory Erzsébet alakja körül?

Báthory Erzsébet (Fotó: Wikipédia)Pillantsunk be egyszerre rettegett és csodált életébe. Vajon mit rejt az ismert portré? A hírneves Báthory (vagy Báthori) család ecsedi ágából származó Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A szóbeszéd szerint még menyasszonyként a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy szemrevaló parasztlegénnyel. A viszony következményét, egy gyermeket a család eltüntette, a lányt pedig – betegségére hivatkozva – az 1575-ben megült lakodalomig szigorú őrizet alatt tartották.

Erzsébet férjétől, a híres törökverő “fekete bégtől” nászajándékként kapta meg a Kis-Kárpátokban, Nyitra vármegyében fekvő csejtei kastélyt és a környező 12 falvat. A bátor, de rendkívül kegyetlen Nádasdy hosszú hadakozásai idején a nem túl előnyös külsejű, magányos és zárkózott feleség visszavonultan élt Csejtén, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott – talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. Kapcsolatuk, ha előre megtervezett is volt, boldog lehetett, hiszen a házasságból öt gyermek született a férj 1604-ben bekövetkezett haláláig, három élte meg a felnőtt kort – vagyis Erzsébet még 30 évesen is aktív nemi életet élt férjével. Egyedül az okozhatott gondot számukra, hogy Nádasdy ideje nagy részét a végeken töltötte, mígnem 1604-ben halálos sérülést szerzett, így Báthory Erzsébet már 44 évesen özvegysorsra jutott.

A “csejtei” rém legendája

Igaz lehet a hiúságtól eszét vesztett, gyilkos asszony képzete? Báthory Erzsébetről már Nádasdy életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz. Magyari István református prédikátor kezdte terjeszteni a hírt arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat. Megözvegyülése után még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra: a legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt meg is itta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén.

A rémtettek, melyekkel Báthory Erzsébetet megvádolták, az elmúlt évszázadok alatt legendákká formálódtak; noha ezeket ma is sokan kritika nélkül elfogadják, azt muszáj leszögezni, hogy az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, valóságos legendává formálta; ezeket ugyan sokan kritika nélkül elfogadják, de azt le kell szögeznünk, hogy az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt ítéletet sem mondtak ki rá.

Nádasy Ferenc magyar főnemes, hadvezér (Fotó: Wikipédaia) Báthory Erzsébet (Fotó: Wikipédia)

 

A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: “Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.” Kínvallatás alá vetett cselédei nem bírták sokáig a fájdalmat és asszonyuk ellen vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették. A per motivációit azóta is sokan találgatják; a fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is. A gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 1614. augusztus 21-én, valóban elborult elmével.

A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük. Ugyanakkor szabályszerű tárgyalásra – bár ezt II. Mátyás király is szorgalmazta – nem került sor, a vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mert bűnösségét nem sikerült bizonyítani. Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat gyakorlatilag lehetetlenség, miként a hírhedt vérben fürdés is (az emberi vér gyors alvadása miatt). A vámpírlegendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt kezelések szolgálhattak, hiszen akkoriban a gyógyítás érvágásból és a sebek kiégetéséből állt.

Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű nő politikai bűnügy áldozata lett: Thurzó nádornak a nő vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta.

Báthory Erzsébet alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője volt, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás: a közelmúltban a cseh-szlovák Juraj Jakubisko a legdrágább közép-európai filmet rendezte róla, a francia Julie Delpy pedig görög sorstragédiaként dolgozta fel történetét.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek