2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hamvazószerdán című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Blog

Hamvazószerdán

Szerző: / 2017. március 1. szerda / Blog, Cultura   

“Könny a szemekben, hamu a fejen, – / Dalra fel, míg mások zokognak, / Ez a nap az én régi ünnepem!…” A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap, a nagyböjt kezdete.

A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart.

ADY ENDRE: HAMVAZÓSZERDÁN

Meghajtom bűnbánón fejem
S mit rég’ tevék, imádkozom.
Általnyilallik lelkemen
Egy rég’ nem érzett fájdalom.
Egy rég’ nem érzett fájdalom
Imára szólit engemet,
Hisz’ örömtől imádkoznom
Oly régen-régen nem lehet.

Ez a nap már rég’ az én napom,
Ez a bánat régi, régi kincsem,
Nem a bűnbánásra alkalom,
De örök lelkiharc, örök Isten!
Nem az örömnapoknak álmát
Siratom némán, könnytelen szemekkel,
Hanem lelkem borongó árnyát,
Kisértő, rémes szellemekkel…

Ejh! hagyjuk a sírást,
Sírjon, kit bűne sírni késztet,
Pohár csendüljön, ébredjen a szív:
Ma ünnepel halál, enyészet…
Ma zokogástól hangos a templom,
Könny a szemekben, hamu a fejen, –
Dalra fel, míg mások zokognak,
Ez a nap az én régi ünnepem!…

Hamvazószerda, a katolikus vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.

Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét. A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból.

A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: “Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel.”

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a régi korokban nemcsak a mulandóság jelképe, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta – a nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer jóllakni.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„A király meghalt, éljen a király!”
Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.
Nem lehetetlen, hogy a régi időkben a jelképes bábu helyett eleven embert égettek meg, aki a telet személyesítette meg. Julius Caesar a gall háborúról írt kommentárjaiban beszámol arról, hogy a kelták emberek tömegét áldozták fel ünnepeiken (így a februári Imbolc alkalmával is). Egy vesszőből font óriás alakba zárták őket, amit aztán felgyújtottak. Többen állítják, hogy a rítusba be nem avatott Caesart elragadta a fantáziája, s hogy a tűzre vetett áldozatok tisztulást keresők voltak, akik egy földalatti járaton távoztak, mielőtt a „tisztító tűz” az életüket fenyegette volna. A tűzről, füstről valóban azt tartották régen, hogy a bűntől, betegségtől megtisztítja az embert. A középkori Nyugat-Európában a fentebb leírt módhoz hasonlóan „fertőtlenítették” a tél utóján a falvak, városok határában lévő lepratelepek lakóit. Annyi bizonyos, hogy a máglyahalált halt farsangherceg a kelták elégetett vesszőóriásának egyenes ágú leszármazottja, s hogy a karneváli rítusban mind a halál (a telet jelképező bábué), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) jelen van.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve “semmihét”, “csonkahét” volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték “kövércsütörtöknek” vagy “zabáló csütörtöknek”. Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás “kötelező” volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a Torkos csütörtök akciót.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek