2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Illik tudni… című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Blog

Illik tudni…

Szerző: / 2016. december 31. szombat / Blog, Cultura   

Szórakozó emberek, parti, rendezvény (Fotó: listal.com)

“Azt minden hódításra vágyó férfi jegyezze meg, hogy mindig a férfié a fellépés szerepe…” Mit illik, és mit nem illik tenni vendégségben?

Bizonyára már újkőkori elődünk is ünnepelt – valószínűleg egész törzsével együtt – egy-egy sikeres vadászat után, mészkőbarlangja előtt üldögélve, sült pecsenyét fogyasztva. Erről azonban nem maradtak fenn sem képek, sem beszámolók, csupán feltört csövescsont-maradványok, ami arra enged következtetni, hogy a vadászok kedvelték a zsákmányállatok csontvelejét.

Majd, hogy az isteni hős Odüszeusz házához elértek,
bent köpenyük székekre s a karszékekre vetették,
áldoztak hájas juhokat, hízott gödölyéket,
áldoztak hízott disznót, marhát a mezőről;
s belsőrészt sütvén, szétosztván, egybekeverték
vízzel a bort és osztott már poharat ki a kondás.
Emberek elseje járt a kenyér gyönyörű kosarával
körbe, Philoitiosz, és borukat töltötte Melantheusz.
S ők kirakott kész étkek után kezüket kivetették.
(Homérosz: Odüsszeia – fordította: Devecseri Gábor)

Az egyiptomiak, majd a görögök már megadták a módját a közös lakomának. Nyolcszáz évvel Krisztus születése előtt Homérosz, a vak dalnok, így számol be fú művében, az Odüsszeiában az ithakai palotában rendezett dús ünnepi lakomákról:

Amikor nemrégiben nagy élvezettel ismét elolvastam az ithakai hős történetét, felfigyeltem valamire, ami mindeddig nem különösen foglalkoztatott: az Odüsszeiában úgyszólván ötvenoldalanként olvashatunk nagy ünnepi lakomákról, vendéglátásról, vigalmakról. Nem kétséges, a “sokattűrt”, tűrőlelkű” Odüsszeusz bölcs vezető volt: csapatát ünnepségekkel, közös lakomákkal kovácsolta össze.

A nagy ünnepi lakomák szokása a rómaiknál is tovább élt, habár kifinomultabban és szertartásosabban. Petroniusírja Trimalchio lakomája című híres művében, hogy táncosok és akrobaták zeneszóra tánclépésekben egész borjúkat és disznókat szolgáltak fel. Igazi happening lehetett, amikor a házigazda intésére felvágták az állatokat, és a töltelékül szolgáló pompás kolbászfélék és szárnyasok elárasztották az asztalt.

Shakespeare is több mulatságról, vendéglátásról említést tesz. A Szentivánéji álomban Theseus Arany János fordításában így teszi fel a kérdést: “No, hát miféle tréfád van ma este? / Zenéd, vagy álcád? Szólj! Hogy csalni meg / A lomha estét mulatság nekűl?”

Megsütvén, odatette a húst Odüszeusznak elébe,
még nyárson, melegen, s a fehér liszttel telehintve.
Öblös kancsóban vegyitett neki mézizü bort is,
ő maga szembe leült vele, és kínálta e szókkal:
“Láss hozzá, vendég; mi a szolgától telik, itt van:
csak malac ez: hisz a hízókat fölemésztik a kérők,
isteni bosszút nem félnek, nincs szánakozásuk.
(Homérosz: Odüsszeia – fordította: Devecseri Gábor)

Igen, bátran állíthatom, hogy az öntudatos, magabiztos ember a reneszánsz szülötte. Már nem rejtegeti gazdagságát, sőt büszke vagyonára, s ez az ünnepek nagyvonalúságában, pompájában is megnyilvánul – lásd 1482-től Lodovico Sforza udvarában Leonardo is ceremóniamesterként, vagy mai megnevezéssel rendezvényszervezőként is dolgozott.

Illik tudni…

Lord Chesterfield mondta: „Aki a nők körüli szerencséjéről beszél, sőt csak sejtetni is engedi azt, az ritkán talál hitelre, ha mégis hisznek neki, akkor elítélik. Aki azonban gondosan hallgat, arról azt hiszik, hogy Don Juan és ez a körülmény könnyen segítheti őt diadalokra, mivel diszkrét embernek tartják és a nők a diszkréciót nagyon sokra becsülik!

Vendéglőben- vagy zenés kávéházban igyekezz arról a speciális magyar rossz tulajdonságról leszokni, hogy egyedül akarsz ülni az asztalnál. Éppoly mértékben, amint néked szükséged van a szórakozásra, éppúgy más is jó néven veszi, ha udvarias köszönés kapcsán asztalához ülsz, s kellemes társalgásoddal szórakoztatod őt.

Azt minden hódításra vágyó férfi jegyezze meg, hogy mindig a férfié a fellépés szerepe: a kezdés joga s kötelessége is; sohase szabad várni addig. Amíg a nő érezteti vonzódását, mert az csak ritkán fordul elő. A nők sokszor majd elepednek a vágytól, de velük született szeméremérzetük s a társadalmi szabályok nem engedik, hogy közeledjenek; ezt remélve várják, s ennek az óhajnak eleget is kell tenned!

Szórakozó emberek, parti, rendezvény (Fotó: listal.com)

Az európaiak közül sokan nagyon neveletlennek tartják az amerikaiakat – ez derül a The Wall Street Journal által megrendelt felmérésből. Néhány évvel ezelőtt húsz ország 20 ezer megkérdezettjéből a legkategorikusabban a 15-30 évesek fiatalok, 26 százalékuk van határozottan ezen a véleményen. Az ötvenen felülieknél ez az arány már 16 százalékra csökken. A felmérők ez alkalomból azt is megvizsgálták, hogy mit nem illik tenni az európai országokban.

Németországban, Görögországban, Ausztriában, Angliában két ember találkozásakor nincs csókolózás, csak tartózkodó kézfogás. Franciaországban, Svájcban, Oroszországban dívik a csók, és nem kelt rossz benyomást a “puszi jobbról, puszi balról” Olaszországban sem.

A német sértésnek veszi, ha egy alig ismert nőt valaki Frauleinnek, azaz kisasszonynak szólít. Illetlen dolog társaságban politikáról beszélni, vendégségbe virág, csokoládé, vagy alkohol nélkül érkezni. Bemutatkozni vagy valakit bemutatni sohasem szabad címmel együtt. Balszerencsét hoz, ha a tortaszeletet oldalára dőlve szolgáljuk fel.

Svédországban nem szabad találkozóra, vendégségbe késve érkezni. Tizenöt perccel korábban viszont megengedett. Nem illő már beszélgető csoporthoz csatlakozni, és kerülni kell a betegségről, pénzről szóló témákat. A kapott étel receptjét sem lehet elkérni a ház asszonyától. Viszont nincs semmi kivetnivaló abban, ha valaki vendégként leveti a cipőjét.

Oroszországban illetlenség italt, ebédmeghívást visszautasítani, hívatlan személyt magunkkal vinni, a férfiaknak a városban kalap nélkül közlekedni, sárga virágot ajándékozni.

Ausztriában nem ildomos túl személyes dolgokról beszélni. Az osztrákokat állítólag zavarba hozza, ha bizalmas közléseket kell meghallgatniuk. Ezért ott nem szokás kérdeni: “Hogy vagy?”

Az olaszok kedvenc szokása a “scarpetta”, azaz a szósz kenyérrel való kitunkolása. De ezt szigorúan csak otthon lehet művelni. Ha valaki étteremben teszi ezt, az bizonyára külföldi. Az olaszok soha nem használnak kést a tésztához, csak idegen szabdalja fel a “pastát”. Az illem tiltja a jó étvágy kívánását és szebb az arrivederci távozáskor, mint a ciao. Na és nem szabad pontosan érkezni, annál is inkább, mert nincs emberfia, ha olasz, aki ezt tenné.

Szórakozó emberek, parti, rendezvény (Fotó: listal.com)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek