2017. március 24.  Péntek
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Karácsony táji ünnepi szokások című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Blog

Karácsony táji ünnepi szokások

Szerző: / 2016. november 27. vasárnap / Blog, Cultura   

Karácsonyi, adventi koszorú (Fotó: pixabay.com)“Nől a dér, álom jár, / hó kering az ág közt. / Karácsonynak ünnepe / lépeget a fák közt.” Karácsony nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épült köré.

Ezeket az ünnepeket, amelyeknek egy része a kereszténység előtti időkből származik, az egyház által szabályozott ünnepi szakasz fogja össze.

WEÖRES SÁNDOR: NŐL A DÉR, ÁLOM JÁR
(részlet)
Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,
hóban lépegetnék,
ha a jeges táj fölött
karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt
nagy könyvből dalolnék
fehér ingben, mezítláb,
ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga
mennybolt alatt járnék,
körülvenne kék-eres
halvány téli árnyék.

Kis ágat öntöznék
fönn a messzi Holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan.

Csak sírnék, csak rínék,
ha karácsony volnék,
vagy legalább utolsó
fia-lánya volnék.

Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, amely eljövetelt, az Úrra való várakozást jelent. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével. Az adventi időszak a Krisztus utáni 4-5. századtól ismert, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: a keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon átívelő adventre: Jeruzsálemben eleinte csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek a keresztények, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa azonban már négyben állapította meg számukat. A 11. századtól kezdve az adventi liturgia jelentősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnapból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban, rendelkezése ma is érvényben van.

Az advent ünnepkörébe négy ünnepi vasárnap s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele, tudják és élvezik előnyeit az Andrások, Lucák, Miklósok, Istvánok és Jánosok is. Egyedüli kivétel a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasárnapból áll.

Örökzöldekből adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy gyertya díszít. Ezeket egymás után, a négy adventi vasárnapon gyújtják meg. A hagyományos adventi koszorú – melyet három lila és egy rózsaszín gyertya díszít -, a közös karácsonyvárást segíti, melyet nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek. A gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.

Minden közbeeső ünnepnek saját ünnepi szokásai vannak. Ezek részben vallási eredetűek, részben ősi hiedelmeken alapulnak, s a jövőhöz, a jövő év terméséhez fűződnek.

Magyarországon ez az időszak sok szabályt, termékenységi varászlást is tartalmazott. Bizonyos munkákat – elsősorban az asszonyok számára – megtiltottak. Különböző jelmezes, alakoskodó népszokások is kapcsolódnak ehhez az ünnepi szakaszhoz. A nálunk legelterjedtebb hiedelmek egyike december 13-hoz, Luca napjához kapcsolódik. Ezen a napon elkezdenek egy széket készíteni, amelyet karácsony előestéjére fejeznek be, s aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, ki a boszorkány. A lányok ilyenkor szívesen jósoltatnak, vajon ki lesz a jövendőbelijük.

A karácsony előtti izgatott és örömteli várakozás ideje alatt sok tennivaló akad. Hiszen ajándékot nemcsak kapni, adni is jó. Karácsony éjszakáján egy újabb, tizenkét napos ünnepi szakasz, a “karácsonyi tizenketted” veszi kezdetét, amely egészen január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Az ünnepsor vége január 6-a, a vizek megszentelésének, de Jézus megkeresztelésének is az ünnepnapja. Európa más részein ezt a napot a háromkirályok napjának nevezik, gyakran nagyobb ünnep, mint maga a karácsony.

Karácsonyfa egy macskával (Fotó: pixabay.com)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek