2017. június 24.  Szombat
Közepesen felhős 28 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. június 24.  Szombat   Iván
Közepesen felhős 28 °C Közepesen felhős

Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney

20 év Harry Potterrel

Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus

Üldögélj Jane Austennel

Az egykori Beatle: Sir Paul McCartney  
Sir Paul McCartney a Guinness-rekordok szerint minden idők legsikeresebb zeneszerzője és előadóművésze, aki több mint százmillió lemezt és ugyanennyi kislemezt adott el.
20 év Harry Potterrel  
A világ 20 évvel ezelőtt, június 26-án találkozhatott először a varázsló fiúk legnagyobbikával, J. K. Rowling Harry Potterével.
Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus  
Fred Astaire tánccal hivatalosan 72 évesen hagyott fel, de azért hat év múlva még táncra perdült Gene Kelly oldalán - bár szavai szerint ez csak mozgás volt.
Üldögélj Jane Austennel  
Hazájában nem csak fesztiválokkal, könyv- és divatbemutatókkal készülnek Jane Austen halálának 200. évfordulójára.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az éhségsztrájktól a konyha művészetéig című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Gasztro

Az éhségsztrájktól a konyha művészetéig

Szerző: / 2012. április 12. csütörtök / Gasztro, Sztárkonyha   

Megtett mindent azért, hogy a világot jelentő deszkákra léphessen és tapsvihar köszöntse őt, s megtett mindent azért, hogy receptjeivel örvendeztesse rajongóit. Vízvári Mariska, a komika és sztárszakácsnő történetét meséli el Vargha Zsuzsa.

Másfél évtizeden keresztül éppen csak megtűrték a nemzet első színházában, leginkább nagyapjára és szüleire való tekintettel. Mert azt nem vállalta be egy színidirektor sem, hogy a súlyos egyéniségű, neves színművész, Szigeti József unokája helyét bárki megkérdőjelezze a társulatban. És ha még egyetlen művész hírneve nem nyomott volna a latba, akkor ott volt az anyja, Szigeti Jolán komika, akit maga Szigligeti Ede, a neves színműíró és direktor szerződtetett a Nemzetihez, és a dundi, pisze orrú és mindig jókedvű színésznő a férje, Vízvári Gyula, aki a színház egyik vezető komikusa volt. A szülők a színpadon éltek, ott is ismerték meg egymást, Vízvári hosszas udvarlás után 1878-ban vette feleségül partnerét.

Az ő egyetlen gyermekük, Mariska (született: Vízvári Mária) született tehetség volt, ereiben valódi színészvér csörgedezett és ezt a tehetségét mielőbb meg is csillogtatta a nemzeti színpadán, hiszen tizenhárom évesen a jó Paulay direktor már szerepet adott neki az Alfonz úr című darabban. Úgy tűnt semmi meg nem akadályozhatja a fiatal lányt abban, hogy folytatva a családi hagyományt, ő is a színpadon arasson babérokat. Ám, mint azt a már idős színésznő jubileumi interjújában elmesélte, a szülői, főleg az atyai jóváhagyást erőnek erejével kellett otthon kierőszakolnia. 1894-ben, hogy megváltoztassa apja döntését, éhségsztrájkba kezdett, ami során annyira lefogyott, pedig anélkül is eléggé vézna volt, hogy Vízvári Gyula nagyon megijedt. Lánya ijesztő soványsága a tüdővésszel fenyegetett, ennek pedig a lehetőségét is igyekeztek kivédeni, így hát a színész apa beadta a derekát, és hozzájárult leánya színi tanulmányaihoz.
Másfél évtizednek kellett eltelnie addig, míg megtörtént a csoda. Legalábbis Csathó Kálmán így emlegeti azt a pillanatot, amikor a 33 éves, mellőzött, éppen csak megtűrt, elvált, két gyermekes színésznő egy pazar karakterszerepben végre bebizonyíthatta valóban színpadra termett. 1912-ben egy ismeretlen XV. századi francia bohózatban Hevesi Sándor Rajnai Gábor partnerének Vízvári Mariskát szemelte ki. Mivel addig komikus szerepet nemigen kapott, többen kételkedtek a választás helyességében, ám nem nekik lett igazuk. A szenzáció erejével hatott Vízvári Mariska játéka – írta Csathó Kálmán. A nagyapja és szülei árnyékában élő tehetséges asszony végre kiteljesedett a színpadon, „az addig gátlásos, bizonyos félszegséggel küzdő színésznő egyszerre felszabadult ennek a sikernek a hatása alatt. Megtalálta a maga igazi hangját, egyszerű lett, közvetlen és természetes.” Így pályájának tizenhatodik évében elindult a karrierje, sorra kapta a koránál idősebb szerepeket, amelyekben nagyszerű alakításokat nyújtott. Az egyik legismertebb volt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Zsani nénije, ezt a film is megőrizte az utókornak.

„Vegyünk másfélkilós szép vesepecsenyét; megsózzuk, megborsozzuk, füstölt szalonnával megspékeljük, forró zsírban aranybarnára pirítjuk… elfogyasztása után pedig mehetünk egyenesen Karlsbadba…” – hangzott nem kevés iróniával a harmincas évek derekán a Magyar Rádió Háztartási tanácsadójában amint a színésznő saját receptjét sorolta. Ízek és zamatok – akik látták a színpadon sokszor a jó ételhez hasonlították játékát. Nem véletlen tehát, hogy a kor sztárja – akár mostanság is – egy egészen másfajta területen is kiteljesítette önmagát, és lett újabb sztár. Ahogy egy majd’ ötven évvel ezelőtti Film Színház Muzsikában Cenner Mihály írta róla: „ A városi közönség szemében megtestesítője volt a vidéki kúriák erélyes, de aranyszívű nagyasszonyának, a vidékiek pedig nosztalgiával idézték fel egy-egy szerepe láttán a régi dáridókat, a cigányzenés ’úri murikat’, amikor még megvolt a kiskastély vagy kúria, s mögötte – bár adóssággal terhelten – a régi birtok, a hátasló, a hintó és a parádés kocsis.”

Az 1930-as években számtalan szakácskönyv jelent meg, úriasszonyok, és neves szakácsok, cukrászok egymás után osztották meg a széles közönséggel főzési tudományuk titkait. Ezen könyvek elsősorban a korhangulat szerinti magyar életérzés erősítését és ezen belül a magyar konyha népszerűsítését, hagyományainak megőrzését szolgálták. Ebben a nagy kínálatban bőségesen helye volt Vízvári Mariska kötetének is. A színésznő előbb a Színházi Élet olvasóinak „főzött” A konyha művészete című saját rovatában, később 1931-ben a Budapesti Hírlap kiadásában jelent meg ugyanezzel a címmel az írások összegyűjtött változata. Vízvári Mariska receptjeinek gyűjteménye a boldog békeidőkben utoljára az 1944-es háborús esztendőben kiadást élte meg 1000 recepttel.
Manapság sok háztartásban becses kincsként őrzik a színésznő szigorú ceruzaportréjával díszített kemény címlapos kötetet, amelyet 1957-ben jelentettek meg az eredeti szakácskönyv alapján (azóta többször több féle kiadásban jelent meg).
A könyv olvasása is élmény, azon túl, hogy a legegyszerűbb konyhai fogásokat, mint például a tarhonya főzését is tökéletesen elsajátíthatja belőle a kezdő háziasszony, útmutatást kap a befőzésre, a heti menüre vonatkozólag. És miközben elmerülünk a boldog békeidők hangulatában, derűvel olvassuk a recepteket, amelyek így kezdődnek „végy tíz nagy tojást….” Varázslatos időutazás, gasztro élmény és praktikus kézikönyv, a sikeressé lett komika, Vízvári Mariska a mi Julia Child-unk.

Vízvári Mariska pogácsája
40 dkg lisztet 24 dkg margarinnal, ízlés szerinti sóval és 2 deci tejföllel összeállítjuk keményebb rétestésztaszerűvé. Egy órán át pihentetjük, utána kinyújtjuk, majd apró pogácsákat szaggatunk.
(Kiegészítés: Tetejét tojássárgájával megkenjük, 170 fokon 20 perc alatt aranybarnára sütjük. Tetejére szórhatunk reszelt füstölt sajtot, durvára vágott diót, szezámmagot)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek