2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Millenniumi emlékmű című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A Millenniumi emlékmű

Szerző: / 2016. október 24. hétfő / Kultúra+, Utazás   

Budapest, Hősök tere (Fotó: Gazdag Tea)115 éve avatták fel a Hősök terén álló millenniumi emlékművet. Az oszlopsor párkányán bronzszobor jelképezi belül a háborút és békét, a külső részen a munkát és a jólétet, illetve a tudást és a dicsőséget.

Budapest székesfőváros már 1881-ben kezdeményezte az Országgyűlésnél olyan emlékmű felállítását, amely méltóképpen örökítené meg a honfoglalás ezredik évfordulóját, a Parlament azonban csak 1894-ben vette érdemben fontolóra a javaslatot. A képviselők a Gellért-hegyi helyszínt hosszas vita után elvetették, választásuk az Andrássy út és a Városliget közti területre esett. Azt is elhatározták, hogy az emlékművön kiemelt szerepet kell kapnia Árpád vezérnek, a terv elkészítésével Zala György szobrászt és Schikedanz Albert építészt bízták meg. A pályáztatás elmaradása nagy felzúdulást keltett szakmai körökben, a tiltakozás élén álló Schulek Frigyest végül a Halászbástyára adott megbízással csillapították le.

Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű a későbbi Hősök terén, Budapest, 1909 (Fotó: Fortepan)

Az emlékmű építését az 1896. évi III. törvénycikk rendelte el, a költségekre 802 640 forintot különítettek el. A munka csak 1896 végén kezdődhetett meg, mert addig a helyszínen a millenniumi kiállítás díszkapuja állt. A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok középpontjában egy 36 méter magas korinthoszi oszlop áll. Az oszlopot kétszer kellett felépíteni, mert az első, sóskuti mészkőből épült obeliszk a terhelési próba során megrepedt, másodszorra a keményebb haraszti mészkőből húzták fel újra. A szobrokat készítő Zala György először – a Nyugati pályaudvar egyik raktárépületében – Gábor arkangyal majdnem öt méter magas szobrát fejezte be, amely a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Az oszlopsor párkányán bronzszobor jelképezi belül a háborút és békét, a külső részen a munkát és a jólétet, illetve a tudást és a dicsőséget.

A hét vezér 4,7 méter magas szobrai ellen senki sem emelt kifogást, annál nagyobb (nem esztétikai, hanem ideológiai) viták övezték azonban a 2,8 méter magas királyszobrokat. A tizennégy helyből öt jutott Habsburg-uralkodónak és ez az arány – jóllehet a névsor többször módosult – a végleges döntés után sem változott.

Az ünnepélyes avatásra 1901. október 24-én került sor, amikor az oszlop belsejében elhelyezték az emlékmű történetét tartalmazó pergament, majd a zárókőre felkerült a kezében a magyar királyi koronát és az apostoli kettős keresztet tartó arkangyal szobra. 1905-re készült el Mátyás, I. Ferdinánd, IV. Béla, Károly Róbert, II. Lipót, egy évvel később Könyves Kálmán és a (nem király, csak kormányzó) Hunyadi János, 1908-ra Ferenc József, 1911-re Szent László, Szent István és Mária Terézia, 1912-re II. Endre és III. Károly szobra, Nagy Lajos helyén űr maradt. A tizenhárom szoborból Zala csak hármat készített, három Füredi Richárd, kettő-kettő Senyei Károly és Margó Ede, egy-egy Telcs Ede, Köllő Miklós és Kiss György műve.

Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű a Hősök terén, 1914 (Fotó: Fortepan)

Az első világháborús vereség után az összes Habsburg-uralkodó szobrát eltávolították, Ferenc Józsefét össze is törték, a szoborból – miként 1956-ban Sztálinéból – csak a csizmája maradt. A Tanácsköztársaság idején a május 1-jei rendezvényre vörös drapériával vonták be az oszlopcsarnokot és az obeliszket, előbbin a Világ proletárjai, egyesüljetek felirat, utóbbin Marx és Engels arcképe virított.

Az emlékmű munkálatai csak a gazdasági stabilizáció után indulhattak meg újra. 1926-ban visszakerült a négy Habsburg-király, 1927-re Zala elkészült Nagy Lajos király szobrával és újramintázta Ferenc Józsefet is. Árpád mögött megjelentek az addig hiányzó honfoglaló vezérek, a királyszobrok alatt a tetteiket ábrázoló domborművek, így 1929. május 26-án, a Hősök napján az ország legmagasabb méltóságainak jelenlétében sor kerülhetett a végső felavatásra.

Ugyanekkor avatták fel az első világháborúban elpusztult magyar katonákra emlékeztető Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét, a millenniumi emlékmű elé helyezett 6,5 méter hosszú, 3 méter széles, 1,3 méter magas monolit mészkövet. A teret 1932 óta ;hívják Hősök terének, mai arculatát 1937-ben, az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával nyerte el.

A Millenniumi emlékmű a Hősök terén, Budapest, 1932 (Fotó: Fortepan)

Ezután viszonylagos nyugalom következett, de 1944-ben, Budapest ostroma idején a Műcsarnok felé eső oszlopcsarnokot találat érte, Mária Terézia és II. Lipót szobra darabokra tört. Pár éven belül a másik három, épen maradt Habsburg-uralkodót is eltávolították, helyük évekig üresen állt. Végül az a politikai döntés született, hogy a Habsburgokat a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harc vezetői váltsák fel. Így került Ferenc József helyére Kossuth Lajos, II. Lipótéra II. Rákóczi Ferenc (mindkettő Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve), Mária Teréziát Grantner Jenő Thököly Imre-szobra váltotta, míg I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli Köröndről áthozták Bocskai és Bethlen méretre éppen azonos szobrát.

Az új szobrok alá természetesen új domborműveket helyeztek, a Könyves Kálmán szobra alatti relief pedig ezután már nem Dalmácia meghódítására, hanem a boszorkányégetés eltiltására utalt, s kicserélték az Ismeretlen Katona emlékművét is. A tér arculata 1958 óta nem változott lényegesen. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra, majd 2001. augusztus 20-án ünnepélyesen újraavatták a megújult Hősök terét, az emlékmű megszépült szobrait.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek