2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A budapesti Műjégpálya története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A budapesti Műjégpálya története

Szerző: / 2016. november 20. vasárnap / Kultúra+, Utazás   

Korcsolyázók a Városligeti Műlyégpályán, 190290 éve, 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország és a kontinens első műjégpályája.

90 éve nyílt meg a budapesti Műjégpálya

A Műjégpálya elődje, a Városligeti-tó korcsolyapályája és annak épülete a főváros egyik legrégibb sportlétesítménye, a tavon az 1830-as években jelentek meg az első korcsolyázók. Bár akkoriban még úgy vélték, a korcsolyázás egészségtelen és nem is illő dolog, 1863-64 telén a tornászok dunai korcsolyakirándulást rendeztek Pestről Téténybe.

Korcsolyázók a budapesti Műjégpályán, Városliget, Budapest, 1934 (Fotó: Fortepan)1869-ben Kresz Géza vezetésével megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, s 1870. január 20-án 17 napig tartó jeges nyitóünnepséget rendeztek a Városligeti-tavon, ekkor a mai csarnok helyén melegedő fabódé állt. A klub a főváros egyesítésekor a Budapesti Korcsolya Egylet (BKE) nevet vette fel, s a tó jegén rendezett jelmezes ünnepélyekkel, bálokkal népszerűsítette a sportágat. A szegényebbek a tagsági díj miatt kiszorultak, s más fellocsolt pályákra vagy a Dunára jártak.

A fa öltözőbódét 1875-ben váltotta fel a Lechner Ödön tervezte eklektikus korcsolyacsarnok, amelyet az 1890-es évek első felében, a millenniumra Francsek Imre tervei szerint átépítettek és kibővítettek. Esti világítást is felszereltek, a tó is ekkor kapta mai alakját. A tó medréből 1908-09-ben két ütemben 11,5 ezer négyzetmétert lebetonoztak, így az nagyobb versenyek lebonyolítására is alkalmassá vált. 1909-ben a tó természetes jegén műkorcsolya-világbajnokságot, valamint mű- és gyorskorcsolya Európa-bajnokságot rendeztek. A BKE-t már 1914 előtt komolyan foglalkoztatta a városligeti-tavi műjégpálya gondolata, de a terv megvalósulását megakadályozta az első világháború. (Az első műjégpálya a London melletti Chelsea-ben épült, 1876-ban.)

Az 1926-ban megnyitott pályát hazai cégek építették, a tervezést Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnökök végezték, s ők irányították a kivitelezést is, szakértőként Eduard Engelmann bécsi mérnök is közreműködött. A munkálatok során a Francsek-féle eklektikus-szecessziós korcsolyacsarnok két toldalékszárnyat kapott, a déli oldalon helyezték el a gépházat, az északin az öltözőket és a ruhatárakat. A tómeder betonjába összesen 62 kilométer hosszú, 4,2 cm átmérőjű gázcsöveket ágyaztak be nyolc-tíz centiméterre egymástól. A csövekben sós víz keringett, amelyet a zárt rendszerben elpárologtatott ammónia mínusz hét-tizenkét fokra hűtött le. A betonra rétegenként ronggyal felhordott vizet a hideg csövek fagyasztották meg.

Az építők a hűtőberendezések üzempróbáját 19-én tartották, az új sportlétesítmény műszaki átadása november 20-án volt. A létesítmény 1926. november 23-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, de csak a terület felén, mivel a gépek nem bírták az egész pálya fagyasztását.

A Műjégpálya meghosszabbította a szezont, az átlagos és bizonytalan harminc-negyven nap helyett száz-száztíz napig is lehetett korcsolyázni. Korábban (így 1920-1921-ben) még az is előfordult, hogy az enyhe tél miatt a Városligeti-tó csak egyetlen napra fagyott be.

Csónakázó a Városligeti-tavon a Műjégpálya épületével, háttérben a Szépművészeti Múzeum, Városliget, Budapest, 1916 (Fotó: Fortepan)

A 80×70 méteres, 5600 négyzetméter alapterületű pálya megnyitása a magyarországi jeges sportok fellendüléséhez is hozzájárult. A műjég révén a mű- és gyorskorcsolyázás mellett fejlődésnek indult a magyar jégkorongsport is. Sorra rendezték a versenyeket, a harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára. A pálya számos nemzetközi versenynek adott otthont: 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben műkorcsolya-világbajnokságnak, 1955-ben Európa-bajnokságnak, 1929-ben jégkorong EB-nek. Szép magyar sikerek is születtek, 1935-ben Rotter Emília és Szollás László negyedszer itthon nyerte a páros műkorcsolya VB-t, az 1955-es műkorcsolyázó EB-n a Nagy testvérpár győzött.

A II. világháborúban az épület bal szárnya tönkrement, a részleges újjáépítés 1947-ben fejeződött be. Ma a ligeti műjég a nagyközönségé, a fővárosi fiatalok egyik kedvenc téli szórakozóhelye. A versenysport céljaira több pálya épült, így a Millenáris Sporttelepen, a Megyeri úton, a Kisstadionban. A városligeti ma is a világ egyik legnagyobb szabadtéri műjégpályája, a 15 ezer négyzetméteren hétezren is korcsolyázhatnak.

A Fővárosi Önkormányzat 2001-ben nyilvános tervpályázatot írt ki a városligeti létesítmény pálya- és épületrekonstrukciójára. A tervezők három alapvető feladata a pálya 10 centiméteres lejtésének megszüntetése, a csónakázó tó vízfelületének a lehető legnagyobbra növelése, s a korcsolyacsarnok háborúban lerombolt épületrészének újjáépítése volt. A 3 millió forintos díjat Herald László vezető tervező és csapata, a Radiáns Pest Megyei Településfejlesztő Kft. nyerte, velük kötöttek szerződést a részletes tervek elkészítésére.

A teljes rekonstrukció 2005-ben kezdődött, a célra 1,5 milliárd forintot különített el a főváros. Az összköltséget 5,3 milliárdra becsülték, tavaly egymilliárdot költöttek az új technológiai épületre, idén a jégpálya, 2007-ben a jégcsarnok rekonstrukciója valósul meg. A hűtőgépházat “zöld” füves terület borítja, elfedve az eddig a Városligetet elcsúfító hűtőtornyokat. A második ütemben a jégfelület alatt több rétegben lerakott csővezeték-rendszert cserélik ki, a régi beton helyére új burkolat épült, a Városligeti-tó újra 1,35 méter mély lesz. A harmadik ütemben a főépületet műemlékvédelmi szempontok alapján újítják fel, az 1,8 milliárdos költség tartalmazza az alapozási hibák kijavítását s a lebombázott szárny újjáépítését is.

Korcsolyázók a Városligeti Műjégpályán, Budapest (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek