2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Centrál világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A Centrál világa

Szerző: / 2017. január 30. hétfő / Kultúra+, Utazás   

Centrál Kávéház, Budapest (Fotó: Centrál Kávéház/Facebook) “A kávéházban pallérozódott városi polgárrá sok parlagi magyar…” – írja Lajtán innen c. emlékezéseiben Herczeg Ferenc, aki tanúja lehetett a hazai irodalmi elit mindennapjainak az idén 130 éve megépült Centrál Kávéházban.

Parlagi pestiek polgárrá pallérozója

Százharminc éve, hogy Budapest belvárosában, a Ferenciek terének sarkán Quittner Zsigmond tervei alapján felépült egy neoreneszánsz lakóház, amelynek csaknem teljes földszintjét egy kávézó foglalta el nyolc termével, két játékszobájával, kávékonyhájával és ruhatárával. Ez volt a Centrál, amely felújítva ma is fogadja a vendégeket.

Centrál Kávéház Ady Endre fotójával, Budapest (Fotó: Centrál Kávéház/Facebook)Az 1200 négyzetméter alapterületű, galériával, kávézóval és étteremmel rendelkező Centrál, azaz Központi Kávéház százharminc esztendeje azt is példázza, mivé – mi mindenné – válhat egy patinás intézmény a különböző társadalmi környezetben. Az 1999-ben felújított és régi fényében helyreállított Centrál egy évszázad alatt volt szellemi műhely, irodalmi központ, lapszerkesztőség, eszpresszó, paprika-központ, Metró-klub, 1965-tól kulturális találkahely mint az ELTE diákklubja, 1993-tól pedig szintetikus hangoktól zajos játékterem. A Belváros kellős közepén álló, a legutóbbi időkig igen megviselt állapotú épületet a jelen kor embere a sokáig a homlokzaton éktelenkedő feliratból – Terimpex – és a földszinti Eötvös klubról ismerte.

Az alapítás esztendejében,1887-ben két évszázaddal vagyunk túl a legendás bécsi kávéház megszületésén. A császárvárosban az előkelő első kerület még előkelőbb utcájában, a Herrengasse 14. szám alatt 1876-ban megnyílt névrokon és névadó, a Café Central már fogalom: nagy tisztességnek számított letelepedni ott az írók és vezető politikusok törzsasztalához.

A Lajtán innen – mint emlékezéseiben Herczeg Ferenc állítja – “A kávéházban pallérozódott városi polgárrá sok parlagi magyar…” Ha egy vidéki vagy külföldi polgár Pesten járt, mindenképpen betért valamelyik híres kávéházba, hisz az üzleti, politikai, kulturális információszerzés, eszmecsere, a polgári életforma meghatározó színtere a kávéház volt.

Tizenkilencedik század végi kávéházi helyzetkép Pestről

A magyar történelemhez szervesen kötődő első kávéház a Három Oszlop volt a mai Deák Ferenc utcában, s hírnevét onnan nyerte, hogy benne gyülekeztek a Martinovics-féle összeesküvés tagjai. A Filozófushoz (Philosophushoz) címzett kávéházat – amely a mai Papnevelde utcában üzemelt – 1780-ban alapították. Nevéhez méltón diákok és írók látogatták. Ez volt a legkorábbi hely, amely az irodalmi kávéház közkeletű fogalmával rokonítható. A Koronát – amely a mai Váci utca 14. szám alatt működött – 1783-ban nyitotta meg Tuschl Sebestyén. A történelmi szerepe miatt március idusán gyakran emlegetett Pilvax kávéházat (először Pillwax-nak írták) 1838-ban Café Rennaisance néven alapítja Privorszki Ferenc, a legendás pesti kávés. A Fiume Kávéházat a mai Múzeum körút és Ferenczy István utca sarkán – Délicatesse néven – Szabadi Frank Ignác hozza létre 1874-ben. A Centrál kapunyitása után egy esztendővel, 1888-tól az Abbázia is színesíti a magyar főváros kávéházi palettáját, az Oktogon és a Nagykörút által határolt háztömbben.

A mai Hungária kávéház helyén 1892 tavaszán még csupán egy kopár telek állott. Két évvel később az akkor még külvárosnak számító telken a világ legnagyobb és legszebb kávéháza nyílt meg a millenniumi ünnepségekre készülődő pestieknek. A New York-palota, ahogy akkoriban elnevezték, egy amerikai biztosító társaság ötlete nyomára épült fel, s a kávéházat is ők rendezték be, hogy érzékeltessék gazdagságukat. Ugyancsak az 1890-es évek elején alapították a híres nagykávéházat, a Japánt (ma az Írók Boltja van a helyén). E mégoly vázlatos visszatekintésben is említést érdemel a Kávéforrás (az első olyan kávéház, ahol lapot szerkesztettek), valamint az 1900-ban megszűnt Kammon Kávéház éppúgy, mint a Bucsinszky, amely a Teréz körúton Rejtő Jenő törzshelye volt, s ez szolgált Nagy Lajos 1936-ban megjelent “Budapest nagykávéház”-a modelljéül.

Centrál Kávéház az 1920-es években (Fotó: Centrál Kávéház / Facebook)

A hevenyészett mustránkhoz apropót szolgáltató Centrál – a mai Károlyi Mihály utca 9. számú házának földszintjén – Seemann kávés gáláns gesztusa vejének. Tőle Grüneck vette át, majd annak veje, Mészáros Győző. A Centrál valóban központi helyen állt a Ferenciek tere sarkán, szemben az Egyetemi Könyvtárral, közel a Fővárosi Könyvtárhoz, az Egyetemhez és a Franklin Társulat épületéhez, az Athenaeum nyomda szomszédságában. (Ez utóbbit 1898-ban lebontották). Az egyetemek, a könyvtárak és a nyomda közelsége egyaránt segítette az itt kialakuló szellemi légkört, melynek “modern akadémiáján” formálódott a huszadik századi magyar irodalom legmeghatározóbb új nemzedéke.

A Centrál kisvártatva valódi szellemi műhely lett, annak minden összetevőjével. Kiss József és írótársai itt szerkesztették a korszak legfontosabb irodalmi folyóiratát. A Hét – a Nyugat elődje – a századforduló szellemiségének hiteles képviselője volt. A Centrálba járt tehát A Hét révén többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus (Veigelsberg Hugó), Heltai Jenő és Krúdy Gyula, kicsivel később pedig Osvát Ernő, Fenyő Miksa, Molnár Ferenc.

A Centrál feltámadása

1908-ban ebben a kávézóban született a Nyugat, Ady, Babits, Kaffka, Karinthy, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád lapja, mely ugyan nemsokára átköltözött a New York kávéházba, de 1920-ban ismét visszatért alakulása helyszínére. Sokan közben is a Centrálba vonultak vissza írni. Közismert, hogy Karinthy agyában “itt indultak el a vonatok” (Utazás a koponyám körül), de az már kevésbé, hogy Szabó Lőrinc verseinek többsége is “a csempézett konyhahelyiséggel szemben” született. Babits a Halálfiaiban idézi föl – Siena néven – a kávéházat (“a régi Pest egy épen maradt darabja volt”), Szabó Lőrinc pedig a Tücsökzenében önálló fejezetet szentel neki.

“Eszmék, ismeretek, nézetek, gondolatok úgy keveredtek ebben a füstös, ódon, ócska kávéházban, mint népvándorlás idejében a legkülönfélébb fajták” – jellemzi a Centrál tegnapelőttjét Kolozsvári Grandpierre Emil. A második világháború után még innen indulhatott útjára az Újhold-nemzedék által fémjelzett legújabb kori irodalom, többek között Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Ottlik Géza, Karinthy Ferenc és Mándy Iván részvételével. 1949-ben azonban a közben eszpresszóvá átkeresztelt kávéház végleg megszűnt.

Fél évszázad – egy bekezdésben: a Pharmavit Rt. vezérigazgatója, dr. Somody Imre nevével fémjelzett, Somody Befektetési és Vagyonkezelő Kft. bérelhető irodaházzá alakította át, és 1999 decemberében korhű stílusban varázsolta vissza a ma emberének a százhúsz éves Centrál kávéházat. Patinában – de immár az internet-szoba előnyeit is élvezve – pallérozódhat a pesti polgár. “A monarchia nagykávéházainak hagyományait újjáéleszteni akaró belvárosi intézmény mára a városi polgárság népszerű és bevett találkozási pontja, ugyanakkor szolgáltatásai nem tartottak lépést a magyar éttermi világ elmúlt években tapasztalható megújulásával” – olvasható a kávéház küldetése a Centrál honlapján.

Centrál Kávéház, Budapest (Fotó: Centrál Kávéház/Facebook)

Centrál Kávéház, Budapest (Fotó: Centrál Kávéház/Facebook)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek