2017. január 23.  Hétfő
Hódara -6 °C Hódara
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Hódara -6 °C Hódara
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Divatcsarnok története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A Divatcsarnok története

Szerző: / 2017. január 2. hétfő / Kultúra+, Utazás   

Párisi Nagyáruház, Budapest (Fotó: lotzterem.hu)A Párisi Nagy Áruházzal egy időben működő Divatcsarnok öt boltocskából fejlődött nagy kereskedelmi vállalkozássá. 60 éve, a nyitás napján a vásárlók sora a Teréz-templomig nyúlt, és az első vásárlókat megajándékozták.

60 éve, 1957. január 2-án nyílt meg Budapesten az Andrássy úton – akkor Népköztársaság útján – az egykori Párisi Nagy Áruház épületében a Divatcsarnok. 

60 éve nyílt meg az Andrássy úti Divatcsarnok 

A Párisi Nagy Áruház egy 1892-ben alapított kis boltból fejlődött ki. Goldberger Sámuel korábban megjárta Párizs, Bécs és Berlin üzleteit és felismerte, hogy a nagyáruházaké a jövő. Üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy – azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók is.

Divatcsarnok az Andrássy úton, Budapest (Fotó: nol.hu)A Rákóczi út 38. alatti, a Kazinczy utca sarkán lévő üzlete egyre nőtt a jövedelmező viszonteladási tevékenység révén, elfoglalta az épület első emeletét, majd a szomszédos épületet is.

A századfordulón az áruház már 148 alkalmazottal dolgozott, ám 1903-ban rövidzárlat miatt leégett. 14 ember halt meg, köztük az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége, s az árukészlet nagy része is megsemmisült – ez volt a hazai kereskedelem legnagyobb katasztrófája. (Itt alkalmaztak először Budapesten ugróponyvát az emeleten rekedtek mentésére.)

A tűzvész után Goldberger hamar talpra állt és megvette az Andrássy úti Petánovics-házat az egykori Terézvárosi Kaszinóval, s 1909-től modern áruházat kezdett itt építeni. A tervezést Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőjére, Petschacher Gusztávra bízta, ám csakhamar kiderült, hogy a meglévő ház alapozása igen gyenge. Sziklai átdolgozta a terveket, a kaszinóból csupán a bálterem maradt meg, az 1885-ben készült, Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszes helyiség ma is az épület ékessége. A mennyezeten Budapest apoteózisa látható, középen Patrona Hungariae, a magyarok védnöke ül, körülötte az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, a közművek, s a bőség szimbolikus alakjai lebegnek.

A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota Európában akkor páratlan vasbeton szerkezettel és technikai berendezéssel épült és hatalmas árukínálatot nyújtott.

Az 1911. március 3-án megnyitott épület belsejében márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljárat, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai, s öt üvegfalú, tükrös felvonó kápráztatta el a vásárlókat. A tetőteraszon 400 személyes étterem létesült, szép kilátással a budai hegyekre, itt télen korcsolyázni is lehetett. A szolgáltatások színvonalát saját telefonhálózat is emelte.

Az első világháború utáni gazdasági válság azonban sokat ártott a kiskereskedelemnek is. 1924-re a Párisi majdnem csődbe ment, ezért Goldberger a családi vállalkozást részvénytársasággá alakította, ő lett a főrészvényes, az áruház egyes osztályait más-más bérelte, s az így szétváló boltok között csak az egységes nyitvatartási idő és a kötelező kollektív reklámozás jelentett kapcsolatot.

A Párisi Nagy Áruház épülete, Budapest, 1911 retro (Fotó: lotzterem.hu)

A Párisi ekkor már alig működött áruházként, szinte mindent árusított, inkább a bazár-jelleg felé lépett vissza, s a főváros egyik legolcsóbb vásárlóhelye lett. A kispénzű vásárlók minél szélesebb körét célozták meg, ez viszont riasztóan hatott a középosztály vevőire. Az intézmény forgalma mégis fellendült, s jövedelmezővé vált. 1930 körül felépült az áruház új része, amelyet Kozma Lajos tervezett.

A Goldberger-család tagjainak többsége az 1944-es német megszállás elől Portugáliába menekült, a textilgyáros Goldberger Leó ellenben Mauthausenba került, majd a tábor felszabadulása után éhen halt.

A Párisi Nagy Áruházzal egy időben működő Divatcsarnok Rosenberg Márk öt boltocskájából fejlődött nagy kereskedelmi vállalkozássá, közülük a Rákóczi út 74. alatti 1914-ben jött létre. Rosenberg fia, Ruttkai Antal az 1920-as évek elején vette bérbe a Rákóczi út 74. egész földszintjét, a cég 1925-től viselte a Magyar Divatcsarnok nevet. 1928-ban kezdett terjeszkedni, 1934-re az átalakítások és bővítések révén modern áruház jött létre, 1939-ben már öt emeleten, közel ezer alkalmazottal működött.

A Rákóczi úti Divatcsarnokot 1948-ban államosították, 1956-ban az épület romba dőlt, de helyreállították, s a Centrum Áruházak tagjaként Otthon Áruház néven üzemelt.

Divatcsarnok, Andrássy út (Népköztársaság útja) 39., Budapest (Fotó: Wikipédia)

Az Andrássy (Népköztársaság) úti Párizsi Áruház a II. világháború után sokáig az Állami Könyvterjesztő Vállalat raktáraként működött, csak 1957-ben nyílt meg ismét. A nyitás napján a vásárlók sora a Teréz-templomig nyúlt, az első vásárlót megajándékozták. A Centrum Áruházakhoz tartozó épületet 1967-ben műemléki védettség alá helyezték, 1995-től ismét Párisi Áruház néven működött, de egyre kisebb eredménnyel, s 1999-ben végleg bezárt. Ekkor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vásárolta meg 1,5 milliárd forintért.

Felmerült a hatszintes, 6.200 négyzetméteres épület kulturális hasznosítása is, építészeti múzeumot vagy zenei központot képzeltek ide, érdeklődött iránta a Guggenheim Alapítvány is. Azonban ezek csak tervek maradtak.

2006 elején a francia-belga Orco Property Group 3 milliárd forintért megvette az épületet, ahol korábbi terveik szerint – bár kialakítása a mai tömegkereskedelmi szempontoknak nemigen felel meg – a felújítás után újra áruházat akartak nyitni. Ám a tervbírálat során felmerült kifogások miatt az építtető visszakozott, az utolsó hírek szerint irodaház lenne a Párisi – noha a helyszín és ház többre lenne méltó.

Párisi Nagyáruház, Lotz-terem, Budapest (Fotó: lotzterem.hu)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek