2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A nap képe – Védelmezik szülei a karvalykeselyű-fiókát című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A nap képe – Védelmezik szülei a karvalykeselyű-fiókát

Szerző: / 2016. május 4. szerda / Kultúra+, Nap képe   

Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fekszik fészkében a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila) Karvalykeselyű (Gyps ruepellii) fióka született a Nyíregyházi Állatparkban, a kritikusan veszélyeztetett állatfajnak ez az első szaporulata Magyarországon.

A tenyészpár csaknem húsz éve költözött a sóstógyógyfürdői állatparkba. A két madár hosszú ideig nem mutatott érdeklődést egymás iránt, de idén januárban fészket raktak, az egyetlen tojásból pedig 55 nap alatt kikelt a fióka – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője szerdán az MTI-vel.

A karvalykeselyű (Gyps rueppellii) tojó elrepül héthetes fiókájától a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila)Az utód jelenleg másfél hónapos; a kicsit a szülei eddig olyan elszántan óvták és védelmezték, hogy a gondozók nem tudták megközelíteni.

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Az Afrika trópusi vidékein élő madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek.

A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik.
Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá váltak.

Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fekszik fészkében a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek