2017. szeptember 25.  Hétfő
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Pára 9 °C Pára

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A nap képe – Védelmezik szülei a karvalykeselyű-fiókát című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A nap képe – Védelmezik szülei a karvalykeselyű-fiókát

Szerző: / 2016. május 4. szerda / Kultúra+, Nap képe   

Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fekszik fészkében a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila) Karvalykeselyű (Gyps ruepellii) fióka született a Nyíregyházi Állatparkban, a kritikusan veszélyeztetett állatfajnak ez az első szaporulata Magyarországon.

A tenyészpár csaknem húsz éve költözött a sóstógyógyfürdői állatparkba. A két madár hosszú ideig nem mutatott érdeklődést egymás iránt, de idén januárban fészket raktak, az egyetlen tojásból pedig 55 nap alatt kikelt a fióka – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője szerdán az MTI-vel.

A karvalykeselyű (Gyps rueppellii) tojó elrepül héthetes fiókájától a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila)Az utód jelenleg másfél hónapos; a kicsit a szülei eddig olyan elszántan óvták és védelmezték, hogy a gondozók nem tudták megközelíteni.

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Az Afrika trópusi vidékein élő madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek.

A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik.
Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá váltak.

Héthetes karvalykeselyű-fióka (Gyps rueppellii) fekszik fészkében a Nyíregyházi Állatparkban, 2016 (MTI Fotó: Balázs Attila)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek