2017. március 25.  Szombat
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 25.  Szombat   Irén, Írisz
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Betűk hiányában című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Betűk hiányában

Szerző: / 2011. augusztus 17. szerda / Kultúra+, Grafológia   

Kádár János nem könnyítette meg az utókor dolgát. Ritkán és szűkszavúan beszélt saját magáról.  Mindent megtett annak érdekében is, hogy eltüntesse tevékenységének írott nyomait.

Egy anekdota szerint Kádár nem tudta szó nélkül hagyni, amikor elindultak a történeti és kulturális kutatások a volt Párttörténeti Intézetben. Ekkor telefonált az akkori igazgatónak, Huszár Istvánnak: “Huszár elvtárs, nem azért tettük oda magát, hogy hagyja, ottan mindenféle kutatók turkáljanak”.

Érdekes, ám annál nehezebb feladatra vállalkozott a két szerző az egykori főtitkár, Kádár János írásának és személyiségének elemzésével. Szőtsné Fritz Ágnes és Banainé Balogh Katalin nem árul zsákba macskát; a könyv már a fülszövegben és a bevezetőben felkészít arra, hogy a titkot nem fejtheti meg, épp csak bepillantást tud nyújtani (Csermanek) Kádár János ellentmondásokkal teli személyiségébe. Hiába „uralkodott” 33 évig, viszonylag kevés aláírt dokumentumot hagyott maga után, a kézzel írt leveleinek, közleményeinek száma csekély, az okleveleket, a leveleket pedig nagyon ritkán dedikálta, inkább gumibélyegzőt használt.

Minden, amit takargatni szándékozott

Hiányossággal, vagy inkább a történelem és a politika játszmáival kell kezdenem: a szerkezetében erősen felosztott könyv azért nem mutatja be a fiatal Kádár egyéniségét, mert nem tudja. A levéltárakban nem találtak példát rá, így a legkorábbi írás, amit boncolgatnak, a már 42 éves Kádárról szól.

A már megjelent könyvek, elemzések, a köztudat, mind mély befolyással bír, a szerzők mégis megpróbálták bemutatni egy szinte mindenki által ellentmondásos embernek ítélt politikus valódi arcát. A két szerző nem talált azzal az alapelvvel kezdte meg a kutatást, hogy „a kézírás – a legszemélyesebb, legőszintébb önvallomás – megmutatja azt is, amit sem a kortársak visszaemlékezései, sem a történeti kutatások nem tudtak feltárni: a személyiség törekvéseit, indítékait, a politikusi szerep mögött rejtőző esendő embert, Kádár Jánost.„

„Csak” Kádár János kézíráselemzését tartalmazza a vékony, 168 oldalnyi könyv, a két szerző mégis elutasítást tapasztalt a kiadási procedúra során, aminek mélyebb oka a bizalmatlanság lehet: Magyarországon a grafológia – amely tulajdonképpen a pszichológia egyik segédtudománya – a Kádár-korszak nagy részében, nem deklaráltan, a nyilvánosság számára tiltott terület volt, szinte kizárólag az állambiztonsági szervek művelték és használták. Noha a nyolcvanas években lazult a tiltás, és a szakértőknek majdnem mindent elölről kellett kezdeni: nem voltak szakmai anyagok, oktatási lehetőségek, alig maradtak grafológusok.

Ellentétek hálójában

Grafológia nem létezik pszichológia nélkül és vallom, hogy fordítva is igaz. Persze, mindig mindent a maga környezetében és tudatában kell vizsgálni. Az írásszakértő szerzőpáros a kor adta kronológiát vette alapul, és az írásminták most itt is bizonyították, hogy a történelmi és a történelemben felvállalt szerepeink változásai nem csak nyomot hagynak rajtunk, hanem belénk is égnek.

A fejezetek a korszak kiemelten fontos eseményeinek felidézésén kívül, Kádár János kézírásai által a grafológiai jellegzetességeibe is igyekszik betekintést engedni – rámutatva a grafológiai jegyek, alakzatok, szimbólumok előfordulására.

Az adott korszakot vizsgáló intézmények, szervezetek, szakmai műhelyek lassan teremtődtek meg, s a folyamat máig sem fejeződött be. „A szakmának sokat ártott Rákosné Ács Klára Vallanak a betűk című, 1985-ben megjelent kötete: a neves történeti alakok kézírását dilettáns módon elemző munkát neves értelmiségiek utasították el, s tulajdonképpen az egész hazai grafológiát elmarasztalták.” Ezek után nem csoda, hogy a történészek nagy része máig óvakodik az írásszakértőkkel való együttműködéstől.

A Betűkbe zárt személyiség című 2009-ben kiadott könyvben Kádárról közel kéttucatnyi kézírása alapján rajzolnak személyiségképet. A Nagy Imre per idejéről például egyetlen keltezés nélküli, 1957 végéről, 1958 elejéről származó kézírás tanúskodik az akkori Kádárról.

Mint kiderül, mindössze ötoldalnyi írásról van szó, amiben a legmarkánsabbak, legfeltűnőbbek a szüntelen, éber, mindenre kiterjedő figyelem, és az ezzel nyilvánvalóan összefüggő állandó mozgás, intézkedés, nyüzsgés grafológiai jegyei. De megfigyelhetők az esendősség, a félelem mutatói is a felette álló hatalomtól, hogy elégedetlenek lesznek vele. A sorok közötti nagyméretű távolság, az összetöpörödött betűk, a széthúzott szavak, s ugyanakkor a mozgásvezérlés, a felerősödő írónyomás az akaratot is mutatják. A szavak mögé rejtett valódi szándék eltakarására, elfedésére sajátos, felül zárt hurkot formázó k betűi utalnak.

Szőtsné Fritz Ágnes és Banainé Balogh Katalin kutatása szerint Kádár János 1988-as kézírásaiban gyengülő strukturáltságot lehet látni, de az írás nem esik szét, inkább a formák torzulnak. „Erőteljesen rajzolódik ki a félelem, de egyik levelében annyi a tehetetlen düh, agresszivitás, hogy a kézírást elképesztően eltorzítja. A lelkiismeret furdalás, a bűntudat jelei egyik kézírásában sem lelhetők fel.”

Cím: Szőtsné Fritz Ágnes és Banainé Balogh Katalin: Kádár János s.k. – A betűkbe zárt személyiség Kiadó: Flaccus Kiadó Megjelenés: 2009 Oldalszám: 168

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek