2017. július 24.  Hétfő
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Budapest napja című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Budapest napja

Szerző: / 2013. november 17. vasárnap / Kultúra+, Utazás   

Buda királyfi és Pest királykisasszony, Budapest, Vadász György (fotó: Panoramio)“…a főváros tényleges egyesítésének napjául f.é. november hó 17e tekintessék…” 140 éve, 1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda, és jött létre Budapest.

Ady Endre: Budapest éjszakája szól
(részlet)
Budapest éji, nagy álmát hozom.
Be víg város vagy, én bús városom,
Zsibbadtan tapint fáradt két kezem,
Cigánnyal, borral, nővel érkezem.
Budapest éji, nagy álmát hozom.

Én vagyok a mámoros, kusza est.
Egy városom van: szegény Budapest.
Máshol keserű borom és söröm,
Itt számba ömlik az édes öröm.
Én vagyok a mámoros, kusza est.

Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, megkezdte működését a Fővárosi Tanács.

Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorában, 1900-ban Budapest már a nyolcadik. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap a főváros ünnepnapja.

A fellendülés volt a cél

A két város egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.

a budai vár Mátyás király korában (fotó: OSZK)

Az 1870-es évek elején kezdődött meg az Országgyűlésben a városok jogállását, igazgatási viszonyait szabályozó törvény tárgyalása. Ennek vitájakor nyújtotta be önálló javaslatát a különálló városok egyesítéséről két honatya, Wahrmann Mór pesti küldött, a magyar országgyűlés első zsidó képviselője, valamint Házmán Ferenc budai polgármester. (Ez utóbbi már 1848-ban kidolgozta Pest és Buda egyesítésének tervét). 1872. december 23-án hirdették ki az egyesített Budapestről szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikket, amely elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését.

A törvénytervezetet Wahrmann Mór pesti és Házmán Ferenc budai képviselő (Buda utolsó polgármestere) nyújtotta be a Parlamentben. Az egyéves átmenet alatt egy Széher Mihály vezette, 34 tagú bizottság dolgozta ki a kerületek beosztását, a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket (címer, zászló). A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották. E posztra Ráth Károly került, ő a kormányt képviselte. A város vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett. Mellette két alpolgármester működik. A kerületek ügyeit az elöljárók vezetik, a munkájukat segítő testületet az esküdtek alkotják. Heves politikai viták közepette az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.

Különösen a virilizmus kérdése váltott ki heves indulatokat, ugyanis kétszáz tanácstagot a főváros legvagyonosabb polgárai közül, “az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából” választhattak a szavazók. A többi kétszáz képviselői helyet szintén listás választás útján kellett betölteni, ám erre a listára már bárki felkerülhetett, akinek választójoga volt.

Budapest, 1873 (fotó: Wikipédia)

Az első budapesti választáson tízezer választó adhatta le voksát, ám a szigorú választójogi feltételek, a virilizmus és más okok által kiváltott érdektelenség következtében a részvétel nem érte el az ötven százalékot.

A megválasztott képviselők 1873. október 25-én a Vigadóban gyűltek össze, ahol megalakultnak nyilvánították Budapest törvényhatóságát. A főjegyző felolvasta Ferenc József levelét, amelyben az uralkodó megnevezte három jelöltjét a főpolgármesteri tisztségre. Közülük Ráth Károly ítélőtáblai alelnök nyerte el végül a tisztséget 209 szavazattal. Budapest első polgármestere pedig a november 4-én megválasztott Kamermayer Károly lett. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.

Bár az október 25-i tanácskozás a fővárosi közgyűlés tényleges megalakulását, ezáltal a városrészek közigazgatási egységesülésének megtörténtét jelentette, maga a főváros mindig is november 17-ét tekintette a városegyesítés évfordulójának. Ennek oka lehet, hogy a Vigadóbeli eseményen az országos politika vezetői (a fővárost az új vezetésnek átadó kormánybiztos, Deák Ferenc és mások) voltak a főszereplők, ellenben november 17-én – amint azt az október eseményeket rögzítő 1873. december 2-i keltezésű jegyzőkönyv indokolja – “…a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette…”.

Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezését, hidak, utak, kikötők, közraktárak építését tervezték. 24 milliós állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett.

Budapest, Duna, Margit híd (fotó: Cultura)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek