2017. március 25.  Szombat
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 25.  Szombat   Irén, Írisz
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Grafológia másképp című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Grafológia másképp

Szerző: / 2012. január 6. péntek / Kultúra+, Grafológia   

Grafológiával foglalkozó könyv van bőven elég a könyvesboltokban és a szakirodalomban, hogy miért érdemes külön foglalkozni Gill-Maisani munkájával? Elsődlegesen azért, mert a hazai grafológiai tanulmányok más megközelítésből vizsgálják az írásmintákat.

Illetve azért is, mert ahogy a fülszöveg is írja, az íráselemzés mintegy százharminc éves történetében ez az első komoly mű, amely egy külföldi szerzőtől magyar fordításban megjelent. Elég nyomós indok.

„Meg kell tanulni látni, jól látni és mindent látni a kézírásban. A grafológia rossz alkalmazása többnyire a hiányos vagy a nem létező definíciókból ered. (Jules Crepieux-Jamin)”

Temperamentum a központban

Dr. Jean-Charles Gille-Maisani (1924-1995) igazi polihisztor volt. Mérnökként kezdte pályafutását, majd orvosként (pszichiátriából) doktorált, nagy európai és kanadai egyetemek műszaki fakultásain adott elő különféle matematikai tárgyakat. Jelentősek ezeken a területeken megjelent könyvei, publikációi is. Képzett pilóta is volt, továbbá zenével és költészettel is foglalkozott. A Wikipedia.org szerint nyolc nyelven beszélt, németül, franciául, de elsajátította az angol, az olasz, a spanyol, az orosz és a lengyel nyelveket is, de megtanult latinul és ógörögül is. Mindezek mellett az egyik legkiválóbb francia grafológusként tartják számon. A Temperaments psychobiologiques et Groupes sanguins című művében a különböző művészeket és művészeti megnyilvánulásokat egyes temperamentum és vércsoport szerint mutatta be.

„Ha az írás nyomtatott betűkkel írt, akkor műveltségre, ha mesterséges, akkor eredetiségre vagy a spontaneitás hiányára, ha rajzolt, akkor vizuális esztétikai érzékre, ha fonák, akkor nagyon egyéni véleményalkotásra gondolhatunk.”

Gille-Maisani könyvét precíznek, tudományos igényű műnek jellemzik. Van benne igazság. A szerző a grafológiát, mint kézírás- és pszichológiaelemzést, a Crépieux-Jamin módszer szerint alkalmazta, aminek alapja, hogy szintetikus fogalmakon át kell a ductust (kézírást) vizsgálni. Így aztán a grafológusnak minden új jegyfajtát egy összetett jegyfajtához kell kapcsolni, az értelmezés során pedig a grafikus környezet domináns jegyei alapján különböztetünk meg eseteket, felhasználva a pszichológiát.

Példaként megemlíthető, ahogy a görgetett írást bemutatja: amikor az oválok kialakításakor a toll egy kör kerületénél hosszabb vonalat ír le, így koncentrikus körívdarabok (takargatott formák) keletkeznek. Lehetséges értelmezés: szubjektivizmus, hiúság, hamis természet, képmutatás, önzés, ravaszság, hazugság, megtévesztési (csalási) szándék.

Mint általában is, itt különösen érvényes a szabály, hogy pusztán ezen jegyből végleges következtetést nem szabad levonnunk, mivel vannak kivételek. Nem kell megijedni senkinek, a könyv azért még érdekes; visszaolvasva a magyarázatot, valóban bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában.

Annak mindenképp érdemes kezébe venni és tanulmányozni Az írás pszichológiáját, aki rendelkezik már valamilyen szintű pszichológiai és grafológiai előtanulmánnyal. A grafikus jegyeken kívül, a Hipppokrateszt, Jungot és Sant-Morand-t elméleteit ismerhetjük meg a kézírás jegyei alapján, de többször hivatkozik Szondi Lipót személyiségelméletére is.

 

Szerző: Jean-Charles Gille-Maisani: Psychologie de l’ecriture Fordította: Mohai Péter
Kiadó: Flaccus Megjelenés: 2008 Oldalszám: 336

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek