2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 21 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 21 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ahol Kölcsey nyugszik című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Ahol Kölcsey nyugszik

Szerző: / 2017. augusztus 23. szerda / Kultúra+, Utazás   

Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő, politikus (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu) „Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc.” Petőfi Sándor pontosan meghatározta, merre található himnuszunk szerzőjének nyughelye.

Szeretem a temetőket. Úgy vélem, minden temetőnek megvan a maga történelme és története, a maga múltja, jelen és jövője, hangulata. A temetők mesélnek, felráznak és elgondolkodtatnak. Vannak temetők, amelyek a szokottnál is mélyebb nyomot hagynak bennem. Kölcsey Ferenc (1790-1838) nyughelye, a Szatmárcsekén található csónakos fejfás temető is ilyen.

Kölcsey Ferenc síremléke a református csónakos fejfás temetőben, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)Írók otthona – Ahol Kölcsey nyugszik

A reformkor nagy költője 1815-ben vonult vissza a szatmári településen lévő birtokára, s ott írta 1823. január 22-én a Himnuszt, amelyet később, 1845-ben Erkel Ferenc zenésített meg. Ennek tiszteletére a magyar kultúra napja 1989 óta január 22. Kölcsey Ferenc 1829-ben az akkori Szatmár megye aljegyzője lett, majd 1832-34 között a térség országgyűlési követe is volt. Birtokán a gazdálkodás mellett 1932-től elnyerte a szatmári főjegyzőségét, és foglalkozott politikai perek védőbeszédeinek megírásával is. 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén.

Kölcsey Ferencet 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették, ahol öccse, Kölcsey Ádám (1796-1827) nyugodott. Nem kellett hozzá a szatmárcsekei temető bejáratán olvasható tábla, miszerint könnyen megtalálható, a temető legmagasabb pontján áll a Gerendai Antal által tervezett, Kölcsey Ferenc fehérmárványból készült, hatoszlopos klasszicista síremléke. Néhány lépés és magam is megláthattam a nyughelyet és párkánnyal egybefogott oszlop közepén, hasábtalapzaton álló Kölcsey feliratos, címeres urnát.

Amilyen rögös utat járt be „A magyar nép zivataros századaiból” beszámoló vers, olyan hányatott sorsú lett szerzőjének halála utáni sorsa is. A szatmári legendák szerint, a bécsi udvarban rendelték el himnuszunk költőjének méreg általi halálát, mert Kossuth útját egyengette. Halála után két évvel a faluba érkezett 24 vasas német és kihangolta a sírt, de a koporsóban nem találtak felségsértésre vagy hazaárulásra utaló iratokat. 1938 végén halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a költő maradványait a mátészalkai Kölcsey Társaság, és a fehérmárványból készült klasszicista síremlék kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Kölcsey Ferenc síremléke, református csónakos fejfás temető, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)

Csendes e táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig”​

Lenyűgöző, valóban nehezen megfogalmazható látványt nyújt a népi csónakos fejfás temető, amelyről Szatmár vármegye első katonai felmérői 1782-85 között jegyezték fel: mintegy 1200 csónakos fejfa jelzi a sírhelyeket a református temetőben, mely 1973 óta műemlék. Az emberi alak benyomását keltő csónakos alakú fejfák a temetőbe belépve a nyári napsütést megszűrt fák árnyékában döbbenetes hatást váltanak ki: mintha bálványok sorfala közt haladnánk végig. A csónakos fejfa felső része három oldalról csapott és hegyes csúcsban végződik. Némelyiknél az előlap homlokrésze plasztikusan tagolt. A stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfa páratlan látványt nyújt. Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emlékei. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe. A fejrészt a törzstől az eresz választja el, amely az írott részt védi a víz lefolyásától.

A fejrész jellegzetes magyar motívuma a magyar bajusz. A törzsrészen állandó felirat minden fejfán: A.B.F.R. A. (A boldog feltámadás reménye alatt) és B.P. (Béke Poraira). A fejfák nem csak a szokásos név, születési és halálozási időpontokról számolnak be, az elhunytak életének legfőbb eseményeit rövid, néha humorral és szeretettel írt versbe szedték (és a temetőgondozó – faragóművész elmesélése szerint, szedik ma is), és vésték ezt is a fejfákra.

Református csónakos fejfás temető, itt található Kölcsey Ferenc síremléke, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)

Református csónakos fejfás temető, itt található Kölcsey Ferenc síremléke, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)

A „csónakos fejfák” a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik, a valamikori hiedelem úgy tartotta, hogy a csónakokban egy másik világba jutnak el az elhunytak. A Magyar Néprajzi Lexikon így ír a fatönkös fejfákról: „Fatönk majdnem természetes állapotában. Eleje jobban megmunkált (és felirattal ellátott), hátulja, ill. másik három oldala kevéssé, vagy egyáltalán nem. Mint legegyszerűbb forma az egész magyar nyelvterületen megtalálható, olyan községek temetőiben is, amelyeknek jellemző képét egyébként más típus adja. A fejfa elején, ill. homlokán gyakori a vésett vagy karcolt díszítés: körben elhelyezett csillag, szomorúfűz, különböző virágok, ritkábban foglalkozást jelentő eszközök: szekerce, balta, fogó, hal, orsó stb. E típus alcsoportját képezik a Szatmár m.-i ún. csónak alakú fejfák is (amelyeket – nem bizonyíthatóan – régi magyar csónakban való temetkezéssel hoztak kapcsolatba, kiképzésében a csónakba temetett ember képmását látva). Ennek háta nem lapos, hanem a törzs hátán él fut végig.”

1847. július 17-én Petőfi Sándor így írt Kerényi Frigyesnek az Úti levelekben:

„Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképen túl a Tiszán) Cseke, és csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egy pár hétig laktam itt s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az oda lépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes e táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek dongnak s távol az andalgó Tisza halkan mormogja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja.”

Református csónakos fejfás temető, itt található Kölcsey Ferenc síremléke, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)

Református csónakos fejfás temető, itt található Kölcsey Ferenc síremléke, Szatmárcseke (Fotó: Kibelbeck Mara / cultura.hu)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek