2017. március 24.  Péntek
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Keats háza című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Keats háza

Szerző: / 2016. október 31. hétfő / Kultúra+, Utazás   

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook) Bár életében nem kapta meg a jól megérdemelt elismerést, a tragikusan korai halálát követő évtizedekben ő lett az egyik legrajongottabb angol romantikus költő. John Keats egykori otthona ma is hű a szépség kultuszához.

A brit költőóriás, John Keats Londonban, a zöldövezet Hampstead Heath szélén lakott egy ikerházban Charles Brown barátjával élete legtermékenyebb időszakának két évtizedében; ekkor írta az Óda egy csalogányhoz című verset és több más költeményét.

oseph Severn: Keats a csalogányokat hallgatja, 1845 (Fotó: Wikipédia) Írók otthona – A Keats Ház

Leghíresebb verseit, az örök eszmények és a mulandó, változó világ közti ellentétről szóló ódáit 1819 tavasza és ősze közt vetette papírra; a versekben önnön létének tisztázásáért vívott harca és a képzelet felszabadító erejébe vetett hite tükröződik. A csalogány dalával azonosuló költő boldogsága szemben áll a bánattal és a betegséggel; a görög vázán a szerelmesek az örök, be nem teljesülő szenvedélyt jelentik; az őszhöz írt vers az elmúlást írja le, mégis a pillanatot az öröklétbe emelő örömérzést sugall.

“1819 tavaszán egy csalogány épített fészket a házam közelében – mesélte később a költő múzsájáról Charles Brown. – Keatsnek állandó örömet okozott az éneke, és egyik reggel felállt a reggelizőasztaltól, és székét egy szilvafa alá állította, ahol két-három órán át üldögélt.”

Ennek az ihletett pár órának a tiszteletére később ültettek egy szilvafát ugyanoda, ahol egykor az eredeti állt.

“Semmi másban nem hiszek, csak a szív érzelmeinek szentségében és a képzelet igazában” – írja Keats egyik levelében. A tuberkulózisban szenvedő Keats a melankóliát és bánatot az emberlét állandó kísérőjének tartja, amely együtt jár a boldogsággal, az ősz nála a beérés és betakarítás ideje, nem a pusztulásé. Képekben gazdag, meditatív ódái a romantikus líra legnagyobb alkotásai közé tartoznak. Ekkor írta a La Belle dame sans merci (A könyörtelen szép hölgy) című balladát is, mely a pusztító szerelem motívumát ismétli.

A ház, mint kiderült, a romantikának is éppúgy kedvezett, mint a versfaragásnak: Keats itt ismerte meg szomszédját és szenvedélyes szerelmét, Fanny Brawne-t. Ma megtekinthetjük itt a leveleit, azt a gránátkővel díszített eljegyzési gyűrűt, melyet a költő a lánynak adott (bár Keats tuberkolózisa miatt soha nem valósulhatott meg házasságuk), és azt a görög lantot mintázó arany melltűt is, melyet a költő hajszálaiból font füzér díszít.

Szerb Antal így ír róla: “Leveleiben mindegyre a boldogság elméletét keresi, boldogsági fokozatokat állít fel, vagy ezt írja: „Úgy képzelem, hogy egy ember igen kellemes életet élhet a következő módon: olvasson el néhány lap teljes költészetet vagy megtisztult prózát s azután bolyongjon vele és elmélkedjék rajta és tűnődjék azon és élje át és prófétáljon róla és álmodjék felőle… Minden ember pókként megszőheti saját belsejéből saját légies fellegvárát.” A szép mondatokat, írja, úgy szereti, mint egy szerelmes.”

Azonban, ahogy az élet egyéb területén, az irodalomban sem volt könnyű útja: Byron leszólta őt, a kritika is támadta, de Keats tisztában volt magával, s állta a vihart. 1817-ben kezdett az Endümionba, a pásztor-királyba szerető Diána holdistennő történetére Ovidius művei között bukkant rá. A mű a romantika világát tükrözi: pusztító, transzcendens érzésként írja le a szerelmet. “Minden, ami szép, öröm lesz örökké” – kezdi négyezer soros versét. Keats nyitotta az angol esztéta költők sorát, a szépség kultusza lírája meghatározó motívuma.

A tervek szerint a szobákat teljesen felújítják az eredeti mintájára, amellett lehetővé teszik, hogy a korábbinál is több eredeti kézirat és levél legyen itt megtekinthető.

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

John Keats háza, Fanny Brawne szobája - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek