2017. április 24.  Hétfő
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 24.  Hétfő   György
Havas eső 1 °C Havas eső

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Keats háza című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Keats háza

Szerző: / 2016. október 31. hétfő / Kultúra+, Utazás   

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook) Bár életében nem kapta meg a jól megérdemelt elismerést, a tragikusan korai halálát követő évtizedekben ő lett az egyik legrajongottabb angol romantikus költő. John Keats egykori otthona ma is hű a szépség kultuszához.

A brit költőóriás, John Keats Londonban, a zöldövezet Hampstead Heath szélén lakott egy ikerházban Charles Brown barátjával élete legtermékenyebb időszakának két évtizedében; ekkor írta az Óda egy csalogányhoz című verset és több más költeményét.

oseph Severn: Keats a csalogányokat hallgatja, 1845 (Fotó: Wikipédia) Írók otthona – A Keats Ház

Leghíresebb verseit, az örök eszmények és a mulandó, változó világ közti ellentétről szóló ódáit 1819 tavasza és ősze közt vetette papírra; a versekben önnön létének tisztázásáért vívott harca és a képzelet felszabadító erejébe vetett hite tükröződik. A csalogány dalával azonosuló költő boldogsága szemben áll a bánattal és a betegséggel; a görög vázán a szerelmesek az örök, be nem teljesülő szenvedélyt jelentik; az őszhöz írt vers az elmúlást írja le, mégis a pillanatot az öröklétbe emelő örömérzést sugall.

“1819 tavaszán egy csalogány épített fészket a házam közelében – mesélte később a költő múzsájáról Charles Brown. – Keatsnek állandó örömet okozott az éneke, és egyik reggel felállt a reggelizőasztaltól, és székét egy szilvafa alá állította, ahol két-három órán át üldögélt.”

Ennek az ihletett pár órának a tiszteletére később ültettek egy szilvafát ugyanoda, ahol egykor az eredeti állt.

“Semmi másban nem hiszek, csak a szív érzelmeinek szentségében és a képzelet igazában” – írja Keats egyik levelében. A tuberkulózisban szenvedő Keats a melankóliát és bánatot az emberlét állandó kísérőjének tartja, amely együtt jár a boldogsággal, az ősz nála a beérés és betakarítás ideje, nem a pusztulásé. Képekben gazdag, meditatív ódái a romantikus líra legnagyobb alkotásai közé tartoznak. Ekkor írta a La Belle dame sans merci (A könyörtelen szép hölgy) című balladát is, mely a pusztító szerelem motívumát ismétli.

A ház, mint kiderült, a romantikának is éppúgy kedvezett, mint a versfaragásnak: Keats itt ismerte meg szomszédját és szenvedélyes szerelmét, Fanny Brawne-t. Ma megtekinthetjük itt a leveleit, azt a gránátkővel díszített eljegyzési gyűrűt, melyet a költő a lánynak adott (bár Keats tuberkolózisa miatt soha nem valósulhatott meg házasságuk), és azt a görög lantot mintázó arany melltűt is, melyet a költő hajszálaiból font füzér díszít.

Szerb Antal így ír róla: “Leveleiben mindegyre a boldogság elméletét keresi, boldogsági fokozatokat állít fel, vagy ezt írja: „Úgy képzelem, hogy egy ember igen kellemes életet élhet a következő módon: olvasson el néhány lap teljes költészetet vagy megtisztult prózát s azután bolyongjon vele és elmélkedjék rajta és tűnődjék azon és élje át és prófétáljon róla és álmodjék felőle… Minden ember pókként megszőheti saját belsejéből saját légies fellegvárát.” A szép mondatokat, írja, úgy szereti, mint egy szerelmes.”

Azonban, ahogy az élet egyéb területén, az irodalomban sem volt könnyű útja: Byron leszólta őt, a kritika is támadta, de Keats tisztában volt magával, s állta a vihart. 1817-ben kezdett az Endümionba, a pásztor-királyba szerető Diána holdistennő történetére Ovidius művei között bukkant rá. A mű a romantika világát tükrözi: pusztító, transzcendens érzésként írja le a szerelmet. “Minden, ami szép, öröm lesz örökké” – kezdi négyezer soros versét. Keats nyitotta az angol esztéta költők sorát, a szépség kultusza lírája meghatározó motívuma.

A tervek szerint a szobákat teljesen felújítják az eredeti mintájára, amellett lehetővé teszik, hogy a korábbinál is több eredeti kézirat és levél legyen itt megtekinthető.

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

John Keats háza, Fanny Brawne szobája - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

John Keats háza - Keats House Museum  - Hampstead Heath, London (Fotó: Keats House Museum/Facebook)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek