2017. január 22.  Vasárnap
Pára -3 °C Pára
Rovatok
2017. január 22.  Vasárnap   Artúr, Vince
Pára -3 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kölcsey Ferenc verse díszíti a homlokzatot című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Kölcsey Ferenc verse díszíti a homlokzatot

Szerző: / 2016. szeptember 27. kedd / Kultúra+, Utazás   

A cégénydányádi Kölcsey-Kende-kúria, Cégénydányád (Fotó: HNP) A rokon Kende- és Kölcsey-család által a 19. században klasszicista stílusban építtetett lenyűgöző kastély és egyedülálló természeti kincsekben gazdag parkja várja a látogatókat.

Megnyitották a felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende kastélyt

Megnyitották a látogatók előtt az 560 millió forint európai uniós pályázati forrásból felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende-kastélyt vasárnap. A klasszicizáló stílusban épített kastély, a meghagyott őshonos fák, a távoli földrészekről betelepített növényritkaságok, a változatos díszcserjék és a hangulatos tisztások által vált a park Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb tájképi kertjévé.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Területen álló, 1833-ban klasszicista stílusban épült, helyreállított műemlék létesítményt. A kétszintes, különleges kialakítású, többszárnyú kastélyt az egykori Szente-Mágócs nemzetségből származó, az egymással rokon Kölcsey- és Kende-család egyik tagja, Kende Zsigmond építtette a Szamos partjára 1833-ban, klasszicista stílusban. A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült: az épület angol parkra néző homlokzatát az ősi família legnevezetesebb tagjának, Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének verssorai ékesítik, amelyeket több mint 180 évvel ezelőtt írt rokona kérésére. Kölcsey ide írt verssorai: „Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak partjain a költő lát vala s zenge felém: Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát”. A kastély másik különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárat, valamint boltozatos megoldású előcsarnok.

A cégénydányádi Kölcsey-Kende-kúria, Cégénydányád (Fotó: HNP)

Kölcseyt és Kende Zsigmondot nemcsak rokoni, hanem közéleti és politikusi szálak is összekötötték az 1800-as években, mert a költő országgyűlési követ, míg a földbirtokos vármegyeházi hivatalnok volt. 

Az 1900-as évek elejéről fennmaradt leírások alapján, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően felújított épületet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága múzeumi formában, turisztikai bemutatóhelyként működteti a jövőben. Igényes kiállítási feltételeket alakítottak ki a kastély négy termében, ahol az épület és a hozzá tartozó, ugyancsak védett 14 hektáros angol park múltját irodalmi, történelmi és természetrajzi feldolgozásban mutatják be a látogatóknak.

Egy további állandó kiállítás a Kölcsey- és Kende-család történetét mutatja be, egy másik pedig a vidéki nemesség és kisnemesség, illetve a parasztság hétköznapi, valamint ünnepi táplálkozási szokásainak, étkezési kultúrájának, egykori konyhai berendezéseinek állít emléket, valamint a természetvédelem témakörrel is foglalkoznak. A kiállítások megtekintésén túl további ökoturisztikai attrakció a kastélypark látogatása, a park természeti kincseinek bemutatása.

A Világ Kulturális és Természeti Örökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy természetvédelmi körzetet működtet, illetve 19 önálló természetvédelmi területet kezel. Az utóbbiak közül a legtöbb, 11 Szabolcs-Szatmár-Beregben található.

A cégénydányádi Kölcsey-Kende-kúria, Cégénydányád (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Emellett ökoturisztikai attrakcióként tárlatok foglalkoznak a természetvédelem témakörével, a természet kincseinek bemutatásával. A cégénydányádi Kende-Kölcsey-kúria parkjában szintén sok-sok ritka növényt és állatot vehetnek szemügyre az érdeklődők. Így az épületet övező angol park fennmaradt ritkaságszámba menő fáival, bokraival és növényeivel is megismertetik a látogatókat. A park egykor 100 holdas volt, amely az eltelt közel két évszázad alatt 18 holdra zsugorodott, de még így is egyedülálló természeti kincsekben, az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik a hozzáértők. Ritka óriásplatánok, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, virginiai borókafenyő, törökmogyoró, kaukázusi szárnyas dió, jázminbokrok, illetve fürtös bodzák is láthatók ott. A fák alatt a téltemető szintén virágzik kora tavasszal a parkban, méghozzá sehol másutt nem látható nagy állományban. A park madárvilága is ritkaságszámba megy, holló, csóka, erdei füles bagoly, valamint a fakopáncsok négy fajtája, köztük a balkáni is fészkel a fák lombjai között. 

A fás területen ritka madarak is fészkelnek, így holló, csóka, erdei fülesbagoly, fekete harkály és négy fakopáncsfaj, köztük a balkáni.

A cégénydányádi Kölcsey-Kende-kúria, Cégénydányád (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek