2017. január 22.  Vasárnap
Pára -3 °C Pára
Rovatok
2017. január 22.  Vasárnap   Artúr, Vince
Pára -3 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mi az írás? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Mi az írás?

Szerző: / 2013. január 17. csütörtök / Kultúra+, Grafológia   

tollÍrunk, ha közölni, megjegyezni, ábrándozni vagy akár alkotni kívánunk valamit. Életünk elképzelhetetlen írás nélkül.

Reggel alig ébredünk, és az első kávé mellett máris kezünkben a megszokott újság, vagy e-mailjeinkre válaszolunk, reklámújságokat olvasunk, s attól kezdve a cégtáblák, hivatalos és baráti levelek, könyvek, folyóiratok, műsorfüzetek, színes plakátok és villódzó fényreklámok ontják szüntelenül a tengernyi betűt. Úgyszólván nincs olyan mozzanata életünknek, amelybe az írás valamiképp ne szövődne.

Mi az írás?

József Attila: A betűk sivatagában
(részlet)

A gót s latin betűk sivatagában,
Fáradt diák, virágot keresek.
Oly szürke vagyok multban és a mában
S szeretnék élni én is keveset!
Tavasz van, rajtam bágyadt barnaság van,
Az utakon vidám szerelmesek
S amíg viaskodom a Bánat-ölyvvel,
Az út, a fák, a rét – és minden zöldel.

Az ó betűkre friss könnyűket ejtek,
Nem hat reám vitéz lovagkora
És jaj nekem, hogy mindent elfelejtek,
Ha nevet alabástrom fogsora,
Mert bennem is lassan, szépen megerjedt
S kiforrt a szerelem részeg bora;
De ajkaimra gyöngyei se jutnak
S én nem lehetek társa mámoruknak

Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb csoportok által elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere. Az írás tulajdonképpen lebontotta a tér és idő korlátait a tudás széles körű és gyors terjedésének útjából. Határvonalat alkot a népek között, megismerésével egymás gondolatait, érzelmeit is jobban megértjük.

A kultúra fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen hatású az a felismerés, hogy az ember beszéde mindössze 35-40 hang variációja, s ennyi betűjellel minden nyelv teljes szókészlete rögzíthető. Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában hét-nyolcszáz hieroglif, illetve ékírásos jelet kellett elsajátítani, hogy az ember írásban kifejezhesse magát. A japánoknál ma is 2600 írásjegyet kell megtanulniuk, a kínaiaknak pedig csupán ahhoz, hogy a napilapokat olvasni tudják, legalább 3000-et, a szépirodalmi, költői alkotásokról és a szakkifejezésekkel zsúfolt tudományos munkákról nem is beszélve.

Az írást megelőző élőbeszédnek köszönhetjük Homérosz énekeit, az Eddát, a Nibelung-dalt és a Kalevalát. Hogy csak az utóbbit vegyük: ki tudja, hány ezer éven át tartotta fenn az élőbeszéd, míg a 19. században Elias Lönnrot a nép szájáról csorbítatlanul összegyűjtötte. Ám miután ezeket a műveket először lejegyezték, a fennmaradásuk is biztosítottá vált.
Az írás konzerváló hatásával magyarázható az is, hogy az élénk irodalmi életet élő népek nyelve egyre lassúbb ütemben, mintegy az irodalom fejlődésével párhuzamosan változik. A magyarban például sokkal kevesebb a szótani változás a 17. századi kuruc vitézi költészet korától máig, mint Tinóditól a barokk korig, s még kevesebb, mint a Halotti beszédtől Tinódiig.

egyiptomi hieroglif írás táblán, Louvre

Az írás több mint ötezer éve bűvöli el az embert. A kedvező biológiai fejlődésen kívül a munka és a társas együttélés mozdította elő leghatékonyabban az emberi intellektus kibontakozásában. Együttes hatásuk két olyan képesség kialakulásához vezetett, amely alapvetően, minőségileg különbözteti meg az embert minden más élőlénytől: a gondolkodás és a beszéd. A fejlődés harmadik láncszeme az írás, amely elválaszthatatlanul összefonódik az előbbi kettővel.

Kézírással jobban rögzül az ismeret

Könnyebben és jobban tanulnak azok a diákok, akik kézírással és nem gépeléssel rögzítik ismereteiket – derítették ki norvég kutatók.
A papíron való kézírás és a könyvolvasás folyamata jobban rögzíti az ismereteket az agyban, mint a számítógép klaviatúráján való gépelés, illetve a képernyő olvasása. Az olvasás és az írás számos érzéket érint, amikor kézzel írunk az agy visszacsatolást kap izmainktól és az ujjbegyektől. Az ilyen típusú visszacsatolások erősebbek, mint azok, amelyeket a klaviatúra érintésével és a gépeléssel kapunk, és megerősítik a tudási mechanizmust – magyarázzák a szakemberek az Advences in Haptics szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A kutatás kimutatta, hogy az olvasás és az írás az agy különböző részeit stimulálja. A szakemberek felnőttek két csoportját vizsgálták: feladatuk egy számukra ismeretlen, mintegy 20 betűből álló ábécé írásának megtanulása volt. Az egyik csoport kézírással sajátította el, a másik számítógépbe írta az új ismeretanyagot.
Három-hat héttel a tanulási folyamat után tesztet írattak velük, ezen azok teljesítettek jobban, akik az ismeretlen ábécét kézírással sajátították el. CT-vizsgálattal kimutatták azt is, hogy a kézírásos csoportban az agy Broca-területe, amely a nyelv elsajátításában játszik szerepet jobban aktivizálódott. A klaviatúrán írók
csoportjában ez az agyterület egyáltalán nem, vagy alig aktivizálódott – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.

jegyzetfüzet kézírás (Fotó: Gazdag Tea)


Felhasznált irodalom:
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története
Albert H. Hughes: Mit rejt a kézírásunk?
MTI

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek