2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mi az írás? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Mi az írás?

Szerző: / 2013. január 17. csütörtök / Kultúra+, Grafológia   

tollÍrunk, ha közölni, megjegyezni, ábrándozni vagy akár alkotni kívánunk valamit. Életünk elképzelhetetlen írás nélkül.

Reggel alig ébredünk, és az első kávé mellett máris kezünkben a megszokott újság, vagy e-mailjeinkre válaszolunk, reklámújságokat olvasunk, s attól kezdve a cégtáblák, hivatalos és baráti levelek, könyvek, folyóiratok, műsorfüzetek, színes plakátok és villódzó fényreklámok ontják szüntelenül a tengernyi betűt. Úgyszólván nincs olyan mozzanata életünknek, amelybe az írás valamiképp ne szövődne.

Mi az írás?

József Attila: A betűk sivatagában
(részlet)

A gót s latin betűk sivatagában,
Fáradt diák, virágot keresek.
Oly szürke vagyok multban és a mában
S szeretnék élni én is keveset!
Tavasz van, rajtam bágyadt barnaság van,
Az utakon vidám szerelmesek
S amíg viaskodom a Bánat-ölyvvel,
Az út, a fák, a rét – és minden zöldel.

Az ó betűkre friss könnyűket ejtek,
Nem hat reám vitéz lovagkora
És jaj nekem, hogy mindent elfelejtek,
Ha nevet alabástrom fogsora,
Mert bennem is lassan, szépen megerjedt
S kiforrt a szerelem részeg bora;
De ajkaimra gyöngyei se jutnak
S én nem lehetek társa mámoruknak

Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb csoportok által elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere. Az írás tulajdonképpen lebontotta a tér és idő korlátait a tudás széles körű és gyors terjedésének útjából. Határvonalat alkot a népek között, megismerésével egymás gondolatait, érzelmeit is jobban megértjük.

A kultúra fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen hatású az a felismerés, hogy az ember beszéde mindössze 35-40 hang variációja, s ennyi betűjellel minden nyelv teljes szókészlete rögzíthető. Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában hét-nyolcszáz hieroglif, illetve ékírásos jelet kellett elsajátítani, hogy az ember írásban kifejezhesse magát. A japánoknál ma is 2600 írásjegyet kell megtanulniuk, a kínaiaknak pedig csupán ahhoz, hogy a napilapokat olvasni tudják, legalább 3000-et, a szépirodalmi, költői alkotásokról és a szakkifejezésekkel zsúfolt tudományos munkákról nem is beszélve.

Az írást megelőző élőbeszédnek köszönhetjük Homérosz énekeit, az Eddát, a Nibelung-dalt és a Kalevalát. Hogy csak az utóbbit vegyük: ki tudja, hány ezer éven át tartotta fenn az élőbeszéd, míg a 19. században Elias Lönnrot a nép szájáról csorbítatlanul összegyűjtötte. Ám miután ezeket a műveket először lejegyezték, a fennmaradásuk is biztosítottá vált.
Az írás konzerváló hatásával magyarázható az is, hogy az élénk irodalmi életet élő népek nyelve egyre lassúbb ütemben, mintegy az irodalom fejlődésével párhuzamosan változik. A magyarban például sokkal kevesebb a szótani változás a 17. századi kuruc vitézi költészet korától máig, mint Tinóditól a barokk korig, s még kevesebb, mint a Halotti beszédtől Tinódiig.

egyiptomi hieroglif írás táblán, Louvre

Az írás több mint ötezer éve bűvöli el az embert. A kedvező biológiai fejlődésen kívül a munka és a társas együttélés mozdította elő leghatékonyabban az emberi intellektus kibontakozásában. Együttes hatásuk két olyan képesség kialakulásához vezetett, amely alapvetően, minőségileg különbözteti meg az embert minden más élőlénytől: a gondolkodás és a beszéd. A fejlődés harmadik láncszeme az írás, amely elválaszthatatlanul összefonódik az előbbi kettővel.

Kézírással jobban rögzül az ismeret

Könnyebben és jobban tanulnak azok a diákok, akik kézírással és nem gépeléssel rögzítik ismereteiket – derítették ki norvég kutatók.
A papíron való kézírás és a könyvolvasás folyamata jobban rögzíti az ismereteket az agyban, mint a számítógép klaviatúráján való gépelés, illetve a képernyő olvasása. Az olvasás és az írás számos érzéket érint, amikor kézzel írunk az agy visszacsatolást kap izmainktól és az ujjbegyektől. Az ilyen típusú visszacsatolások erősebbek, mint azok, amelyeket a klaviatúra érintésével és a gépeléssel kapunk, és megerősítik a tudási mechanizmust – magyarázzák a szakemberek az Advences in Haptics szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

A kutatás kimutatta, hogy az olvasás és az írás az agy különböző részeit stimulálja. A szakemberek felnőttek két csoportját vizsgálták: feladatuk egy számukra ismeretlen, mintegy 20 betűből álló ábécé írásának megtanulása volt. Az egyik csoport kézírással sajátította el, a másik számítógépbe írta az új ismeretanyagot.
Három-hat héttel a tanulási folyamat után tesztet írattak velük, ezen azok teljesítettek jobban, akik az ismeretlen ábécét kézírással sajátították el. CT-vizsgálattal kimutatták azt is, hogy a kézírásos csoportban az agy Broca-területe, amely a nyelv elsajátításában játszik szerepet jobban aktivizálódott. A klaviatúrán írók
csoportjában ez az agyterület egyáltalán nem, vagy alig aktivizálódott – olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.

jegyzetfüzet kézírás (Fotó: Gazdag Tea)


Felhasznált irodalom:
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története
Albert H. Hughes: Mit rejt a kézírásunk?
MTI

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek