2017. augusztus 19.  Szombat
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 19.  Szombat   Huba
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) 110 éve született Jávor Pál című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

110 éve született Jávor Pál

Szerző: / 2012. január 31. kedd / Kultúra, Teátrum   

Iskola helyett a mozit választotta a 110 éve született Jávor Pál, aki duhaj természetével, lovagiasságával, sírig tartó hűségével és emberszeretetével, s főként elragadtató stílusával minden idők egyik legkedveltebb magyar sztárja volt.

Jávor Pál az 1930-as, 40-es években a magyar film központi szereplője, az egyszerű parasztfiútól kezdve az arisztokratáig bárkit tehetséggel megformált. Sokáig nem lehetett pontosan tudni, hol látta meg a napvilágot a színész, azonban nemrég egy helytörténész rátalált Jávor Pál szülőházára; Puskel Péter újságíró, helytörténész, Jávor-kutató Aradon megtalálta azt az idős hölgyet, aki tudni véli a titkot. A 84 éves Kapitány Rozália az egykori szülői ház közelében lakik, ő azonosította az úgynevezett Moti-házat. Jávort ugyanis Motinak becézte édesanyja, később a felesége is. Az Aradon, 1902. január 31-én Jermann Pál néven született színész emlékét a helyiek a mai napig ébren tartják.

Vidéki fiú a városba kerül

A legenda szerint az iskola helyett Jávor gyakran moziba járt, mert már gyerekként eldöntötte, hogy filmszínész lesz, noha anyja vasutasnak szánta. Jávor azonban először az Aradi Hírlapnál próbálkozott újságírással, majd 1919-ben kiutasíttatta magát Romániából azzal a határozott céllal, hogy Dániában, a Nordisk filmgyárban próbál szerencsét. Végül csak Budapestig jutott.
Utazása a jegy érvénytelensége miatt ért véget Budapesten, ami végül elindította a hírnév felé. Az ifjú Jermann Pál felvételt nyert az Országos Színészegyesület Színiiskolájába, ahol 1922-ben kapott diplomát. A színiiskolában lehetősége lett esténként a Várszínházban statisztálni, s így előteremthette azt a minimális összeget, ami a létfenntartásához szükséges volt. Pethes Imréről, akadémiai tanáráról, érett művészként így vallott: “Volt egy tanárom. Úgy hívták, Pethes Imre. Az én szememben ő volt a tökéletes ember és ami vagyok, őneki köszönöm. Akármit csinálok, az ő kezét érzem a vállamon. Ő vezet engem a rögös, akadályokkal teli művész-úton.” (Délibáb 1940. december 21. XIV. évf. 51. szám).

Első munkahelye a Várszínház volt, majd a Renaissance Színházhoz szerződött, azután vidéken – Kaposváron, Székesfehérvárott, Esztergomban, Veszprémben és Szegeden – lépett fel. 1928-tól ismét a fővárosban játszott előbb a Magyar Színházban, aztán a Vígszínházban, de szerepeket vállalt az Operettszínházban és a Belvárosi Színházban is. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt.

Színpadon, filmvásznon Jávorpali a sztár

Jávor lett a harmincas-negyvenes évek népszerű amorózója. Neve mind a mai napig garancia a könnyed, vidám, gyakran zenés, drámai felhangú romantikus játékfilmekhez. Nagy sikerrel alakította Kukorica Jancsit a János vitézben, Noszty Ferit a Mikszáth-regény színpadi változatában, ifjabb Nagy Istvánt (Bródy: A tanítónő). De Drámai tehetségét később Shakespeare-szerepekben és modern drámákban is kamatoztathatta. Kiemelkedő alakítása volt Rank Doktor Ibsen Nóra című színművében, valamint a Per Gynt címszerepe.

Noha ő maga a színházi szerepeit részesítette előnyben, a nagy sikereket a film hozta meg a számára. A háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja volt. Első filmje az 1929-ben készült, a Csak egy kislány van a világon című, utólag hangosított némafilm volt, s az ezután következő tizenöt évben ő lett a magyar filmek első számú férfisztárja, az ügyeletes szívdöglesztő. Jelentősebb filmszerepei voltak: Benedek István (Hyppolit, a lakáj), Balázs (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Kerekes Pál (Nászút féláron), Egry Iván (Halálos tavasz) Uz Bence, Gábor diák (Gül Baba), Dankó Pista, János (Valamit visz a víz), ifj. Nagy (A tanítónő). A negyvenes évek elején külföldön is filmezett. Minden szerepében snájdig volt és elegáns, nekibúsulva vagy szilajul mulatott, a publikum pedig el volt ragadtatva.

A hírnévvel együtt járt az állandó feszültség, amit leggyakrabban módjával ugyan, de a rajongók megunhatatlan érdeklődésével és az alkohol okozta mámorral, mulatozással oldott fel. Már legenda övezte körül; csakhogy nehezen kezelte; nem tudta mindig kellően kordában tartani féktelenségét, hirtelenségét, így többször is összekülönbözött a sajtóval, ami az akkori időkben is már nagyhatalommal bírt.

Üldözötté vált

A sokszor hajszolt és zaklatott időszakából végül 1934-ben Landesmann Olga, a gyerekeit egyedül nevelő fiatalasszony rántotta ki, akit feleségül vesz. Ezzel megteremtődik számára egy biztos családi otthon. Jávor élete végéig hűséges szeretettel volt felesége iránt.
Jávor Pál több mint 70 filmben alakított főszerepet.

Egy ausztriai forgatáson zsidó származású feleségét letartóztatta a Gestapo, s Jávor emiatt is egyre inkább szembekerült a Nemzeti Színház jobboldali vezetésével. A zsidótörvények életbe lépése után sok állás nélküli kollégájának szerzett alkalmi munkát. 1944. március 19. után azonban ő is üldözött lett, előbb a színházból, majd a filmgyárból is kitiltották. 1944. októberében ismét házkutatást végeztek nála és Jávort és feleségét házi őrizetben tartották mindaddig, míg a Gestapo kezére nem került újra. A németek Sopronkőhidára hurcolták, majd a németországi Pfarrkirchenbe került, ahonnan 1945-ben tért haza. Jávor tehetetlen volt, noha Olgát is sikerült kimenekíteni a Gestapo kezéből, de az amerikai csapatok érkezéséig a színész nem tudta feleségét fölkeresni.

Hazaérve a Nemzetiben az új vezető, Major Tamás nem engedte színpadra, így került a Művész Színházhoz és a Magyar Színházhoz, ahol elhalmozták szerepekkel. 1946-ban egy hosszabb erdélyi turné alkalmával néhány napot töltött szülővárosában: az Életre ítéltek filmbemutatója előtt fellépett, és népszerű filmslágereket énekelt.
Puskel Péter újságíró, helytörténész elmondta, a helyiek minden lépését kísérték. “A szálloda előtt százak várták, elsősorban hölgyek. Utána két moziban fellépett, filmdalokat adott elő, majd egy kávéházban azt nyilatkozta egy riporternek, hogy nagyon szereti a szülővárosát, és ha majd egyszer nyugdíjba megy, itt fog letelepedni” – mondta a kutató.

Amerika messze van

1946 őszén meghívásra Amerikába indult “hathónapos” turnéra. Sárossy Szüle Mihály társulatával járta a magyarlakta településeket és kisebb filmszerepeket játszott Hollywoodban. Tehetségét elismerték, megkapta a nagy Caruso produkcióban Caruso szerepét, csakhogy nyelvi nehézségei miatt elveszik tőle. A komoly siker elmaradt, nem érezte jól magát az egyéniségétől merőben idegen, ismeretlen országban, és megalázónak is tartotta az előválogatásokat, ezért inkább turnékon vett részt.
Jávor egy izraeli vendégszereplés után, 11 év elteltével 1957 novemberében hazatért feleségével Magyarországra. Közönségfogadtatása a régi volt, őt pedig éltette a Jávor-legenda. A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, de elhatalmasodó betegsége miatt szerepeket már nem kapott.

Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én 57 éves korában súlyos betegség után. A legenda szerint, ahogy a filmvásznon, s életében is gyakran tette, utoljára még a kórházban muzsikus cigányokkal mulatott.

 

GT / MTI sajtóadatbank felhasználásával

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek