2017. április 24.  Hétfő
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 24.  Hétfő   György
Havas eső 1 °C Havas eső

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Isaac Asimov, a sci-fi mestere című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Szerző: / 2017. április 19. szerda / Kultúra, Irodalom   

Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője.

Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.

Az oroszországi Petrovicsiben született 1920. január 2-án Iszaak Judovics Ozimov néven. Hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba, és Brooklynban telepedtek le. Apja kis vegyeskereskedést nyitott, amelynek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is üzletükben találkozott először, lelkes olvasója volt a polcokra kitett újságok ilyen tárgyú írásainak. Tizennyolc évesen ő is tollat ragadott, de első novellái különösebb visszhang nélkül maradtak. Az érettségi után a Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett. A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott.

Isaac Asimov (1920-1992) író, biokémikus (Fotó: babelio.com)“Miért van az, mélázott, hogy annyi ember leéli az életét anélkül, hogy választ keresne a kérdésekre? Sőt maguktól a kérdésektől is megkímélik magukat. Lehet izgalmasabb valami az életben, mint a válaszok keresése?” (Isaac Asimov: Az Alapítvány előtt)

Huszonegy éves volt, amikor az Astounding Science Fiction című magazinban megjelent Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. Asimov többször is azt nyilatkozta, hogy írására azért büszke, mert a folyóirat szerkesztői annyira jónak találták, hogy az eredetileg meghirdetett szavanként egy cent helyett példátlan módon – és önként – másfél centet fizettek neki.

Tudományos tevékenysége mellett az írással sem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) , amelyben ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat. A kitüntetést Asimovnak még négy alkalommal ítélték oda, 1957-ben A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért pedig elnyerte az Edison Alapítvány díját. Robotregényei is rendkívül népszerűek lettek, nevéhez fűződik maga a robotika szó megalkotása és ő fogalmazta meg a robotika három törvényét is, amelyre nemcsak más szerzők hivatkoztak-hivatkoznak, hanem a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók is komolyan tanulmányozták.   

“Percek, órák, napok. Mit számít ez? Ha egyszer a haladék lejár, a Halhatatlanság megszűnik. Hallja? Ez lesz a Halhatatlanság halála.” (Isaac Asimov: A halhatatlanság halála)

Az Alapítvány-sorozatot 1984-ben folytatta Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjai és A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte összehozni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre.  

A tudományos-fantasztikus irodalom mellett változatos témakörökben – elsősorban tudományos ismeretterjesztési céllal – rengeteget publikált, említésre érdemes 1970-ből az Asimov Shakespeare-kalauza vagy 1976-ból az Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, gyerekeknek írt csillagászati sorozata is jelentős.   

Isaac Asimov (1920-1992) író, biokémikus (Fotó: babelio.com)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek