2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ferenczy Béni, “a szelídség szobra” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ferenczy Béni, “a szelídség szobra”

Szerző: / 2017. június 3. szombat / Kultúra, Képzőművészet   

“Köztük Béni, a szobrász, / a szelídség szobra volt.” 50 éve, 1967. június 2-án halt meg Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász és grafikus.

1890. június 18-án született Szentendrén ikertestvérével, Noémival, aki kiemelkedő gobelinművész lett. Apjuk Ferenczy Károly, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, anyjuk, Fialka Olga is jelentős festőművész volt, akárcsak Valér bátyjuk.

Ferenczy Béni (1967-1890) Kossuth-díjas szobrász és grafikus Ülő női akt c. műve (Fotó: MTI/MaNDA)Ferenczy Béni 1907-től Nagybányán Iványi-Grünwald Bélánál és Réti Istvánnál, majd Firenzében, a müncheni akadémián és Párizsban tanult. 1914-es hazatérése után részt vett a család 1916-os kiállításán az Ernst Múzeumban, majd a két évvel később apja halála alkalmából rendezett emlékkiállításon. 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében, a bukás után Romániába, Csehszlovákiába, majd Bécsbe emigrált és megnősült.

1923-24-ben Berlinben élt, Bernáth Auréllal rendezett közös kiállítást, 1925-ben a pesti Nemzeti Szalonban mutatta be munkáit. 1932-ben Moszkvába ment, itt házasodott meg másodszor, egy kivégzett magyar emigráns orosz özvegyét vette el, feleségét hazatérésük után mindenki Erzsikének nevezte. 1935-től újra Bécsben és Budapesten élt, 1942-ben részt vett a velencei Biennálén. A második világháború alatt zsidókat mentett, Budapest ostroma alatt műterme elpusztult.

1946-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárának nevezték ki, 1948-ban megkapta első Kossuth-díját. A dogmatikus kultúrpolitika aztán két év múlva nyugdíjba kényszerítette, mert Petőfi-szobrát nem találták elég heroikusnak. 1956-ban agyvérzése nyomán jobb oldala megbénult, beszélni is alig tudott, de megtanult balkézzel festeni és mintázni. 1963-ban Bécsben, 1965-ben Hágában rendeztek alkotásaiból kiállítást, 1956-ban érdemes, 1958-ban kiváló művész lett, 1965-ben ismét Kossuth-díjat kapott.

Művészete a görög emberképen és a humanizmuson alapul, nagy műveltsége és biztos technikai tudása hozta összhangba kora művészeti irányzatait saját belső fejlődésével, életének drámái művein alig hagytak nyomot. Korai alkotásain az antik tisztelete mellett a szecesszió és a kubizmus hatása is érezhető, portréin a személyiség jellegzetességeit hangsúlyozta.

Ferenczy Károly: Hármas arckép - Testvérek (Béni, Valér, Noémi), 1911 (Fotó: MNG)

WEÖRES SÁNDOR: FERENCZY BÉNI EMLÉKÉRE

Károly és Béni,
Valér és Noémi;
ó micsoda ritka csoportozat,
mint a Bach család,
vagy eleven Laokoon csoport.

Köztük Béni, a szobrász,
a szelídség szobra volt.
Ha rá emlékezem,
ablakokat, üvegajtókat látok
élesen metszett napsütésben.
El sem képzelhetem,
mi alkuja lehetett az elmúlással.
Élet, halál:
Ő mindakettőn túljutott,
s ahol szobrai sorban állanak,
ott e kettőről semmi hír,
csak nyugalmas néma tudás van.
(1979)

1923-as plasztikáján, a Térdelő férfin a primitív és expresszionista irányzatok hatása érződik. Moszkvában akvarelleket készített, s itt kezdte érmei sorozatát, köztük a konstruktivista Pjatiletkát (Ötéves terv). Ady Endre 1919. január 27-én bekövetkezett halála után több szobrász és grafikus, köztük Ferenczy Béni is lerajzolta illetve megmintázta a halott költő arcát.   Számos művésznek, köztük Daumier-nek, Goyának, Michelangelónak, Bartóknak állított emléket plakettjein, nevezetes A nagybeteg Ady című érme, kortársai közül Pilinszkyről és Juhász Ferencről készített érmét.

Bécsi korszakában női és fiú aktokat készített, a torzó is kedvelt műfaja volt, s egész pályáján a meztelen emberi alak ábrázolásának titkait kutatta. Nagyszerű grafikáin főként feleségét ábrázolta, s kerámiával is foglalkozott. 1954-ben készítette el Babits Mihály síremlékét, a bronz dombormű a Kerepesi temetőben látható. Köztéri műve a Petőfi-emlékmű Gyulán, a Játszó fiúk Székesfehérvárott, kútfigurája a pesti Váci és Kígyó utca sarkán áll, Ülő nő című szobra a Horvát-kertben.

Több könyvet is illusztrált, utolsó, balkezes művei a művész diadalát jelentik a betegség fölött. Kisléptékű alkotásaival is nagy szobrászatot hozott létre, s bár nagy feladatokkal egyetlen rendszer sem bízta meg, életműve monumentális hatású. Ferenczy Béni csodálatos, virágokat ábrázoló festményeihez magyar költők versei kapcsolódnak: Ady Endre, Juhász Gyula, Babits Mihály, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Kassák Lajos, Áprily Lajos, Nadányi Zoltán, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Jankovich Ferenc, Radnóti Miklós,Vas István, Kálnoky László, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Rákos Sándor, Kormos István, Nagy László, Garai Gábor és Juhász Ferenc. Összegyűjtött tanulmányait Írás és kép címmel 1961-ben adták ki.

Illyés Gyula, a háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író Ferenczy Bénire emlékezve a következőket írta: „[…] Művei frissen, tömören, hangosság nélkül járnak. […] »Külsejük«, hogy így mondjam, ízlésünknek megfelelően szerény. […] A rendkívüli a belsejükben van: rendkívüli erővel sugározzák egy rendkívüli lélek mondandóját a társainak. Ez a mondandó óriási. Az, hogy a világ nincs elveszve. Hogy érdemes bízni a világ összerakhatásában.”

A család alkotásainak többsége a szentendrei Ferenczy Múzeumban látható, Ferenczy Béni számos művét a Nemzeti Galéria őrzi.

Ferenczy Béni: Danae, 1934 (Fotó: MNG)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek