2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A megteremtő Masaccio  című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A megteremtő Masaccio 

Szerző: / 2016. december 23. péntek / Kultúra, Képzőművészet   

Masaccio önarcképe a Brancacci-kápolna freskóján, 1420 (Fotó: Wikipédia) 615 éve született Masaccio (neve nagyot vagy esetlent jelent), a korai reneszánsz kiemelkedő festője, aki nem törődött a külsőségekkel, közönyös derűvel szemlélte környezetét.

Stendhal írta: “inkább megteremtője, mint megújítója a festészetnek”

1401. december 21-én született Castel San Giovanniban (mai nevén San Giovanni Valdarnóban), Firenzétől 65 kilométerre Tommaso di Giovanni di Simone Guidi, avagy ahogy a művészet történetében ismerik: Masaccio. Apja községi jegyző, anyja egy kocsmáros lánya volt. Masaccio (neve nagyot vagy esetlent jelent) nem törődött a külsőségekkel, közönyös derűvel szemlélte környezetét. Nem tudni, hol tanult, a művészeti ismeretek e korban apáról fiúra szálltak, így meglepő, hogy ő is, testvére, Io Sergio is festő lett. Nagyapja kelengyeládákat készített, melyekre képeket festettek, talán az ő révén jutott egy mester műhelyébe.

Az első ismert adat: 1422. január 7-én belépett a firenzei Arte dei Medici e Speziali nevű szövetségbe, amelynek a festőcéh is tagja volt, tehát húszévesen már érett festő lehetett. Legkorábbi ismert képe, egy Valdarno melletti templom triptichonja 1422-ben készült, a trónoló Madonnát ábrázolja angyalokkal és szentekkel. Firenzei stíluselemek, de Giotto és Andrea Orcana hatása is látszanak rajta, s így nem derül ki, Masaccio San Giovanni Valdarnóban vagy Firenzében tanult-e. A mű szerkezete összefogott, az alakok élettel teliek és nem idealizáltak. Masaccio ismerhette Donatello korai realista szobrait, s ezekből leshette el az emberi test ábrázolását, a mozdulatok kifejező erejét.

Masaccio: Kiűzetés a paradicsomból, a Brancacci-kápolna freskójának részlete, Santa Maria del Carmine, Firenze (Fotó: Wikiart)Masolino: Ádám és Éva megkísértése, a Brancacci-kápolna freskójának részlete, Santa Maria del Carmine, Firenze (Fotó: Wikiart)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Következő fontos műve a pisai Santa Maria del Carmine templom többtáblás oltárképe 1426-ból, amelyet a 18. században szétbontottak, de 13 darabját azonosították különböző múzeumokban. Középen a trónoló Madonna alakja a néző fölé magasodik, a megvilágított jobb s az árnyékos bal oldal a főalak nagyságát erősíti fel. A főkép alatti részlet, a Háromkirályok realisztikus alakjai közt az adományozók is láthatók. Mindkét kép eltér a kor firenzei színhasználatától, a ragyogó és mély színek a valóságot idézik.

Masaccio 1427-ben kezdett főművén, a firenzei Santa Maria del Carmine templom Brancacci-kápolnájának freskóin dolgozni. A Szent Péter életét ábrázoló művet Masolino kezdte el, de csak a boltozatot és a felső szintet fejezte be. (Korábban már dolgoztak együtt, s Masaccio vélhetőleg már ekkor hatott az idősebb Masolinóra.) Sokat vitatták, melyik freskót melyikük festette: Masaccio művének tartják a Kiűzetés a paradicsomból, Az adógaras, A neofiták megkeresztelése, a Szent Péter árnyékával gyógyít, a Trónoló Szent Péter, a Szent Péter alamizsnát oszt s a Teofilus fiának feltámasztása című képeket.
 
Kettőjük különbsége Masolino: Ádám és Éva megkísértése és Masaccio: Kiűzetés című képein érzékelhető. Masolino figurái kecsesek és a képzelet tüneményének látszanak, Masaccio alakjai erőteljesek, valósak és drámaiak, nem kontúrvonalak láttatják őket, hanem a fény és árnyék foltjai, erkölcsi dilemmájukat mozdulataik mutatják. A szerkesztés és kidolgozás merészsége valamennyi Masaccio-freskót jellemzi, leghíresebb Az adógaras, a reneszánsz piktúra emblematikus képe. Krisztus apostolaival vitatkozik a földi hatalomnak fizetett adó jogosságáról, az alakok súlyos, erős egyéniségek, ókori domborműveket és Donatello-szobrokat idéznek, monumentalitásuk előzmény nélküli a festészetben, arcuk szellemi koncentrációt fejez ki. A csoport közepén álló Jézus Péterrel párhuzamosan balra mutat, ahol Péter kiszedi a hal gyomrából a pénzt, s jobboldalon átadja az adószedőnek. Az ünnepélyes ábrázolás erényt, emberi tartást, reneszánsz eszményt fejez ki. Az apostolok toszkán parasztok (egyikük tán önarckép), Jézus Masolino finomabb stílusát idézi. Az alakok a firenzei festészetben először valós, korabeli környezetben jelennek meg, ezzel szinte felemelte saját és nézői világát a mítoszok szintjére. Masaccio a képet ablaknak tekinti, amely a való világra nyílik, ahol a fény és perspektíva törvényei hatnak – a 19. századi impresszionistákig ez az európai festészet alapja.

Masaccio: Adógaras, a Brancacci-kápolna freskójának részlete, Santa Maria del Carmine, Firenze (Fotó: Wikiart)

Utolsó firenzei műve a Szentháromság a Santa Maria Novella templomban. A megfeszített Jézus, a galamb és az Atyaisten boltozatos teremben látható, Mária és Szent János oldalt áll, elöl térdel a két donátor. A kazettás mennyezetet vonalperspektíva, enyészpont felé tartó sugarak ábrázolják. Képein Masaccio élt a Brunelleschi kidolgozta módszerrel először, az építészeti elemek is az ő antik hatású épületeit idézik.

Giorgio Vasari számos, azóta elpusztult Masaccio-képet említ. 1428-ban Rómában V. Márton pápa a Santa Maria Maggiore templomban a Colonna-kápolna oltárképének elkészítést bízta rá. Masaccio csak a Jeromost és Keresztelő Jánost ábrázoló táblával végzett, 1428 őszén pestisben halt meg, de lehet, hogy riválisai megmérgezték. Stílusát nem folytatták, de hatása Filippo Lippi, Fra Angelico, Piero della  Francesca, Andrea del Castagno művein érezhető. A Brancacci-kápolnát Leonardo, Raffaello és Michelangelo is tanulmányozta, művészetére építettek a fény hatásának szobrászi alkalmazásában. Brunelleschi, Donatello s Masaccio alkották a nagy firenzei triászt, Stendhal írta: “inkább megteremtője, mint megújítója a festészetnek”. Alberti gigászi úttörőnek nevezte, Vasari szerint “tulajdonképpen ő találta fel a festés helyes módját”.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek