2017. augusztus 21.  Hétfő
Közepesen felhős 20 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 21.  Hétfő   Sámuel, Hajna
Közepesen felhős 20 °C Közepesen felhős

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A fauvizmustól a szürrrealizmusig című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A fauvizmustól a szürrrealizmusig

Szerző: / 2017. június 4. vasárnap / Kultúra, Képzőművészet   

Berény Róbert: Fegyverbe! Fegyverbe!, 1919. plakát (Fotó: MNG) Huszár Vilmos, Czóbel Béla, Moholy-Nagy László és Tihanyi Lajos munkái mellett többek között Berény Róbert remekműve, a Cilinderes önarckép is megtekinthető az amszterdami Zsidó Történeti Múzeumban.

A fauvizmustól a szürrrealizmusig. Zsidó avantgárd művészek Magyarországról címmel nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történeti Múzeumban.

Berény Róbert: Hölgy karosszékben, 1912. (Fotó: magántulajdon/Kieselbach Galéria)2017. május 29. és szeptember 24. között tizenkilenc magyar avantgárd művész alkotását mutatja be az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum. A fauvizmustól a szürrrealizmusig. Zsidó avantgárd művészek Magyarországról című kiállítás a huszadik század első feléből mutat be műveket, abból az időszakból, amikor az országot háborúk és az erősödő nacionalizmus egyaránt sújtották. A kiállításra érkező legtöbb kép eddig még nem volt látható Hollandiában. 

A tárlaton Huszár Vilmos, Czóbel Béla, Moholy-Nagy László és Tihanyi Lajos munkái mellett többek között Berény Róbert remekművével, a Cilinderes önarcképpel is találkozhat a látogató.

A kiállításon szereplő művészek közül többen is éltek rövidebb vagy hosszabb ideig Hollandiában. Huszár Vilmos például a De Stijl mozgalom egyik alapító tagja volt. Czóbel Béla a bergeni iskolával állt kapcsolatban, és ő festette Adriaan Roland Holst holland költő első ismert portréját. Több éven keresztül élt és alkotott Hollandiában Moholy-Nagy László, akinek néhány korai képe szerepel a tárlaton.  

Magyarország a huszadik század első felében kelet- és nyugat-európai művészek találkozóhelye volt, ahol számos művészeti irányzat képviselte magát egyszerre. A képzőművészek ugyanúgy kísérleteztek a francia fauvizmussal és kubizmussal, az olasz futurizmussal, a német expresszionizmussal, mint a szovjet konstruktivizmussal és filmművészettel.

Czóbel Béla: Fiúk, 1907 (Fotó: Foto: Füzi István/Janus Pannonius Múzeum)

A trauma feldolgozása

A pezsgő művészeti élet ellenére viszontagságos idők voltak ezek az ország számára. A művészek is érzékelték a nacionalizmus térhódítását, az első világháborút, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullását, majd később a kommunista rezsim kezdetét. A zsidó származású művészek életét jelentősen befolyásolta a húszas évek elejétől erősödő antiszemitizmus, majd a holokauszt.

A közel kilencven mű jól reprezentálja a tizenkilenc alkotó kísérletező kedvét a különböző izmusokkal. Példaként említhetjük Kádár Béla Chagall stílusában festett kubista tájképeit vagy Schönberger Armand olasz futurista stílusban megörökített kávéházi jelenetét. Ország Lili a holokauszt traumáját jeleníti meg a szürrealizmus segítségével komor, sötét képein.

A kiállított művek magyar és holland múzeumokból, valamint magyar, német és belga magángyűjteményekből érkeznek a tárlatra. A magyar témájú kiállítással az amszterdami múzeum a szovjet és román zsidó származású avantgárd művészeket bemutató sorozatát folytatja.

Moholy-Nagy László: Magyar táj, 1918. (Fotó: Gemeentemuseum Den Haag)

Berény Róbert: Fegyverbe! Fegyverbe!, 1919. plakát (Fotó: MNG)

Kiállítás a Kunstkabinetben

A kiállítással párhuzamosan a múzeum kortárs kiállítótere, a Kunstkabinet Németh Hajnal Berlinben élő kortárs magyar művész és Kékesi Zoltán író, kultúrakutató közös munkáját mutatja be. A Hamis vallomás című videóinstallációaz 1882-es tiszaeszlári pert dolgozza fel, amelyet a francia Dreyfus-ügyhoz is szoktak hasonlítani. Egy modern opera köntösében „játssza újra”, ahogyan 135 évvel ezelőtt hamisan zsidókat vádoltak meg egy 14 éves keresztény lány meggyilkolásával. A videót kísérő fotósorozat – amelyet a Németh Hajnal Kékesi Zoltánnal együtt készített – a mai magyarországi antiszemitizmust, illetve az országban erősödő szélsőjobboldali eszméket mutatja be.

Ország Lili: Kilépő, 1955 (Fotó: MNG)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek