2017. január 20.  Péntek
Pára -13 °C Pára
Rovatok
2017. január 20.  Péntek   Fábián, Sebestyén
Pára -13 °C Pára
A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

Molière, Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész, rendező (1622-1673) (Fotó: Wikipédia)

Harpagon “atyja”, Molière

A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Harpagon “atyja”, Molière  
"Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik, / Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig." 395 éve született Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész és rendező, akit Molière néven ismert meg a világ.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A gondolat szabadságáért harcolt című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A gondolat szabadságáért harcolt

Szerző: / 2015. február 2. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Bertrand Russell irodalmi Nobel-díjas tudós (Fotó: Wikipédia) Egyik tudományos célja az volt, hogy megállapítsa: miről és mekkora biztonsággal mondhatjuk, hogy tudjuk. Lord Bertrand Russell irodalmi Nobel-díjas angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség 45 éve, 1970. február 2-án halt meg.

“Ezt a világot tulajdonképpen az ördög teremtette egy olyan pillanatban, amikor Isten éppen nem figyelt oda.” (Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?)

Lord Bertrand Russell főnemesi sarjként neve mellé rögvest a Kingston III. earlje címet is megkapta. Nagyapja kétszeres miniszterelnök, apja liberális politikus volt. Gyerekkorát beárnyékolta, hogy néhány évesen elveszítette szüleit, fivérével együtt nagyszüleinél nevelkedett. Már tizenegy évesen kételkedni kezdett a vallásban.

Bertrand Russell irodalmi Nobel-díjas tudós (Fotó: Wikipédia)A matematika mellett a filozófia is érdekelte. 1890-től a cambridge-i Trinity College-ban tanult, négy évvel később megszerezte diplomáját, és rövid diplomatakarriert követően tanítani kezdett. Amerikai felesége révén először a tengerentúlon kapott katedrát, majd Németországban hallgatott közgazdaságtant. Ott ismerkedett meg a marxista tanokkal, amelyeket a német szociáldemokrata mozgalomról írott könyvében élesen bírált, de baloldaliként a brit Munkáspárt tagja volt. Az időközben megjelentetett Tanulmány a geometria alapjairól című műve miatt Cambridge-be hívták tanítani, 1910-ben kapott professzori státust.

Kínai tartózkodása során megbetegedett, a japán sajtó már – tévesen – halálhírét is közölte. (Russellék végül Kína után Japánba is eljutottak, ahol Dora Russell viccesen jegyezte meg az újságíróknak, hogy férje a halála miatt éppen nem tud interjút adni.) A két világháború közötti bő két évtizedet csaknem teljes egészében végigutazta, és 1936-ban harmadszor is házasságot kötött. 1938-39-ben az Egyesült Államokban tanított, professzori státusát azonban törölték, mert a szexuális szabadságot hirdette.

“Bizonyos dolgok, úgy látszik, kívül esnek az emberi életen, és méltók rá, hogy áhítatos tisztelettel viseltessünk irántuk. Mindig mohón kerestem az igazolást az általuk keltett érzelmekre. Részint nagyon nyilvánvaló dolgokra gondolok, amilyen a csillagos ég és a viharos tenger; részint arra, hogy milyen hatalmas, térben és időben, a tudomány univerzuma az emberiség életéhez képest; részint a személytelen igazságnak az épületére, és különösen az olyan igazságokra, melyek, miként a matematikai igazságok, nem pusztán leírják a világot, ahogyan az történetesen létezik. Akik a humanizmusból igyekeznek vallást csinálni, nem elégítik ki érzelmeimet, mert nem ismernek el semmi nagyobbat, mint az ember. És mégis, képtelen vagyok azt gondolni, hogy az emberi lényeken kívül bármi létezik a világon, amit értékesnek tudnék tartani. Értelmem tehát a humanistákkal tart, bár érzelmeim lázadoznak.” (Bertrand Russell: Miszticizmus és logika)

Mélyen ellenezte az első világháborút, pacifizmusa és a katonai szolgálatot megtagadók támogatása miatt 1916-ban elbocsátották állásából, majd 1918-ban fél évre bebörtönözték. Büntetése idején írta meg a Bevezetés a matematikai filozófiába című művét. 1920-ban ismét megnősült, majd Kínába és a Szovjetunióba látogatott, még Leninnel is találkozott. Utazása nyomán született meg A bolsevizmus elmélete és gyakorlata című könyve, amelyben bírálta a totalitarizmust.

A háború után visszatért Angliába, és sokat szerepelt a BBC műsoraiban, népszerűségét csak fokozta Nobel-díja, amelyet 1950-ben vehetett át “sokoldalú és jelentős irodalmi munkásságának elismeréséül, amelyekben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt”.

A nemzetközi politikába bekapcsolódva Albert Einsteinnel és más Nobel-díjasokkal együtt harcolt a hidegháború ellen, 1957-ben őt választották meg a leszerelés mellett kardoskodó Pugwash mozgalom élére. Létrehozta a Százak Bizottságát, és többször is polgári engedetlenségre szólított fel. 1961-ben – 89 évesen – tömeges ülősztrájkot szervezett, amiért két hónapi börtönt kapott, de betegsége miatt csak hét napot “ült”. Utolsó éveiben az Egyesült Államok vietnami háborús politikáját bírálta.

Három kötetre rúgó önéletrajzát a hatvanas évek végén jelentette meg. Russell egyik tudományos célja az volt, hogy megállapítsa: miről és mekkora biztonsággal mondhatjuk, hogy tudjuk. A tudásba vetett korlátlan hit mérséklését, a kifejezés egyszerűsítését A jelenés és az igazság vizsgálata (1940), valamint Az emberi tudás területe és határai (1948) című műveiben fejtette ki. Második célját, a matematika visszavezetését logikai alapelvekre, a két tan összekapcsolását A matematika alapjai (1903) című könyve dolgozta fel. Harmadik célja a nyelv elemeire, egyszerű kijelentésekre bontása volt, amit A tudat elemzése (1921) és Az anyag elemzése (1927) című munkáiban végzett el. Matematikai alapelveit korábbi tanárával, Alfred North Whiteheaddel közösen három kötetben írta meg.
Russell 98 évesen, 1970. február 2-án halt meg Walesben.

Bertrand Russell irodalmi Nobel-díjas tudós (Fotó: Wikipédia)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek