2017. június 22.  Csütörtök
Közepesen felhős 33 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. június 22.  Csütörtök   Paulina
Közepesen felhős 33 °C Közepesen felhős

Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus

Üldögélj Jane Austennel

Dargay Attila rajzfilm alakjai

Salman Rushdie 70

Fred Astaire, maga a megelevenedett ritmus  
Fred Astaire tánccal hivatalosan 72 évesen hagyott fel, de azért hat év múlva még táncra perdült Gene Kelly oldalán - bár szavai szerint ez csak mozgás volt.
Üldögélj Jane Austennel  
Hazájában nem csak fesztiválokkal, könyv- és divatbemutatókkal készülnek Jane Austen halálának 200. évfordulójára.
Dargay Attila rajzfilm alakjai  
90 éve, 1927. június 20-án született Dargay Attila Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, kiváló művész, a Vuk, a Pom Pom meséi, a Szaffi és a Lúdas Matyi alkotója.
Salman Rushdie 70  
70 éve, 1947. június 19-én született Salman Rushdie indiai születésű brit író, a Sátáni versek című regény szerzője.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A könyvtáralapító Széchényi Ferenc című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A könyvtáralapító Széchényi Ferenc

Szerző: / 2014. április 28. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Gróf Széchényi Ferenc - Az OSZK alapítója 1802 (Fotó: OSZK)Jelentős gyűjteménnyel és összegekkel támogatta a művészetet és a tudományt, mecénási munkája kultúránkra ma óriási hatással van. Gróf Széchényi Ferenc főispán, helyettes országbíró, az Országos Széchényi Könyvtár alapítója 260 éve született.

Csokonai Vitéz Mihály: A nagymélt. gróf Széchényi Ferenc Ő excellenciája nemzeti könyvtárjára
(részlet)
Széchényi csendes virtusa bétöré
 Az ólom-éjnek százszeres ajtait,
 És nemzetünk kertébe rakta
 A siket Élizium babérit.

Gróf Széchényi Ferenc (teljes nevén: Széchényi Ferenc János József) főispán, helyettes országbíró, a magyar nemzeti könyvtár alapítója 260 éve, 1754. április 28-án (egyes források szerint 29-én) született. Fertőszéplakon született jelentős szerepet játszó, bár a nemességet csak 1629-ben elnyert családból, nagyapja Széchenyi György Esztergomi érsek volt. Iskoláit Sopronban, Nagyszombatban, majd a bécsi Theresianumban végezte, nyelveket, jog- és államtudományt, gazdaságtant tanult. Bécsben találkozott a kor jeles régészeivel és érmeszakértőivel, az ő hatásukra kezdett műgyűjtéssel foglalkozni.

1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783-tól a horvát bán helyettese és a báni tábla elnöke volt. 1785-ben lett a pécsi kerület királyi biztosa, II. József reformköveteléseit először támogatta, de a császár abszolutista, németesítő és a rendi alkotmány megsemmisítésére törő politikája miatt egy év múlva lemondott hivataláról. Ezután beutazta Nyugat-Európát, Belgiumban és Angliában szerzett tapasztalatokat, a könyvtárakról és más kulturális alapintézményekről. 1790-ben ismét közhivatalnok lett, és fontos reformjavaslatokat tett az országgyűlésnek a nemesi adózás és a parasztkérdés megoldása érdekében is.

Johann Ender: Széchényi Ferenc portréja (Fotó: OSZK)“Széchényi Ferenc tudta, hogy egy gyűjteményt két dolog menthet meg a szétszóratástól és biztosíthatja további fejlődését: ha állományát nyomtatott katalógusban közzéteszik és megteremtik azokat, az intézményi feltételeket, amelyek a gyűjteményt minden esetlegességtől függetlenítik.”

1798-ban Somogy vármegye főispánja lett, s királyi biztosként irányította a Dráva és a Mura szabályozását. 1799-1808 között a hétszemélyes tábla bírája és helyettes elnöke volt, 1799-ben lett főkamarásmester, 1800-tól országbíró-helyettes, 1807-tól Vas vármegye adminisztrátora. 1808-ban megkapta az Aranygyapjas rendet.

Már fiatal korától gyűjtötte a hungaricumokat, a magyar nyelvű és vonatkozású könyveket és egyéb kiadványokat. Elkészíttette gyűjteményeinek katalógusait, ezek révén lett tagja a göttingeni, a jénai, a bécsi, a belga tudományos társaságoknak.

Gróf Széchényi Ferenc az 1770-es évektől kezdve tudatosan gyűjtötte a Magyarországra és a magyarságra vonatkozó nyomtatványokat, kéziratokat, térképeket, érméket, és gyarapította a horpácsi, majd a nagycenki kastélyban elhelyezett családi könyvtárát. 1802. november 25-én keltezésű alapítólevéllel a nemzetnek ajándékozta ezt a gazdag magángyűjteményt – a nagycenki magyar könyv-, metszet-, térkép-, érme-, nyomtatvány- és kéziratgyűjteményét -, amely többek között 11 884 nyomtatványt és 1150 kéziratot tartalmazott.

“Hazánk eme legelső kultúrális intézete, a nemzeti művelődés ezen leggazdagabb forrása iránt való s munkára sarkaló érdeklődésemen kívül azonban még más valami is ösztönzött az események fonalának tovább szövésére: az a törekvés, hogy a halhatatlan emlékű alapító kimerithetlen áldozatkészségét, önzetlen buzgalmát, lelkes fáradozását, az általa létesített könyvtár érdekében, ha nem is a kellő, megérdemelt méltánylással, legalább a tőlem telhető legnagyobb hűséggel állítsam a végtelen hálára kötelezett késői nemzedék szemei elé.
Úgy érzem, ez annál inkább kötelességem volt, mert magam is a nagynevű alapító által kikötött és utódjai által gyakorolt kijelölési jognak köszönöm a Széchényi-Országos-Könyvtár nyomtatványi osztálya élén elfoglalt állásomat.”

Budapest 1905 január 15-én. Kollányi Ferencz.

Az uralkodó, I. Ferenc király másnap, november 26-án aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt. Ezzel a jóváhagyással megalapította a magyar nemzet könyvtárát, a mai Országos Széchényi Könyvtárat. 1799 és 1800 folyamán adta ki saját költségén e gyűjtemény katalógusának első három kötetét. Ezeket küldte szét ajándékul a kor jelentős íróinak, tudósainak, politikusainak, egyházi embereinek, szabad királyi városoknak, vármegyéknek, káptalanoknak, tudós társaságoknak, egyetemeknek, így adva hírül az országos könyvtár megalapítását. Latin nyelvű kísérőlevele – melyben azt kéri a címzettektől, hogy saját kezűleg írott levélben válaszoljanak – egyben felhívás is a könyvgyűjtemény további gyarapítására. Széchényi Ferenc tudatosan gyűjtötte össze a neves kortársaktól érkező válaszleveleket, mint “díszes emlékjeleket” az utókor számára.

A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A nádor főherceg kezdeményezésére született meg öt évvel később az 1807. évi 24. törvénycikk, amely a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, kimondva: Széchényi gróf “a magyar nemzet használatára” átadott adományaival “egy fölállítandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”. A már létező és működő Országos Könyvtárt, és úgy tekinti, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját. Az országgyűlés kimondta a nemesség és a szabad városok önkéntes felajánlásaiból egy múzeumi pénzalap létesítését is.  
 

Széchényi Ferenc és Festetics Julianna (Fotó: MEK/OSZK)

Széchényi Ferenc gyűjteménye az alapításkor mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. Az alapító könyvtára ma különleges bánásmódot élvez.

Az országgyűlés a következő évben, az 1808. évi 8. törvényben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról is. 1811-ben Széchényi Ferenc I. Ferenc császár abszolutizmusa miatt lemondott somogyi főispáni és vasi adminisztrátori tisztségeiről. 1818-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta külföldi kiadványokból álló, 9000 kötetet és 6000 rézmetszetet tartalmazó soproni könyvtárát is.

A művészetet és a tudományt jelentős összegekkel támogatta, többek között Batsányi, Csokonai, Kazinczy is pártfogoltjai közé tartozott.

Nem csak közszereplőként, de családapaként is fontosnak tartotta a magyar kultúra és a nemzettel kapcsolatos elvek továbbadását. Feleségétől, Festetics Julianna grófnőtől hat gyermeke született, köztük Széchenyi István, “a legnagyobb magyar”, aki apja művének folytatójaként megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Széchényi Ferenc élete végén a politikai reakció erősödése miatt egyre depressziósabb lett, és a vallásos miszticizmus befolyása alá került, erről Kazinczy tett csípős megjegyzéseket. 1820. december 13-án halt meg Bécsben. Portréját Fraknói Vilmos rajzolta meg 1902-ben írt könyvében. Szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében áll. Nevét terek, utcák, iskolák viselik az országban. Csokonai Vitéz Mihály ezt írta róla: `Az a három ország áldja és tiszteli / Magyarország pedig az égig emeli. / Erdély csodálkozva hirdeti s hálával / Miket tesz a magyar literatúrával.`

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Fotó: OSZk)

Fotók: OSZK
Felhasznált irodalom:
Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1918 

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek