2017. július 24.  Hétfő
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A könyvtáralapító Széchényi Ferenc című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A könyvtáralapító Széchényi Ferenc

Szerző: / 2014. április 28. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Gróf Széchényi Ferenc - Az OSZK alapítója 1802 (Fotó: OSZK)Jelentős gyűjteménnyel és összegekkel támogatta a művészetet és a tudományt, mecénási munkája kultúránkra ma óriási hatással van. Gróf Széchényi Ferenc főispán, helyettes országbíró, az Országos Széchényi Könyvtár alapítója 260 éve született.

Csokonai Vitéz Mihály: A nagymélt. gróf Széchényi Ferenc Ő excellenciája nemzeti könyvtárjára
(részlet)
Széchényi csendes virtusa bétöré
 Az ólom-éjnek százszeres ajtait,
 És nemzetünk kertébe rakta
 A siket Élizium babérit.

Gróf Széchényi Ferenc (teljes nevén: Széchényi Ferenc János József) főispán, helyettes országbíró, a magyar nemzeti könyvtár alapítója 260 éve, 1754. április 28-án (egyes források szerint 29-én) született. Fertőszéplakon született jelentős szerepet játszó, bár a nemességet csak 1629-ben elnyert családból, nagyapja Széchenyi György Esztergomi érsek volt. Iskoláit Sopronban, Nagyszombatban, majd a bécsi Theresianumban végezte, nyelveket, jog- és államtudományt, gazdaságtant tanult. Bécsben találkozott a kor jeles régészeivel és érmeszakértőivel, az ő hatásukra kezdett műgyűjtéssel foglalkozni.

1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783-tól a horvát bán helyettese és a báni tábla elnöke volt. 1785-ben lett a pécsi kerület királyi biztosa, II. József reformköveteléseit először támogatta, de a császár abszolutista, németesítő és a rendi alkotmány megsemmisítésére törő politikája miatt egy év múlva lemondott hivataláról. Ezután beutazta Nyugat-Európát, Belgiumban és Angliában szerzett tapasztalatokat, a könyvtárakról és más kulturális alapintézményekről. 1790-ben ismét közhivatalnok lett, és fontos reformjavaslatokat tett az országgyűlésnek a nemesi adózás és a parasztkérdés megoldása érdekében is.

Johann Ender: Széchényi Ferenc portréja (Fotó: OSZK)“Széchényi Ferenc tudta, hogy egy gyűjteményt két dolog menthet meg a szétszóratástól és biztosíthatja további fejlődését: ha állományát nyomtatott katalógusban közzéteszik és megteremtik azokat, az intézményi feltételeket, amelyek a gyűjteményt minden esetlegességtől függetlenítik.”

1798-ban Somogy vármegye főispánja lett, s királyi biztosként irányította a Dráva és a Mura szabályozását. 1799-1808 között a hétszemélyes tábla bírája és helyettes elnöke volt, 1799-ben lett főkamarásmester, 1800-tól országbíró-helyettes, 1807-tól Vas vármegye adminisztrátora. 1808-ban megkapta az Aranygyapjas rendet.

Már fiatal korától gyűjtötte a hungaricumokat, a magyar nyelvű és vonatkozású könyveket és egyéb kiadványokat. Elkészíttette gyűjteményeinek katalógusait, ezek révén lett tagja a göttingeni, a jénai, a bécsi, a belga tudományos társaságoknak.

Gróf Széchényi Ferenc az 1770-es évektől kezdve tudatosan gyűjtötte a Magyarországra és a magyarságra vonatkozó nyomtatványokat, kéziratokat, térképeket, érméket, és gyarapította a horpácsi, majd a nagycenki kastélyban elhelyezett családi könyvtárát. 1802. november 25-én keltezésű alapítólevéllel a nemzetnek ajándékozta ezt a gazdag magángyűjteményt – a nagycenki magyar könyv-, metszet-, térkép-, érme-, nyomtatvány- és kéziratgyűjteményét -, amely többek között 11 884 nyomtatványt és 1150 kéziratot tartalmazott.

“Hazánk eme legelső kultúrális intézete, a nemzeti művelődés ezen leggazdagabb forrása iránt való s munkára sarkaló érdeklődésemen kívül azonban még más valami is ösztönzött az események fonalának tovább szövésére: az a törekvés, hogy a halhatatlan emlékű alapító kimerithetlen áldozatkészségét, önzetlen buzgalmát, lelkes fáradozását, az általa létesített könyvtár érdekében, ha nem is a kellő, megérdemelt méltánylással, legalább a tőlem telhető legnagyobb hűséggel állítsam a végtelen hálára kötelezett késői nemzedék szemei elé.
Úgy érzem, ez annál inkább kötelességem volt, mert magam is a nagynevű alapító által kikötött és utódjai által gyakorolt kijelölési jognak köszönöm a Széchényi-Országos-Könyvtár nyomtatványi osztálya élén elfoglalt állásomat.”

Budapest 1905 január 15-én. Kollányi Ferencz.

Az uralkodó, I. Ferenc király másnap, november 26-án aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt. Ezzel a jóváhagyással megalapította a magyar nemzet könyvtárát, a mai Országos Széchényi Könyvtárat. 1799 és 1800 folyamán adta ki saját költségén e gyűjtemény katalógusának első három kötetét. Ezeket küldte szét ajándékul a kor jelentős íróinak, tudósainak, politikusainak, egyházi embereinek, szabad királyi városoknak, vármegyéknek, káptalanoknak, tudós társaságoknak, egyetemeknek, így adva hírül az országos könyvtár megalapítását. Latin nyelvű kísérőlevele – melyben azt kéri a címzettektől, hogy saját kezűleg írott levélben válaszoljanak – egyben felhívás is a könyvgyűjtemény további gyarapítására. Széchényi Ferenc tudatosan gyűjtötte össze a neves kortársaktól érkező válaszleveleket, mint “díszes emlékjeleket” az utókor számára.

A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A nádor főherceg kezdeményezésére született meg öt évvel később az 1807. évi 24. törvénycikk, amely a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, kimondva: Széchényi gróf “a magyar nemzet használatára” átadott adományaival “egy fölállítandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”. A már létező és működő Országos Könyvtárt, és úgy tekinti, mint a létesítendő Nemzeti Múzeum alapját. Az országgyűlés kimondta a nemesség és a szabad városok önkéntes felajánlásaiból egy múzeumi pénzalap létesítését is.  
 

Széchényi Ferenc és Festetics Julianna (Fotó: MEK/OSZK)

Széchényi Ferenc gyűjteménye az alapításkor mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. Az alapító könyvtára ma különleges bánásmódot élvez.

Az országgyűlés a következő évben, az 1808. évi 8. törvényben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról is. 1811-ben Széchényi Ferenc I. Ferenc császár abszolutizmusa miatt lemondott somogyi főispáni és vasi adminisztrátori tisztségeiről. 1818-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta külföldi kiadványokból álló, 9000 kötetet és 6000 rézmetszetet tartalmazó soproni könyvtárát is.

A művészetet és a tudományt jelentős összegekkel támogatta, többek között Batsányi, Csokonai, Kazinczy is pártfogoltjai közé tartozott.

Nem csak közszereplőként, de családapaként is fontosnak tartotta a magyar kultúra és a nemzettel kapcsolatos elvek továbbadását. Feleségétől, Festetics Julianna grófnőtől hat gyermeke született, köztük Széchenyi István, “a legnagyobb magyar”, aki apja művének folytatójaként megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Széchényi Ferenc élete végén a politikai reakció erősödése miatt egyre depressziósabb lett, és a vallásos miszticizmus befolyása alá került, erről Kazinczy tett csípős megjegyzéseket. 1820. december 13-án halt meg Bécsben. Portréját Fraknói Vilmos rajzolta meg 1902-ben írt könyvében. Szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében áll. Nevét terek, utcák, iskolák viselik az országban. Csokonai Vitéz Mihály ezt írta róla: `Az a három ország áldja és tiszteli / Magyarország pedig az égig emeli. / Erdély csodálkozva hirdeti s hálával / Miket tesz a magyar literatúrával.`

Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (Fotó: OSZk)

Fotók: OSZK
Felhasznált irodalom:
Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1918