2017. április 26.  Szerda
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 26.  Szerda   Ervin
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A legendás Ibrahim Ferrer című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A legendás Ibrahim Ferrer

Szerző: / 2015. augusztus 6. csütörtök / Kultúra, Zenevilág   

Buena Vista Social Club, Ibrahim Ferrer Szelíden szenvedélyes hangja, már-már félénkségbe átcsapó szerénysége, állandóan hordott fehér sapkája fogalommá vált. Ibrahim Ferrer kubai énekes-zongorista, a Buena Vista Social Club tagja 10 éve, 2005. augusztus 6-án halt meg.

Anyja egy kis kubai faluban, San Luisban, tánc közben kezdett vajúdni 1927. február 20-án. A család fenntartása az asszonynak sok küzdelmébe került, fiatalon megbetegedett, és meghalt, amikor Ferrer mindössze tizenkét éves volt. A korán árvaságra jutott fiú újságot, süteményt árult, cukros zsákokat cipelt, hajógyárban dolgozott.

Később bárokban kezdett el játszani és énekelni, tizennégy évesen csatlakozott unokatestvére énekegyütteséhez, majd több zenekarban is megfordult. 1955-ben az Orquestra Chepin-Choven nevű együttessel nagy népszerűségre tett szert, az El Platanal de Bartolo című dala a kor egyik legnagyobb kubai slágere lett.

Ibrahim Ferrer zenész (Fotó: montreuxjazzlive.com)Fellépett az ismert kubai zenész Pacho Alonso zenekarával, a Los Bocucosszal is, és a következő harminc évben bebizonyította, hogy nemcsak a son, a guaracha kiváló énekese, hanem a boleróé is. Később Benny More együttesével zenélt, itt azonban csak egy lehetett a sok muzsikus közül, sohasem lépett elő szólóénekessé. A mellőzésbe belefáradva 1991-ben visszavonult.

A zenerajongók szerencséjére a német filmrendező, Wim Wenders és a kubai zene másik szerelmese, Ry Cooder amerikai gitáros és producer 1996-ban rátaláltak, amikor boleróénekest kerestek a Buena Vista Social Club című filmhez.

A Buena Vista Social Club egy főként sötétbőrűek számára létrehozott, az 1940-es években működő könnyűzenei klub volt Havannában, ahol jellegzetes kubai zenét játszottak és táncoltak rá. A veterán kubai zenészek, köztük Ferrer főszereplésével készült film és a nyomában kiadott lemez világhírűvé vált, a benne szereplő zenészekre is ráragadt a Buena Vista Social Club elnevezés. Muzsikájuk nyomán a közönség felfedezte a szigetország eme rejtett kincsét, külföldi fellépéseikre New Yorktól Londonig, Párizstól Tokióig tódultak az emberek.

Negyven év hányattatás után Ferrer álomként élte meg világsikerét. Az elismerésen felbuzdulva 1999-ben elhatározta, hogy szólólemezt ad ki, amelyet még további hat követett. Közben a Buena Vista Social Clubbal is készített jó néhány felvételt. 2000-ben – bár már túl volt a hetvenen – a Legjobb új előadó kategóriában nyert Grammy-díjat, majd 2003-ban Buenos Hermanos című második szólóalbumával került a Grammy nyertesek közé. Ugyanebben az évben fellépett a budapesti Sziget Fesztiválon, 2004-ben a Budapest Sportarénában adott koncertet. 2005-ben európai koncertkörútja részeként telt ház előtt lépett fel kétszer a Budapesti Kongresszusi Központban. Egy franciaországi dzsesszfesztivál után súlyos gyomor- és bélpanaszokkal tért haza, befeküdt egy havannai kórházba, de már késő volt. 2005. augusztus 6-án meghalt.

Utolsó lemezének legszebb és legszomorúbb bolerójával – Mil congojas (Ezer bánat) – búcsúztatták, szerettei és barátai. Szelíden szenvedélyes hangja, már-már félénkségbe átcsapó szerénysége (állandóan hordott fehér sapkája) fogalommá vált.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek