2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A legendás Ibrahim Ferrer című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A legendás Ibrahim Ferrer

Szerző: / 2015. augusztus 6. csütörtök / Kultúra, Zenevilág   

Buena Vista Social Club, Ibrahim Ferrer Szelíden szenvedélyes hangja, már-már félénkségbe átcsapó szerénysége, állandóan hordott fehér sapkája fogalommá vált. Ibrahim Ferrer kubai énekes-zongorista, a Buena Vista Social Club tagja 10 éve, 2005. augusztus 6-án halt meg.

Anyja egy kis kubai faluban, San Luisban, tánc közben kezdett vajúdni 1927. február 20-án. A család fenntartása az asszonynak sok küzdelmébe került, fiatalon megbetegedett, és meghalt, amikor Ferrer mindössze tizenkét éves volt. A korán árvaságra jutott fiú újságot, süteményt árult, cukros zsákokat cipelt, hajógyárban dolgozott.

Később bárokban kezdett el játszani és énekelni, tizennégy évesen csatlakozott unokatestvére énekegyütteséhez, majd több zenekarban is megfordult. 1955-ben az Orquestra Chepin-Choven nevű együttessel nagy népszerűségre tett szert, az El Platanal de Bartolo című dala a kor egyik legnagyobb kubai slágere lett.

Ibrahim Ferrer zenész (Fotó: montreuxjazzlive.com)Fellépett az ismert kubai zenész Pacho Alonso zenekarával, a Los Bocucosszal is, és a következő harminc évben bebizonyította, hogy nemcsak a son, a guaracha kiváló énekese, hanem a boleróé is. Később Benny More együttesével zenélt, itt azonban csak egy lehetett a sok muzsikus közül, sohasem lépett elő szólóénekessé. A mellőzésbe belefáradva 1991-ben visszavonult.

A zenerajongók szerencséjére a német filmrendező, Wim Wenders és a kubai zene másik szerelmese, Ry Cooder amerikai gitáros és producer 1996-ban rátaláltak, amikor boleróénekest kerestek a Buena Vista Social Club című filmhez.

A Buena Vista Social Club egy főként sötétbőrűek számára létrehozott, az 1940-es években működő könnyűzenei klub volt Havannában, ahol jellegzetes kubai zenét játszottak és táncoltak rá. A veterán kubai zenészek, köztük Ferrer főszereplésével készült film és a nyomában kiadott lemez világhírűvé vált, a benne szereplő zenészekre is ráragadt a Buena Vista Social Club elnevezés. Muzsikájuk nyomán a közönség felfedezte a szigetország eme rejtett kincsét, külföldi fellépéseikre New Yorktól Londonig, Párizstól Tokióig tódultak az emberek.

Negyven év hányattatás után Ferrer álomként élte meg világsikerét. Az elismerésen felbuzdulva 1999-ben elhatározta, hogy szólólemezt ad ki, amelyet még további hat követett. Közben a Buena Vista Social Clubbal is készített jó néhány felvételt. 2000-ben – bár már túl volt a hetvenen – a Legjobb új előadó kategóriában nyert Grammy-díjat, majd 2003-ban Buenos Hermanos című második szólóalbumával került a Grammy nyertesek közé. Ugyanebben az évben fellépett a budapesti Sziget Fesztiválon, 2004-ben a Budapest Sportarénában adott koncertet. 2005-ben európai koncertkörútja részeként telt ház előtt lépett fel kétszer a Budapesti Kongresszusi Központban. Egy franciaországi dzsesszfesztivál után súlyos gyomor- és bélpanaszokkal tért haza, befeküdt egy havannai kórházba, de már késő volt. 2005. augusztus 6-án meghalt.

Utolsó lemezének legszebb és legszomorúbb bolerójával – Mil congojas (Ezer bánat) – búcsúztatták, szerettei és barátai. Szelíden szenvedélyes hangja, már-már félénkségbe átcsapó szerénysége (állandóan hordott fehér sapkája) fogalommá vált.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek