2017. április 23.  Vasárnap
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 23.  Vasárnap   Béla
Havas eső 1 °C Havas eső

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Isaac Asimov, a sci-fi mestere  
Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író, aki több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “…A lélek a magasba vágyik; hová?” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

“…A lélek a magasba vágyik; hová?”

Szerző: / 2017. január 20. péntek / Kultúra, Tudományok   

Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász, meteorológus, 1890 (Fotó: mcse.hu)„…A lélek a magasba vágyik; hová? Magunk sem tudjuk; elrepülne a magasba, de borzad az éj homályától, míg végre feljönnek a vigaszt nyújtó csillagok…” Konkoly-Thege Miklós, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója 175 éve született.

„Konkoly munkásságában kezdettől fogva fontos szerepe volt az üstökösök megfigyelésének. Mikor 1874-ben felállította Browning-féle távcsövét, első munkája egy üstökös spektroszkópiai vizsgálata volt. Életében negyvenszer figyelt meg üstököst, 27 alkalommal spektroszkópiai vizsgálatot is végzett rajta.”

1842. január 20-án született Pesten egy gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen gyermekeként. Középfokú tanulmányait magánúton végezte. Szülei közigazgatási pályára szánták, és 1857-ben rendkívüli hallgatóként a pesti egyetemre küldték, ahol a jogi tanulmányok mellett a kémia, az ásványtan és a fizika (ez utóbbi Jedlik Ányos előadásában) kötötték le a figyelmét. 1860-tól Berlinben tanult tovább, ahol neves természettudósok, köztük a kitűnő csillagász, Johann Franz Encke voltak a mesterei. 1862-ben jogi diplomával a zsebében nyugat-európai körúton tanulmányozta a híres obszervatóriumokat és az optikai műszereket készítő műhelyeket. Műszaki érdeklődésből hajógépészi, hajóskapitányi és mozdonyvezetői képesítést is szerzett.

Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) csillagász, akadémikus (Fotó: konkoly.hu)„Ki tudja milyen végzet felé űzte volna Konkolyt a benne feszülő évszázados hagyományok szította magyar virtus – az első ismert őse az 1200-as években került Ógyallára – ha 16 évesen, a pesti egyetem diákjaként nem találkozott volna az akkor már országos hírű fizikussal, Jedlik Ányossal, a dinamó feltalálójával. A mester újítói hajlama a tanítványra is átragadt: Konkoly-Thege Miklós további egész életében kész volt az új dolgok befogadására, és maga is fáradhatatlanul kísérletezett” – írja Vargha Domokosné tanulmányában.

1863-ban, közvetlen hazaérkezése után megnősült. Értékes, művelt társat talált magának Madarassy Erzsébet személyében. Két gyermeket is elveszítettek, valószínűleg ennek is a következménye, hogy bár megpróbált egy ideig a korabeli magyar földbirtokosok megszokott életét élni, Konkoly-Thege a csillagászat felé fordult.

Szülei kívánságára 1867-ben Komárom vármegye aljegyzője lett, de a hivatalnokságtól hamar megvált, idejét és vagyonát inkább a csillagászat tanulmányozásának szentelte. 1869-ben ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) birtokán kezdte el építeni csillagdáját, amelyet külföldi műhelyekből beszerzett műszerekkel szerelt fel. A műszereket ő maga is alakítgatta, tökéletesítette, később már szinte csak az optikai alkatrészeket vásárolta külföldön, a távcsövek mechanikáját saját műhelyében tervezte és készítette el. A fényképezés csillagászati alkalmazásában is jelentős eredményeket ért el. Magáncsillagdájából kitartó munkával és tudós munkatársak (köztük Kövesligethy Radó) bevonásával nemzetközi hírű obszervatóriumot fejlesztett.

 „…A lélek a magasba vágyik; hová? Magunk sem tudjuk; elrepülne a magasba, de borzad az éj homályától, míg végre feljönnek a vigaszt nyújtó csillagok, s azok tündöklő szépségükkel mutatnak reá az örökkévalóságra, s utasítanak bennünket, hogy hová pillantsunk mi, vándorok, hol fogjuk megtalálni a reménységet, a hitet s az örökkévalóságot.” (Konkoly Thege Miklós)

1871-ben megkezdett tudományos megfigyelései során a fizikai csillagászat (asztrofizika) területén végzett igen fontos tevékenységet. Az első európai obszervatóriumok egyikeként itt folytatott napészlelés mellett a bolygók rendszeres megfigyelésével, a csillagszínképek tanulmányozásával és katalogizálásával, valamint az üstökösszínképek vizsgálatával foglalkozott. Az elsők között sikerült több meteor színképét is megfigyelnie. 1875-ben a meteorrajok észlelésére egy évtizeden át működő országos meteorhálózatot szervezett. Az elsők között készített üstökösspektrumot. Megfigyeléseiről folyamatosan beszámolt, 1879 és 1894 között saját kiadásában, 16 kötetben jelentette meg német (később kétnyelvű) értekezéseit.

Lelkesedése másokat is az égbolt megfigyelésére ösztönzött, közreműködésével létesült több új hazai csillagvizsgáló: 1878-ban Kalocsán, 1881-ben Herényben, majd 1886-ban Kiskartalon.

Konkoly-Thege Miklós, Gothard István és Gothard Jenő csillagászok (Fotó: gothard.hu) Konkoly-Thege Miklós amatőrként került kapcsolatba a meteorológiával is. Ógyallai birtokán már 1867-ben felszereltetett egy meteorológiai észlelőállomást, és itt biztosított helyet a jó barátja, Schenzl Guidó által megalapított meteorológiai és földmágnességi intézet műszereinek is. Schenzl halála után, 1890-ben az akadémia őt nevezte ki az intézet élére. Igazgatóságának huszonegy éve alatt a szerény költségvetésű intézményből európai színvonalú kutatóhelyet varázsolt, 1891-ben megindította az időjárás-előrejelző szolgálatot. 1911-ben, nyugállományba vonulásakor készült el az intézet új budapesti székháza, amely ma is az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.

Csillagászati eredményeiért az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, és külföldi társaságok (1881-ben a londoni Royal Astronomical Society) is tagsággal ismerték el munkásságát. 1887-ben a császár a III. osztályú Vaskorona-renddel tüntette ki, megkapta a Mária Terézia-aranyérmet, valamint 1913-ban a Ferenc József Rend középkeresztje a csillaggal fokozatát.

1896-ban Tata országgyűlési képviselőjeként a politikai életbe is visszatért, ógyallai csillagvizsgálóját, melynek sorsa régóta foglalkoztatta, ekkor bízta a magyar állam gondjaira. Az 1899. május 16-án kelt ajándékozási szerződés értelmében létrejött ógyallai Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium, a magyar tudománytörténet első állami kézben lévő csillagászati intézete lett az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének jogelődje. 1969-től az ógyallai csillagvizsgálóban működik a szlovákiai csillagvizsgálók módszertani központja.

Konkoly-Thege Miklós 1916. február 17-én, 74 éves korában Budapesten hunyt el. Emlékét a Konkolya nevű kisbolygó is őrzi.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek