2017. augusztus 23.  Szerda
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 23.  Szerda   Bence
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar dervis, Vámbéry Ármin című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A magyar dervis, Vámbéry Ármin

Szerző: / 2013. szeptember 13. péntek / Kultúra, Tudományok   

Kovács Mihály: Vámbéry Ármin 1861“Önnek, Uram, regényírónak kellene lennie!“ Charles Dickens Vámbéry Árminnak mondta ezt, aki 25 éves korára kb. 25, főként keleti nyelvet sajátított el. Könyvei és útirajzai ma is segítségül szolgálnak minden keleti kultúra iránt érdeklődőnek.

Az 1832-ben született Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann, török neve: Resid efendi) a kiegyezés és az I. világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Az elképesztő nyelvtehetséggel megáldott fiatalember 25 éves korára kb. 25, főként keleti nyelvet sajátított el. 1857 és 1861 között Konstantinápolyban a magyar-török kapcsolatokat tanulmányozta, nyelveket tanított, ismerkedett a keleti szokásokkal, és török-német szótárt szerkesztett. A Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával 1861-ben, majd 1864-ben expedíciót szervezett a magyarok őshazájának felkutatására.

Dervisruhában, nagy nélkülözések árán, zarándok-karavánokhoz csatlakozva, gyalog, szamár- vagy teveháton jutott el Teheránba, Bokharába és Szamarkandba. Egyike volt azoknak, akik a még érintetlen Keletet láthatták, a nomád és városlakó népeknek a nyugati civilizációtól elzárt életét. Amikor itthon még műkedvelőnek tartották a tudósok, külföldön már megbecsülték: előadást tartott a brit Királyi Földrajzi Társaságban, fogadta Viktória királynő, tudományos társaságok vették fel tagjaik közé, könyvei angolul, németül, franciául is megjelentek.

1865-ben a budapesti egyetemen a keleti nyelvek magántanára lett. 1904. évi nyugalomba vonulásáig tanított, és feldolgozta közép-ázsiai útjainak tapasztalatait. Kiemelkedőek orientalisztikai kutatásai, az iszlám szerepét vizsgálta a közép-ázsiai népek életében, továbbá a magyarság eredetének kérdéseivel foglalkozott. A török-magyar nyelvrokonságot feltételező elmélete nagy vitát váltott ki, ugyanakkor termékenyítően hatott mind a turkológiai, mind a finnugor kutatásokra. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1876-ban rendes, 1893-ban tiszteleti tagja lett, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt. 1913. szeptember 15-én hunyt el budapesti otthonában.

Vambéry Ármin dervis ruhában, 18602013. szeptember 13-án, halála előtt tisztelegve nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Vámbéry Ármin orientalista tudós munkásságáról a róla nevezett emlékév keretében.

A centenáriumi emlékbizottság az ELTE-vel közösen megrendezendő konferencián Vámbéry munkásságának eddig kevésbé ismert oldalait mutatják be. Az előadók elsősorban a tudós politikai és közéleti tevékenységét vizsgálják, egyebek között Közép-Ázsia megismerésében játszott szerepét és a pánturkista és cionista mozgalmakhoz való viszonyát.

A meghívottak között ismert Közép-Ázsia- és Vámbéry-kutatók vannak, így Barbara Kellner-Heinkele és Ruth Bartholomä Németországból, Jacob Landau Izraelből, Edward J. Lazzerini az USA-ból, Mustafa Kacalin Törökországból, Hazai György és Vásáry István akadémikusok Magyarországról.

Az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönhető, és sok hozzá kapcsolódó anyagot tartalmaz – Vámbéry-emlékkiállítást rendez a konferencia idején. Ugyancsak az MTA Keleti Gyűjteménye szervezésében munkacsoport alakult egy Vámbéry-honlap létrehozására, amelyen a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kapnak majd helyet.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek