2017. szeptember 25.  Hétfő
Köd 8 °C Köd
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Köd 8 °C Köd

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A legendás Marczius Tizenötödike című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A legendás Marczius Tizenötödike

Szerző: / 2017. március 19. vasárnap / Kultúra, Irodalom   

 Parlamenti idézet (reformkor politikusok)“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett..”

Egy legendás lap: a “Marczius Tizenötödike”

A forradalom az újságírásban is példát teremtett: a Márczius Tizenötödik szerkesztőségében számos hagyománnyal szakítva, a közvetlen politikai agitációt, a forradalmi nézetek hirdetését állították a középpontba.

Marczius Tizenötödike (1848-1849), 3. szám (Fotó: OSZK)A nevezetes nap egy nevezetes lapé is. Március 15-e nem csupán a “magyar szabadság”, hanem azon belül az új forradalmi újságírás születésnapja is. Azok a fiatalok, akik 1848-ig különböző szerkesztőségekben érlelődtek igazi hírlapírókká, ekkor jutottak az újságírás élvonalába, ahol kifejthették radikális, forradalmi nézeteiket.

Ennek az új, a régivel gyökeresen szakító sajtónak legtartósabbnak bizonyuló, legfőbb lapja a “Márczius tizenötödike” volt, amely még a címében is a pesti forradalom napját – dátumát – viselte.

Az újság igen hamar, már március 19-én megjelent és a pestiek e nap délutánján – vasárnap – kézbe véve olvashatták is. A gyorsaság mellett az is figyelemre méltó, hogy a lap engedély nélkül és cenzúrázatlanul került az utcára. Az áprilisi sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelően a szerkesztő májusban tett eleget bejelentési kötelezettségének. (Ez az 1848:XVIII. tc. törölte el a cenzúrát s állította vissza a sajtószabadságot).

Deák Ferenc fagylalt mellett olvasgatta

Az újságot kora délután kezdték szedni, de a friss, fontos híreket az utolsó pillanatban is betördelték s késő délután már a rikkancsok – ezek voltak az első rikkancsok Pesten – nagy kiáltozással rohangálhattak a példányokkal a mai pesti belvárosban.

“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett, kik azt még nedvesen, amint a nyomdából kijött, nagy lármával kínálgatták. Eme lapocska lett a radicalisok organuma s később valódi hatalommá növekedett…”

De ez a lap – írja Kosáry Domokos -, nemcsak a terjesztés, az árusítás addig nálunk ismeretlen fogásaival, hanem tartalmával és modorával is új iskolát nyitott. Nagyobbrészt eltűnt belőle a hosszadalmas, külföldi híranyag, sőt a hagyományos típusú, hazai tudósításoknak is sok részlete. Annál nagyobb szerephez jutott viszont benne a céltudatos, közvetlen agitáció, a közvélemény formálás, a politikai ráhatás nem egy eszköze a vezércímtől a merész, gunyoros, személyeket sem kímélő bírálatig és támadásig…ami meghökkentően élesnek hatott…” abban a korban. Ebben az értelemben a mai sajtó zömével van közeli rokonságban és ez a modor ma is élesnek hat.

A lapot Pálffy Albert szerkesztette. A túlságosan radikális és a kormányt folyamatosan támadó napilapot azután 1849. július 7-én kelt rendelkezéssel, Vikovics, Szemere és Kossuth aláírásával, betiltották. Az erről szóló hivatalos közleményt az akkori hivatalos lapban, a Közlönyben, július 14-én tették közzé.

Szerelmey Miklós karikatúrája Petőfiről és lapalapításról álmodozó márciusi ifjakról, 1848 (Fotó: Wikipédia)