2017. július 24.  Hétfő
Közepesen felhős 23 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Közepesen felhős 23 °C Közepesen felhős

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A legendás Marczius Tizenötödike című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A legendás Marczius Tizenötödike

Szerző: / 2017. március 19. vasárnap / Kultúra, Irodalom   

 Parlamenti idézet (reformkor politikusok)“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett..”

Egy legendás lap: a “Marczius Tizenötödike”

A forradalom az újságírásban is példát teremtett: a Márczius Tizenötödik szerkesztőségében számos hagyománnyal szakítva, a közvetlen politikai agitációt, a forradalmi nézetek hirdetését állították a középpontba.

Marczius Tizenötödike (1848-1849), 3. szám (Fotó: OSZK)A nevezetes nap egy nevezetes lapé is. Március 15-e nem csupán a “magyar szabadság”, hanem azon belül az új forradalmi újságírás születésnapja is. Azok a fiatalok, akik 1848-ig különböző szerkesztőségekben érlelődtek igazi hírlapírókká, ekkor jutottak az újságírás élvonalába, ahol kifejthették radikális, forradalmi nézeteiket.

Ennek az új, a régivel gyökeresen szakító sajtónak legtartósabbnak bizonyuló, legfőbb lapja a “Márczius tizenötödike” volt, amely még a címében is a pesti forradalom napját – dátumát – viselte.

Az újság igen hamar, már március 19-én megjelent és a pestiek e nap délutánján – vasárnap – kézbe véve olvashatták is. A gyorsaság mellett az is figyelemre méltó, hogy a lap engedély nélkül és cenzúrázatlanul került az utcára. Az áprilisi sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelően a szerkesztő májusban tett eleget bejelentési kötelezettségének. (Ez az 1848:XVIII. tc. törölte el a cenzúrát s állította vissza a sajtószabadságot).

Deák Ferenc fagylalt mellett olvasgatta

Az újságot kora délután kezdték szedni, de a friss, fontos híreket az utolsó pillanatban is betördelték s késő délután már a rikkancsok – ezek voltak az első rikkancsok Pesten – nagy kiáltozással rohangálhattak a példányokkal a mai pesti belvárosban.

“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett, kik azt még nedvesen, amint a nyomdából kijött, nagy lármával kínálgatták. Eme lapocska lett a radicalisok organuma s később valódi hatalommá növekedett…”

De ez a lap – írja Kosáry Domokos -, nemcsak a terjesztés, az árusítás addig nálunk ismeretlen fogásaival, hanem tartalmával és modorával is új iskolát nyitott. Nagyobbrészt eltűnt belőle a hosszadalmas, külföldi híranyag, sőt a hagyományos típusú, hazai tudósításoknak is sok részlete. Annál nagyobb szerephez jutott viszont benne a céltudatos, közvetlen agitáció, a közvélemény formálás, a politikai ráhatás nem egy eszköze a vezércímtől a merész, gunyoros, személyeket sem kímélő bírálatig és támadásig…ami meghökkentően élesnek hatott…” abban a korban. Ebben az értelemben a mai sajtó zömével van közeli rokonságban és ez a modor ma is élesnek hat.

A lapot Pálffy Albert szerkesztette. A túlságosan radikális és a kormányt folyamatosan támadó napilapot azután 1849. július 7-én kelt rendelkezéssel, Vikovics, Szemere és Kossuth aláírásával, betiltották. Az erről szóló hivatalos közleményt az akkori hivatalos lapban, a Közlönyben, július 14-én tették közzé.

Szerelmey Miklós karikatúrája Petőfiről és lapalapításról álmodozó márciusi ifjakról, 1848 (Fotó: Wikipédia)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek