2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A legendás Marczius Tizenötödike című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A legendás Marczius Tizenötödike

Szerző: / 2017. március 19. vasárnap / Kultúra, Irodalom   

 Parlamenti idézet (reformkor politikusok)“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett..”

Egy legendás lap: a “Marczius Tizenötödike”

A forradalom az újságírásban is példát teremtett: a Márczius Tizenötödik szerkesztőségében számos hagyománnyal szakítva, a közvetlen politikai agitációt, a forradalmi nézetek hirdetését állították a középpontba.

Marczius Tizenötödike (1848-1849), 3. szám (Fotó: OSZK)A nevezetes nap egy nevezetes lapé is. Március 15-e nem csupán a “magyar szabadság”, hanem azon belül az új forradalmi újságírás születésnapja is. Azok a fiatalok, akik 1848-ig különböző szerkesztőségekben érlelődtek igazi hírlapírókká, ekkor jutottak az újságírás élvonalába, ahol kifejthették radikális, forradalmi nézeteiket.

Ennek az új, a régivel gyökeresen szakító sajtónak legtartósabbnak bizonyuló, legfőbb lapja a “Márczius tizenötödike” volt, amely még a címében is a pesti forradalom napját – dátumát – viselte.

Az újság igen hamar, már március 19-én megjelent és a pestiek e nap délutánján – vasárnap – kézbe véve olvashatták is. A gyorsaság mellett az is figyelemre méltó, hogy a lap engedély nélkül és cenzúrázatlanul került az utcára. Az áprilisi sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelően a szerkesztő májusban tett eleget bejelentési kötelezettségének. (Ez az 1848:XVIII. tc. törölte el a cenzúrát s állította vissza a sajtószabadságot).

Deák Ferenc fagylalt mellett olvasgatta

Az újságot kora délután kezdték szedni, de a friss, fontos híreket az utolsó pillanatban is betördelték s késő délután már a rikkancsok – ezek voltak az első rikkancsok Pesten – nagy kiáltozással rohangálhattak a példányokkal a mai pesti belvárosban.

“Sokszor nevettünk – írta Pulszky Ferenc, az “utolsó polihisztor” -, többször bosszankodtunk e fürge lap felett, melyet még Deák is esténként, a Színház téren a kioszk előtt ülve, fagylaltjához a gyerkőcöktől megvett, kik azt még nedvesen, amint a nyomdából kijött, nagy lármával kínálgatták. Eme lapocska lett a radicalisok organuma s később valódi hatalommá növekedett…”

De ez a lap – írja Kosáry Domokos -, nemcsak a terjesztés, az árusítás addig nálunk ismeretlen fogásaival, hanem tartalmával és modorával is új iskolát nyitott. Nagyobbrészt eltűnt belőle a hosszadalmas, külföldi híranyag, sőt a hagyományos típusú, hazai tudósításoknak is sok részlete. Annál nagyobb szerephez jutott viszont benne a céltudatos, közvetlen agitáció, a közvélemény formálás, a politikai ráhatás nem egy eszköze a vezércímtől a merész, gunyoros, személyeket sem kímélő bírálatig és támadásig…ami meghökkentően élesnek hatott…” abban a korban. Ebben az értelemben a mai sajtó zömével van közeli rokonságban és ez a modor ma is élesnek hat.

A lapot Pálffy Albert szerkesztette. A túlságosan radikális és a kormányt folyamatosan támadó napilapot azután 1849. július 7-én kelt rendelkezéssel, Vikovics, Szemere és Kossuth aláírásával, betiltották. Az erről szóló hivatalos közleményt az akkori hivatalos lapban, a Közlönyben, július 14-én tették közzé.

Szerelmey Miklós karikatúrája Petőfiről és lapalapításról álmodozó márciusi ifjakról, 1848 (Fotó: Wikipédia)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek